Múltkor ígértem egy cikket, amelyben bővebben is kifejtem a véleményem a komáromi nyelvtörvény elleni tüntetéssel kapcsolatban, meg úgy általánosságban, hogy mit is akartam mondani azzal a kommentemmel, hogy „a tüntetés az egy relatív dolog, és szerintem hirtelen elkapkodott rosszul megszervezett dolog lett belőle, amely inkább negatívan jelenik meg a szlovák médiában, és inkább olaj a tűzre… nem minden az akarat és a pozitív hozzáállás… gondolkodni is kellene előtte…”stb stb.
A komáromi tüntetésről
Nos, mielőtt még bármi rosszat is mondanék, nem árt az elején leszögezni, hogy minden tiszteletem és elismerésem a szervezőké és a felszólalóké, akik vették a bátorságot, megszervezték a tüntetést, kiálltak a véleményükért, és tűrték (vagy még azóta is tűrik;) a kritikát. Legyen az éppenséggel negatív, pozitív, vagy építő jellegű. Fiatalkori fociedzőm szokta mindig mondogatni: „Csak az nem hibázik, aki semmit sem is csinál!” Szóval jó, ha ez a mondat belevésődik az emberek fejébe, mert ilyen szemmel kell nézni a dolgokat. Én például ilyen szemmel néztem végig Bastrnák „öszödi beszédét” is, amelyet a kelleténél cseppet durvábban kapott szét nyomkereső kollégánk. De ez benne van a pakliban. Erről még majd írok pár mondatot a sorozat második részében.
Visszatérve a tüntetésre, a tüntetéssel, mint magával, különösképpen nincs semmi problémám. És mint korábban is említettem, csak dicséret illeti a szervezőket és a felszólalókat. Jó húzás volt, hogy igyekeztek kihangsúlyozni az akció politikamentességét, „magánszemélyként” megszervezni, kihagyni belőle a komáromi egyetem vezetését, stb. Ami tényleg bánt, és amin elcsúszott az akció sikeressége, azok a látszólagos apró nüanszok, amelyek tornádóként söpörtek végig a szlovák médiában. Gondolok itt az árpád-sávos zászlókra, a két fiatal kihallgatására (akiknél tiltott önkényuralmi szimbólumokat találtak), a „Tudta, hogy a szlovák népzene 94%-a magyar?” stílusú plakátra. Az ominózus plakátot még a tüntetés kezdete előtt eltávolították a szervezők. Kár, hogy még a híre így is bekerült a médiába, és a legemlékezetesebb mondattá vált, amelyet még évek múltán is nosztalgiával idéznek fel az emberek, ha sör mellett szóba kerül a komáromi megmozdulás.
A szervezők sajnos ilyen dolgokat nem tudnak befolyásolni. A tömeget nem lehet irányítani. Mindig lesznek különcködők, vagy csak egyszerűen provokátorok, akik extrémebb nézeteket vallanak, és hisznek benne, hogy provokatív szöveggel jobban felfigyelnek majd az eseményre. Ez igaz is. Biztosan jobban felfigyelnek rá. Csak nem biztos, hogy éppenséggel pozitív jelleggel. Szóval gondolkodni kell előtte egy cseppet, mert a cél nem szentesíti az eszközt. A célt többféleképpen el lehet érni. Provokációt pedig tényleg csak akkor érdemes használni, ha az ember szeretné formában tartani a kondícióját és egy-két kocsmai verekedéssel alapozni a tavaszi szezonra.
Az egyetlen dolog, amit a szervezők az extrém és provokatív megnyilvánulásokkal szemben csinálhatnak, hogy keményen elhatárolódnak tőlük, és elítélik őket. Az mondjuk jó húzás volt, hogy a tüntetés előtt kiszűrték a plakátot, de látjuk, hogy nem sok eredménye lett. Keményebb elhatárolódásra lett volna szükség.
