Március 21-én, szombaton, köztársasági elnököt választ az ország. Legalábbis első körben. Itt az ideje hát, hogy az aktuális körülményeket megvizsgálva  mi is ráálljunk a témára. (Szavazni a befutókról portálunk jobb oldalsó sávjában lehet).

Mint azt eddig is láthattuk, bizonyos helyeken vannak kivételezett és agyonhallgatott kevésbé preferált elnökjelöltek. Még ott is, ahol bizony nem kéne. Olyannyira, hogy ezt még az egyik koalíciós partner, Vladimír Mečiar is alkotmányellenes állapotnak tartja. Igazán bájos. Míg Ivan Gašparovič államfőnek soron kívüli szereplés dukál vasárnap főműsoridőben az állami televízióban, ugyanez a televízió teljesen ignorálja az ellenzék közös elnökjelöltjét. Pontosabban Iveta Radičová „évadnyitó” sajtótájékoztatóját, ahol kampánycsapatát és választási programjának fő pontjait ismerteti a nyilvánossággal. Nos, a közszolgálati televíziózás Szlovákiában jó ideje úgyis halott. Tudtuk jól.

Akad azonban olyan ellenzéki jelölt, akit még ignorálni is felesleges. Egykori és jelenlegi pártelnökei   megteszik ezt helyettünk, miközben maradék esélyeit (nevezzük inkább szimpátiának) is leépítik szegénynek. Igen, František Mikloško-ról, az osztódással szaporodó fundamentalista „erkölcscsőszök” régi új jelöltjéről van szó, aki(k)ről már  több alkalommal is értekeztünk. Mikloško-nak a lelépése előtti utolsó időszakban már  igencsak büdös volt a KDH,  nem is vállalta  színeikben az újbóli jelölést. Akik ezután érthetően Iveta Radičovát támogatták. Mígnem Mikloško, az újonnan alapított KDH II.a Szlovákiai Konzervatív Demokraták (KDS)  megalakulását követően Vladimír Palko nógatására mégis beadta a derekát. A KDS-nek pedig  azóta nem tetszik, hogy előző pártja nem Mikloško mellé állt. Nyílt levélben ennek hangot is adnak, mire a KDH elnöke, Pavol Hrušovksý reagál, hogy pártja támogatottjának személye adott, szimpatizánsaik azonban saját belátásuk szerint dönthetnek, Körülbelül erről szól a legújabb fundamentalista bohózat. Többre  jó ideje már úgysem képesek. (Csak egy kérdés margóra: jó döntés volt  2004-ben az MKP részéről a már akkor is esélytelen František Mikloško-t támogatni Martin Bűtora, vagy az SDKU jelöltje helyett ?)

A KDH egója mindenesetre a csillagos eget súrolja. Nem éppen kecsegtető,  a Statisztikai Hivatal szerint pillanatnyilag  mért 6,6 – 7,2 %-os támogatottságuk ellenére mintha legalább az EU soros elnökét adnák, úgy viselkednek.

Van ugyanis még egy körülmény, mely ugyanannyira önpusztító, és ellenzékellenes, mint a szüntelen nyafogókultúra, mely mára agendájukká nőtte ki magát. A végre formálódó hárompárti együttműködés, az SDKU javaslatára összehívott csütörtöki ellenzéki kerekasztal  a KDH jóvoltából ugyanis elmaradt. Mivel Pavol Hrušovský szerint Csáky Pál és az MKP állítólag kompromisszumképtelen javaslatokat erőltet. (megj. az okot,  Duray Miklós szereplését a komáromi naggyűlés 15. évfordulója alkalmából most nem tárgyaljuk).

 hirdetes_810x300  

Eltekintve attól, hogy pont őket, a vaskalapos fundamentalistákat (is) áldhatjuk a mostani kormányért – akik a vatikáni szerződés miatt   kiléptek a kormányból, a 2006-os előrehozott választásokon pedig tarolt a Fico demagógia – a fő problémát immár önmaguk jelentik saját magukra nézve. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy már csak egyre zsugorodó választóik előtt. Idejük ugyanis nagy eséllyel letelt, kicsöngettek számukra.

Gašparovič mindenesetre jelen állás szerint elégedetten röhöghet a markába, jó esetben már az  első körben célba érhet.

Az elnökválasztás  körülményei kifogyhatatlan munícióval szolgálnak. A témán továbbra is rajta vagyunk.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!