Véget ért az elnökválasztás, ez már egyre nyilvánvalóbb mindenki számára. Bár Radičová jövőjéről még folynak találgatások, a lényeg az, hogy így Húsvét után lassan átveszi a helyet a médiában a következő választás, melyre június 6-án (Magyarországon június 7-én) kerül sor, és amely során megválasztjuk a hazánkat az elkövetkezendő öt évben reprezentáló 13 európai parlamenti képviselőt. Gondolom már sokaknak ezzel az egy bekezdéssel is sok új információt mondtam. Nem akarok senkit megsérteni, de hát ezt mondják a statisztikák.

A számok pedig elég pesszimistán hatnak. Az Eurobarometer legújabb felmérése szerint Szlovákiában 25%-os részvétel várható és hasonlóan fog kinézni az eredmény Csehországban és Magyarországon is.  Nem is nagyon lehet ezen csodálkozni, hisz az első ilyen választáson, 2004-ben, Szlovákiában a részvétel 17%-os volt és ekkor még élt is bennünk talán az EUfória: friss tagok voltunk, először ülhetett be képviselőnk az EP-be. Sokan szavazatukkal főleg az EU-s tagságunkat szentesítették és nem is tudták miről is szól az Európai Parlament. Attól tartok e téren a helyzet változatlan. Nem én mondom, hanem megint a számok. Bár a 25%-ot ilyen körülmények között nem is tartom rossznak, ha tényleg beválik a jóslat.

Vegyük talán sorba az egyes elemeket. Az időpont: az EU-27-es átlagnál jóval több, pontosan a Szlovákiában megkérdezettek 61% tudta, hogy a következő európai parlamenti választásokra 2009-ben kerül sor (Magyarországon ez az arány 42% volt, az EU-s átlag 32%). Ezt én nagyon jó eredménynek tartom, azért is, mert a közvélemény-kutatás januárban és februárban zajlott, az Európai Parlament központi kampánya és az egyes pártok kampányai pedig még csak most kezdődnek, szóval nagy az esély a javulásra. Negatívumként értékelem, hogy nem ugyanazon napon választunk, mint Magyarország, hisz a legtöbb szlovákiai magyar azért mégiscsak a magyarországi sajtóból tájékozódik és megtéveszthet bennünket az ott szajkózott június 7-i dátum. Szóval summa summárum: nem hiszem, hogy az lesz a gond, hogy a választók ne tudnának majd róla hogy választások lesznek.

Akikre szavazunk, a képviselők: a megkérdezettek 64%-a nem tudja, mi is tulajdonképpen az európai parlamenti képviselők  szerepe. A képviselők helyzete már alapból nehéz, hiszen olyan témákban kell aktívnak lenniük, amelyek nem szerepelnek a közvéleménykutatások első helyein mint választói prioritás. A választó teljesen jogosan azt tartja fontosnak, ami mindennapjait befolyásolja. Egészségügy, iskolaügy, munkanélküliség, adók, nyugdíj, stb. Ezek legtöbbje viszont nem az Európai Unió hatáskörébe tartozik, hanem a tagállamokéba. A szubszidiaritás elve alapján ugyanis az EU olyan témákkal foglalkozik, amelyek hatékonyabban oldhatók meg közösségi szinten, mint pl. közös piac, szabad mozgás, migráció, terrorizmus ellenes harc, gazdasági harmonizáció, környezet- és fogyasztóvédelmi normák, stb. Ebből tehát logikusan adódik, hogy a hazai választópolgárok kevésbé érdeklődnek az európai politika iránt, illetve ha igen, nem reális elvárásokkal élnek és ennek természetesen csalódás és érdektelenség a vége. Ez természetesen kihatással van az európai parlamenti képviselők által végzett munka szubjektív értékelésére is.

A testület: az Európai Parlament. Az EU-s struktúra egy relatíve jól kitalált struktúra: az Európai Bizottság képviseli az „európai érdeket”, az EU Tanácsa a tagállamok érdekeit, az Európai Parlament pedig a választók érdekeit.  Ezen a helyen említeném meg a média szerepét is, ahol elég ritkán találkozhatnak a választópolgárok európai témákkal, az európai parlamenti képviselők aktivitását érintő beszámolókról már nem is beszélve. Hogy ez valós és komoly probléma, azt bizonyítja ez a konferencia is. Ezt meg is lehet érteni, az egyes médiumok is konkurenciaharcot vívnak egymással a piaci részesedésért, ezt a harcot pedig leginkább a vonzó hírekkel lehet megnyerni.  Ezzel szemben viszont „az Európai Parlament munkája és működése túl bonyolult, éppen ezért eladhatatlan a nagyközönség számára”. Az a tény is ezt támaszthatja alá, hogy az eredmények szerint 44% érdeklődik az európai témák iránt. Másik oldalról nézve viszont ez a mai érdektelen világban egyáltalán nem kevés. Tehát írjunk csak ezekről a témákról, fontos, hogy mindenki megértse: az európai politika nem duplicitást jelent a hazai politikához, hanem kiegészíti azt, és ezért nem is lehet az a cél, hogy ugyanazon témákkal vívja ki az érdeklődést. Írjunk a különbségekről, hogy mindenkinek nyilvánvaló legyen: a nyugdíjemelést ne az EP-től, a roaming-díjak csökkentését pedig ne Ficotól várjuk.

Sokáig lehetne itt sorolni az egyes számokat és elemezni az egyes tényezőket, én mégis inkább saját véleményemmel összegezném az eddig leírtakat. Nem szabad egyenlőségjelet tenni a hazai és európai politika közé, fontos hogy ezt a választók is megértsék. Egy hazai képviselő és a hazai parlament másért van ott, mint európai kollégáik, illetve európai ekvivalense. Ha ezt sikerül a pártoknak, illetve magának az Európai Parlamentnek megértetniük a választókkal, reális esély van arra, hogy egy kicsit mindenki elkezd érdeklődni az európai témák iránt és felfedezi magának a különbséget a két képviselet között. Mi megtesszük a tőlünk telhetőt, és rendszeresen foglalkozni fogunk az egyes kérdésekkel és a rájuk adandó válaszokkal. Mindenki véleményét várjuk hozzá!

 hirdetes_400x285  

Megosztás:
Címkék: EP választások

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!