ujszoHúsz évvel a rendszerváltás után még mindig a régi idők szellemisége kísért egyetlen magyar nyelvű napilapunk, az Új Szó szerkesztőségének egyes tagjainál (tisztelet a kivételnek).

Másként nehezen értelmezhető a vélemény rovat vezetőjének mai cselekedete. A történet még a megyei választási eredmények elemzéséről szóló  blogbejegyzésemmel kezdődött, mely úgy látszik, a szokásosnál is nagyobb hullámokat vert.

Meglepetésemre, a csütörtöki Új Szó nyomtatott kiadása olvasói levélként egy, a fenti cikket cáfolni igyekvő írást közölt. Mégpedig  a blog kiragadott részére építve, anélkül, hogy a napilap olvasóinak módjában állt volna megismerni az eredeti írásom teljes szövegét. Mint az ilyenkor lenni szokott, az idézés ill. „kontextusba helyezés” közben „csak” a lényeg maradt ki, nevezetesen:

„…az „elvesztett” 18 mandátumnyi magyar szavazat továbbra is létezik, ott van, szinte karnyújtásnyira, csak  az eddigieknél sokkal több munkát, mobilizációt, kampánystratégiailag lényegesen hatékonyabb ráfordítást igényel a megszerzésük”.

Aki akar és tud a sorok között olvasni, pontosan érti a mondandó lényegét.

Tipikus kommunista praktika, amit az Új Szó meglépett. Mely ahhoz hasonlítható, amikor az elvtársak anno kollektív módon elítélték a Charta 77-et, anélkül, hogy valaha is megírták volna, mi is  maga a Charta 77 valójában.

 hirdetes_810x300  

Napilapunk rovatvezetőjétől – több éves szakmai tapasztalat ide vagy oda – valaminek csak a cáfolatát lehozni, komoly, professzionális baki. Jó esetben. Rossz esetben az eset magyarázataként szolgálHAT egy másik, szintén itt megjelent, nemrégi írás.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!