Emőke
  • HUF: 316.81
  • USD: 1.13
  • 7 °C
  • 22 °C
Mindennapjaink

Szlovenszkí magyar 2010

Eléggé foghíjas éves elemzések jelennek meg a honi médiában a szlovákiai magyarsággal kapcsolatban, mintha nem is léteznénk, vagy a dolog nem lenne eléggé fontos a véleményformálók számára.  Ami idén személyesen a leginkább megdöbbentett, az a magyar nyelv térvesztése Dél-Szlovákiában; sokszor olyan helyeken, ahol még többségben élnek magyarok.

Idén készült egy alapos felmérés a vizuális nyelvhasználatról, melynek eredményei szintén keserűvé teszik a szilveszteri pezsgőt. Alaposan követjük azt a szlovák részről megnyilvánuló erőteljes üzenetet, miszerint a magyar az csak egy konyhanyelv Szlovákiában. Épp ezért kellenének a másik oldaról legalább ugyanilyen ütős üzenetek nyelvhasználatra, identitásra. Voltak ugyan ezzel kapcsolatos, alulról jövő kezdeményezések, de sokkal több kéne, és főleg olyan szereplőktől, akik mediálisan rivaldafényben tartózkodnak. 

Pedig nem vagyunk egyedül: Európa nyugatibb fele tele van kisebbségi túlélési stratégiákkal. Ezért döbbentett meg, hogy mennyire keveset tudunk ezekről: mikor rákérdeztem egy prominens honi szakembernél, hogy mik a trendek a többi európai kisebbségnél demográfiaügyben (fogynak, nőnek, stabilak?), csak annyit válaszolt, hogy „hát igen, kéne egy intézet, mely ezt vizsgálja“. Azaz: fogalmunk sincs róla. Pedig lenne mit tanulni, ellesni, okulni másoktól. Nincs idő és kapacitás kikísérletezni túlélési módjainkat. Mert erre megy ki végső soron a játék, ugye? Vagy szép lassan beolvadunk.

Magánbeszélgetésekben sokszor, sok helyen elhangzik, hogy hiányzik a „kritikus tömeg“, mely ugye itt „kezébe venné a dolgokat“. Potenciál pedig van: soha nem volt ennyi szlovákiai magyar egyetemista, Husák gyermekei pedig most alapítanak családokat és szülnek gyerekeket. Ezután csak egyre gyengébb populációs évek jönnek. Ilyen kis közösségnél, mint a szlovenszkí magyarok ezért értékelődik fel minden egyes „résztvevő“ szerepe a közügyekben (figyelem, ez nem csak a politika!), a személyisége, cselekedetei.

Nem volt semmi nyoma a médiában, hogy Petőcz Kálmán, a nagy reményekkel felállított Chmel minisztériumában a kisebbségvédelmi főosztályról csendben átkerült az európai ügyekre – kérdés, hogy ő akart menni vagy mások küldték el? Ezen a hivatalon kerültek be szlovákiai magyarok az államigazgatás magasabb szintjeire, kisebbségi ügyekre: Juhász László vagy az Új Szóból Lajos P. János. Az év során tűnt fel Pfundtner Edit, a Híd egyik alelnöke, akinek a gombaszögi gyenge start után mintha el kezdett volna formálódni a politikai üzenete is. Somogyi Szilárd az SaS-ből is egyre jobban érdeklődik a szlovenszkímagyar-ügy iránt.

Továbbá érdemes lenne megnézni, hogy mit csináltak 2010 előtt a hidas képviselők asszisztensei, mekkora közösségépítő kurrikulum van megettük. Elvégre a hidas képviselői irodákban nevelődik a következő politikai generáció. Ha Lipšič hármas kagetórizációját követjük (miszerint vannak világos közösségi elképzelésekkel rendelkező politikusok, karrierpolitikusok és olyanok is, akik csak megszedni mennek magukat a politikába),  akkor vajon milyen az eloszlás a mai politikai képviseletünknél és annak káderiskolájában? Másolják az MKP-s viselkedési mintákat (szakértelem hanyagolása, sógorkomaság, kommunikációban sunyis, utaló fintorok) vagy valami új készül?

