Hát ezt is megéltük. A szlovák kormányfő minap az ország függetlenségének 15. évfordulója alkalmából a következőket találta mondani: „azt kívánja, hogy a Szlovák Köztársaságból a szlovák nemzet és a lojális kisebbségek számára valódi és békés hazát építsünk“. Robert Fico ezzel a kijelentésével 2 kategóriába sorolta az itt élő kisebbségeket. Vannak a számára lojálisok, és vagyunk mi, magyarok (már ha van egy kis fantáziánk, és olvasni tudunk a sorok között). Bár a kormányfő sajtóosztálya a kijelentést utólag magyarázni próbálta, annak üzenete egyértelmű: mi, magyarok, szerinte nem vagyunk elég lojálisak az országhoz. Meg lettünk hát bélyegezve mi, akik az elmúlt pár évben kormánytényezőként Szlovákiát a NATO- és EU-tagsághoz segítettük, mi, akik támogattunk minden gazdasági reformot, mely által az ország OECD-taggá, jelenleg pedig a térség vezető reformországává vált (még egy ideig).Robert Fico mellesleg épp ennek a munkának az eredményét és gyümölcseit aratja le már több mint egy éve, közben gyorsan felejtve persze.

Ha pedig már a lojalitásnál tartunk, kommunista múltjából kifolyólag ő maga igencsak jelesre vizsgázott belőle már anno. Olyannyira, hogy nyilvánosan kijelentette, „1989 novemberét észre sem vette”.

Feltehető a kérdés, mire véljük ezt a kategorizálást épp most? A válasz egy provokatőr, némileg dezorientált (magyarul nem éppen jól író és beszélő, a gyerekeit szlovák iskolában taníttató) komáromi szerencselovagnak és maroknyi csapatának nehezen értelmezhető hőzöngéseiben keresendő, akik miatt nem mellékesen éppenséggel fél millió adóköteles, békésen itt élő magyar anyanyelvű szlovák állampolgár lett megbélyegezve.

Véletlenek nincsenek…

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.