Sulíkék politikája kétarcú. A populizmus felé hajlik, miközben gátolják az ellenzéki együttműködést.

A soron következő választások közeledtével egy liberális párt, a Szabadság és Szolidaritás, is a szorítóba lép, hogy megküzdjön a választók kegyeiért. Az ilyen esemény akár szokásosnak is mondható. Szlovákiában minden választás előtt számos új párt alakul, amely közül egy-egy azért képes bejutni a parlamentbe. Ezek gyakran egy régebbi párt tagságából, egyik vezető funkcionáriusa köré tömörülő emberekből alakulnak meg, vagy ritkábban teljesen zöldmezős beruházásként jönnek létre.

A gyakori pártalapítások talán a szlovák messianizmusban gyökereznek. Egy új politikai erő, egy új megváltó, kihúzhatja az országot a csávából, gondolják sokan. Ennek az is oka lehet, hogy egy politikai „márkanév” már egy-két ciklus alatt könnyen besározódik vagy elhasználódik. Így az új pártok, még ha be is kerülnek a parlamentbe, a következő választáskor kiesnek. Persze az igazán karizmatikus népvezérek pártjai néhány cikluson át is komoly támogatást élveznek. Mindenesetre az elmondottak miatt a szlovák pártstruktúra nagyon instabil. Mivel egy párt grundolása sokszor jár sikerrel, nagy a csábítás a politikusok részéről, hogy a pártok számát osztódással szaporítsák.

Az egyik új párt, a Szabadság és Szolidaritás, perspektívája azonban különbözni látszik a szokásos forgatókönyvtől. Szűkebb köre nem karrierpolitikusokból verbuválódott. A párt vezérkara büszke rá, hogy pártot váltókat nem alkalmaznak. Tagjai szinte kivétel nélkül először vállalnak aktív politikai szerepet. A korábbi rendszer haszonélvezői közül pedig senkit sem akarnak a soraikban látni. A párt deklarált programja is új színű. Valóban átfogó, komoly számításokkal alátámasztott reformokat terveznek. Hogy ez valóban így van, egy felkészült szakembergárda jelenti a biztosítékot.

Richard Sulík. Kép:SaS
Richard Sulík. Kép:SaS
Az elmélet mindig szép, a valóság általában szürkébb. Tény, hogy a SaS pár napja mutatta be programját. Például a járulékbónusz bevezetésével, ha megvalósulna, a világon teljesen egyedülálló járulékrendszer alakulna ki. Egy pártprogram azonban nem olyan olvasmány, amit a választók a kezükbe vesznek. Abból ki szokás ragadni néhány vezérgondolatot, és azokkal kell bombázni a választókat.

Amit egyelőre látunk, az inkább a populizmus felé hajlik. Richard Sulík már korábban népszavazási kampányt indított a lakosság által kötelezően fizetett közszolgálati média, adó jellegű illetékének az eltörlésére. Tavaly ismét felvetette a gondolatot, és megtoldotta további öt kérdéssel: a parlamenti képviselők mentelmi jogának szűkítésével; az országgyűlési képviselők számának csökkentésével; az állami intézmények által vásárolt személygépkocsik beszerzési árának 40.000 euróban való limitálásával; a világhálón való parlamenti szavazás lehetőségével; illetve a sajtótörvényben meghatározott kötelező válaszadási lehetőség eltörlésével. Nos, ezek között vannak újszerű és valóban szükséges javaslatok is. A gépkocsi-ár javaslatban viszont már remeg a léc, hiszen esetenként azért szükséges egy drága gépjármű, hogy biztonságos legyen. A parlamenti képviselők számának a csökkentése pedig csak populizmus.

 hirdetes_810x300  

Többen azt is Sulíkék szemére vetik, hogy gátolja az ellenzéki együttműködést. Azt, hogy egy vagy két párttal nem akarnak szorosabban együttműködni, még érthető, de ők még egy lazább, de szélesebb együttműködésre sem kaphatóak. Márpedig a Smerrel szemben csak így lenne esély a győzelemre.

A külsőségek mögött azonban ebben az esetben is komoly szerepet játszik a számítás. Richard Sulík is tudja, hogy a népszavazási kezdeményezése kissé populista. De annak is tudatában van, hogy szükség van a százalékokra. A szlovák politikában sajnos gyakran a demagógia a nyerő. Ami pedig az együttműködést illeti, azt vallja, hogy legyen konkurencia a pártok között. Ez valóban liberális gondolat.

A Szabadság és Szolidaritás tehát egyelőre kétarcú. Hirdeti a demokráciát és liberálisnak deklarálja magát, egyelőre azonban ebből keveset mutat. Igaz, hogy a választók tömegeit csak hangos jelszavak szólítják meg. A népszavazási mellett azonban meg kellene mutatni a választóknak azt is, hogy a pártnak szakmai programja is van. Nem hosszú olvasmányként, hanem pár pontban röviden összefoglalva. Ez lehet ennek a pártnak az igazi vonzereje.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!