A Híd sokaknak csalódás, másoknak meg a kompromisszumok kompromisszuma, és még messze nem élte fel szavazóinak bizalmát. Sokat eltűrünk. A másik oldal szintén csalódás: az MKP punnyadpárt, lényeges kádercsere nem történt (kérdés hogy kikre is lehetett volna cserélni). Az önkormányzati választások relatív sikerét mennyire fogják fel a szimpatizánsok a Csáky—Duray csoport sikerének, akik eddig tulajdonképpen csendben kivártak? Az egyik nagy félelmem a jövőre néze (Fico visszatérésén kívül) egy Csáky-reload lenne. Sokat elmond Pálról az, hogy mialatt Fico agymenései ellen tiltakozik, lelkesen odaáll Orbán Viktor minden überficós kategóriát meghaladó balkáni lépése mellé. Van hűbéresi viszony az MKP és  Fidesz között?

A sajtóból (értsd: Új Szó) egyre elkoptak az oknyomozó riportok, s a netes médiumok ezt a szerepkört nem tudják betölteni, pusztán hírközlőkké, degradálódnak, véleményformáló erejük alig van. A blog(o)szféra már messze van egykori tündöklésőtől, és nemcsak a Körképen csappant meg a kommentek száma. A témához tartozik Lovász Attila vagy Grendel Gábor átigazolása minisztériumi szóvivőnek. Egyénileg biztos előrelépés, a mi kis törékeny demokráciánk szempontjából inkább kudarc, hogy ezentúl a legnagyobb média-kaliberek az állami hatalom szekerét tolják.

Sajnos közszereplőink (legyenek azok politikusok helyi vagy országos szinten vagy civilek, újságírók) között jócskán akadnak járadékvadászok – akinek elsősorban az anyagi haszonszerzés, illetve a fontoskodás a fő céljuk. Tény: valamiből meg kell élni, de sok pályázat és támogatás nem arra megy el, amire kéne. Megélhetési szereplőink és a pazarlás legnagyobb ellensége épp valamiféle kikényszerített átláthatóság vagy intenzívebb oknyomozó újságírás lenne.  

Minden nyavaja ellenére mégis van vibrálás, valami bugyog a szürke felszín alatt. A Kerekasztal remek kezdeményezés, melynek tanácskozásait már csak azért is érdemes végigülni, mert felvonul rajta a mi kis szlovenszkí magyar demokráciánk minden szépsége és rútsága. Az általa létrehívott Jogsegélyszolgálatba sikerült nagy kaliberű jogászokat összelasszózni és komoly törvényjavaslatokat előkészíteni. A Diákhálózatnak évről évre egyre sikeresebbek a felsőoktatási tájékoztató körútjai, illetve a szakgyakorlat programjai, melyek valós, utcán heverő problémákat igyekeznek orvosolni önkéntességből és aprópénzből, nem pedig az elvont nemzettudat-építő vagy lovasszobor-állító pályázatok milliós alapjaiból. A Cserkészszövettség továbbra is a legkarakteresebb szlovákiai magyar közösségépítő és -megtartó szervezet, az idei Gombaszögi Nyári Tábor pedig nemcsak a szerző hangulatát pergette fel. Talán nem is lehetne jobban, mint a Szepsi Alapiskola és Gimnázium 60-dik születésnapjára készült videóval zárni ezt a postot és az idei évet. BÚÉK!
 

Ha tetszett az írás, csatlakozz  a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

j.clayton
2010. dec. 29. 17:19

Sokadszorra olvasom, és egyre jobban tetszik. Remek írás, tele van konstruktív kritikával, és olyan problémákat vet fel, amelyek sokunknak kihívást jelentenek 2011-re. Ha csak egy kis részük is megoldódik, Szlovákia jobb hely lesz jövőre.

j
2010. dec. 30. 10:39

Az írásod a szokásos felsorolás (a kevésbé rinyálós fajtából). Ennyi. Ez mind szép és jó. Oké. A helyzet viszont az, hogy a szlovákiai magyarok többsége képtelen arra, hogy megvédje a saját érdekeit, mert nincs meg hozzá a mentalitás, polgári gondolkodás, öngondoskodási készség stb. - úgy is mondhatnám, hogy "birkák" vagyunk. Ennyi. Emiatt a saját vezető rétegünk nagy többsége csalókból, volt kommunista káderekből és félművelt idiótákból áll, mindegy, hogy a politikát a művészetet vagy a gazdaságot vizsgálom közelebbről, ugyanezt látom. Állóvíz, pocsolya, dagonya, szürkeség és dohos pinceszag. Én most voltam otthon 1 hetet és azt hittem megőrülök. Elutaztam Pozsonyba, Somorjára, Nagymegyerre, voltam Komáromban és Dunaszerdahelyen is. Sehol semmi. Szinte minden ugyanolyan mint 5 vagy 10 éve. Szürke, piszkos, unalmas. Elég ha elmész egy vasútállomásra vagy egy üzletbe bárhol Csallóközben. Szlovákul szólnak hozzád, bunkók lesznek stb. Ez van. Nem értem, hogy milyen változásokat szeretnél te? :D Ne haragudj, de otthonról csak elmenni lehet külföldre, ez az egyedüli megoldás. Persze nyugodtan irogass és álmodozz, 10 vagy 15 éve is ezt tettük, most is csak ennyit lehet tenni, mert a valóságban semmi nem változott, aki mást állít az hazudik.