A szlovákiai magyar “PíáR”
És lényegében most kezdem még csak a cikket. Az eddigi az csak ráhangolódás volt. A legnagyobb hibája a tüntetésnek, mint szinte minden ilyen jellegű magyar akciónak, hogy nem tudják „magukat eladni” a szlovák médiának. Mert most ugye kinek csináltuk (csináltátok) a tüntetést? Magyaroknak? Nekünk? Mert akkor sikeresnek mondható, hisz elég szépen beszámoltak róla szinte mindenhol, és csupa nagyszerű és jó dologról hallhattunk. Jó példaként említhetjük a bummos beszámolókat, a felszólalók leközölt beszédeit, a magyarországi lapok visszajelzéseit és a többi felvidéki internetes portált. De mint fentebb is említettem, szerintem elég kínos és balul sikerült akció volt éppen az „apró nüanszoknak“ köszönhetően, amelyek domináltak a szlovák médiában.
Az objektivitással cseszegettek állandóan minden nyomkeresős cikk után, de egy cikk eleve nem lehet objektív, mert egy ember véleményét tükrözi. Meg aztán a szlovákiai magyar közösségben a honi internetes portálok számának növekedésének köszönhetően több forrásból is tudtok már információt szerezni. Szóval én így ettől nagyon nem félek, és nem is tartom semmi különösebb problémának a Körkép „objektivitását” éppen a nagy választékú felvidéki portáloknak köszönhetően. Rosszabb a helyzet a szlovák médiában, ahol úgy etetik a népet, ahogy akarják, és úgy publikálnak és közölnek írásokat, ahogy a szájuk ízének megfelel. Nem hallgatnak el dolgokat, nem hazudnak (annyit), de úgy fogalmaznak, és úgy publikálnak, ahogy akarnak (persze köztük én is és nyomkereső is;) A szlovák példára kitűnőek Vollebaek nyilatkozatai a nyelvtörvény témájában. Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalától mutatott rá a szlovák sajtó multifunkcionalitására, amely képes ezeket a nyilatkozatokat többféleképpen is értelmezni (itt és itt).
A komáromi akcióból többet ki lehetett volna hozni (mármint a szlovák sajtóban). Idézni lehetett volna a felszólalók beszédéből. Egész más stílusban lehetett volna publikálni a nagyközönség felé. Tóth Tímea, a Diákhálózat elnöke például szlovákul is elmondta a felszólalását, amely szép gesztus volt, de nagyon nem jött vissza semmi a honi sajtóból. Egyik ismerősöm szokta mindig mondogatni, hogy mindent el lehet adni, még a szart is, csak „jó szöveg, jó megjelenés” kell hozzá. Ezt mondják „píárnak” (PR- „Personal Relationship”, azaz magyarul PRopaganda). Egy dolog az, hogy mit mondunk egymásnak a kocsmában, a másik meg az, hogy mi jön le belőle másnap az újságban. Pl. hogy „betaszítottunk”, vagy hogy „a harmadik nemzetközi szakmai találkozó keretein belül négy elismert szakember neutrínó részecskéket ütköztetett malátaöntetben”.
Na, ennyi ráhangolódásnak elég is lesz. A következő részben már írok a lehetőségekről is, hogy miben és hogyan lehetne fejlődnünk, és hogy hogyan látom tovább a dolgokat „nyomkeresőre jellemző precíz objektivitással”;)
(folyt. köv.)
Megosztás:
Címkék: államnyelvtörvény komáromi tüntetés PR propaganda szlovák nyeltörvény szlovák sajtó szlovákiai magyar
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Cúth Csaba
2010. márc. 02. 09:06Nagy örömmel látom, hogy a 7 nap csoda után még mindig foglalkoznak a múlt heti tüntetéssel. Bevallom, bennem is munkált, hogy meg kellene írni egy visszatekintést, mert sok tanulsággal szolgált a dolog, de Tibi csak megerősített ebben. Megvárom még a cikksorozat befejezését, majd utána magam is kifejtem véleményemet egy posztban. A bevezetőhöz: - a két magánszemély szervezésének ténye túlmutatott önmagán - hiszen ha esetleg valaki úgy gondolja, hogy a tüntetésen megsértették a nyelvtörvényt, akkor sem lehetett volna megbüntetni őket - ez egy komoly üzenete a tüntetésnek, ami talán nem kapott elég nagy hangsúlyt - Czibula Ádám, a HÖK elnöke elmondta, hogy ezidáig vártak, hátha lesz egy olyan tüntetés, ahol civilek mondják el véleményüket és csatlakozhatnak hozzá. Nem volt. A „Csak az nem hibázik, aki semmit sem is csinál!” elven túl talán azt is érdemes lenne hozzátenni, hogy nem csak, hogy semmit sem csinál, de elsőként teszi, komolyabb tapasztalat, hagyomány nélkül. - Mert lássuk be, a szlovákiai magyar közösségben nincs hagyománya annak, hogy a civilek csak úgy utcára menjenek, ráadásul pozitív célkitűzéssel. Az úttörő szerep hálátlan feladat, mert utána sokan elmondják, hogy mit lehetett volna jobban tenni. Ez rendben is van, mert tanulni kell a hibákból, de azt is tudni kell, hogy a nüanszok utólag bármennyire megnőhetnek, a kezdeményezéshez képest nüanszok maradnak. Ráadásul nem gondolom, hogy ez esetben jóvátehetetlen hibák történtek volna, illetve a kellemetlenségek jó része a szervezők befolyásolási körén kívül esett, amit egész jól megoldottak - ld pl. az autonómia-harcosok megjelenését. - a honi sajtó - Attól tartok, hogy a honi sajtóba magyar témában egy ideig még továbbra is csak az fog tudni bekerülni, ha valami elég botrányos. Tóth Timi beszéde hiába hangzott el szlovákul, senki nem tartotta érdemesnek idézni belőle... Ez nem azt jelenti, hogy ezeket a gesztusokat ne kellene megtenni, de a szlovák sajtó a saját olvasóinak írja az újságot, forgatja le a riportot, akiket egyelőre nem érdekel, hogy a szlovákiai magyarok pozitív módon is meg tudják fogalmazni célkitűzéseiket. Ez a kérdés nem csak rajtunk múlik - nekünk csak az a dolgunk, hogy ne essünk át a ló túloldalára, mert akkor minden észérvünk odavész.
kovax
2010. márc. 02. 12:09"a szlovák népzene 94 százaléka magyar?" Szerintem inkább pont fordítva van, a magyar népzene élvezhetőbb része szlovák, hogy pontosan hány százalék azt nem tudom, de a nagyobb része. Tök természetes, hogy két egymással sorsközösségben élő nép kultúrája hat egymásra, ebből kiemelni a csak magyart képtelenség! Az, hogy egy népdalnak van magyar és szlovák szövege is, még nem árul el semmit a dallam eredetéről.
nyomkereső
2010. márc. 02. 12:28Én magam most értesültem csak arról, hogy az egyik felszólaló, Tóth Tímea vette a fáradtságot, és szlovákul is elmondta beszédét. Ha ez így van, kár, hogy a szlovmagy sajtó valamint elektronikus média erre nem hívta fel külön si a figyelmet. Egy újabb remek lehetéség maradt kihasználatlanul, mellyel megelőzhető lett volna, hogy a szlovák sajtó ismét ránkhúzza a nyelvi gettós kényszerzubbonyunkat. Tibi, mint látom, jó korán beindítottad itt nekem a kampányt :)
kovax
2010. márc. 02. 12:38"az árpád-sávos zászlókra," A középkori, latin hivatalos nyelvű, közös (multietnikus) állam jelképét vinni egy kifejezetten a magyar nyelv érdekében szervezett tüntetésre? Oda jobb a piros-fehér-zöld, hisz a mogyorós zacskón is a piros-fehér-zöld zászlócska mellett van a magyar szöveg. A nyelvi kérdés is a trikolor elterjedése idején vált hangsúlyossá a 19. sz-ban. nyomkereső@ "a nyelvi gettós kényszerzubbonyunkat" Pedig be kellene vállalni. Nyelvhasználat nyelvhasználati igény nélkül?
körkép.sk » Blog archívum » Ars poetica 2.
2010. márc. 05. 10:13[...] a komáromi tüntetéstől lényegében csak oda szerettem volna eljutni, hogy milyen fontos a jó marketing és a jó [...]
A kommenteket lezártuk.