    Xx
    2011. jan. 02. 00:46

    Nagyon jo iras!

      jürgeeen
      2011. jan. 03. 19:13

      Bevallom, hogy az utóbbi hónapokban nagyon kevés poszt első bekezdése (és címe) győzött meg, hogy érdemes tovább olvasni. Ezt viszont elolvastam végig. Sőt, még egyet is értek vele! j: elhúzni külföldre a legegyszerűbb megoldás. Ha mindenki úgy gondolkodna, mint te, már ennyi magyar se lenne a Felvidéken. Hál'istennek nem gondolkodik mindenki így...

      mici macko
      2011. jan. 03. 21:24

      hat ez kerekre sikeredett:)

    chechomski
    2011. jan. 09. 22:17

    @j: gondoltam, hogy hoszabb idő után írok v'mit a kórképre, de Te megtetted helyettem-minden szavadal egyetértek. "Ne haragudj, de otthonról csak elmenni lehet külföldre, ez az egyedüli megoldás." -szerintem is ez az egyetlen-sajnos. És ez nem "a szlovákok" miatt van, hanem az mi, saját ultrabunkó(erre később kitérek) mentalitásuk miatt. "Én most voltam otthon 1 hetet és azt hittem megőrülök."-én ezt a hibát idén már nem követtem el :) "A helyzet viszont az, hogy a szlovákiai magyarok többsége képtelen arra, hogy megvédje a saját érdekeit, mert nincs meg hozzá a mentalitás, polgári gondolkodás, öngondoskodási készség stb. - úgy is mondhatnám, hogy “birkák” vagyunk. Ennyi." -pontosan. nagyon elkeserítő/szórakoztató, ahogy a mindenféle lokális mkp/híd káderek rizsálnak a "kisebbségi összefogásról", azután átmennek a pártirodából "a cégbe" és megnézik, nem lógnak-e a másfél € órabéren tengődő-természetesen szintén szlovákiai magyar-melósaik...akik többsége naná, hogy szlovák iskolába iratja a gyerekeit(amivel sz'tem nem is elsősorban az a "baj", hogy szlovák, hanem hogy ugyanolyan sz.r, mint a magyar)Semmi realitásérzék és még annál is kevesebb nyitottság bárminemű szlodaritásra. "Ennyi. Emiatt a saját vezető rétegünk nagy többsége csalókból, volt kommunista káderekből és félművelt idiótákból áll, mindegy, hogy a politikát a művészetet vagy a gazdaságot vizsgálom közelebbről, ugyanezt látom." Valamikor tavasszal kaptam egy linket otthonról, ahol a szlovákiában progreszívnek számító(ez is egy vicc egyébként, egy normális helyen jobb érzésű ember szóba sem állna egy Stefann Hríb fajsújú kleronácival, iszlamofóbbal és szexistával) Pod Lampou tévéműsorban Al Világi úr, nyilatkozott Kollárt és Stúrt megszégyenítő szlováksággal a magyar politikai helyzetről-természetesen Bibó István-i éleslátása kűtfőjéből merítkezve, ..én legalább kétszer végignéztem,és azt hittem, hogy álmodom, de nem, nem álmodtam...elképesztő a csávó-pláne Petőczzel kontrasztban, aki azon kevés szlovmagy "közszereplők" egyike aki nyomokban, itt-ott még komolyan is vehető(annélkül, hogy egyet tudnék érteni annak nagy részével amit mond; úgy általában), szóval ja, ahogy Te fogalmaztál J,..."csalók, volt kommunista káderek, félművelt idióták". enjoy ;) : http://plus.joj.sk/plus-tv-archiv/lampa/29-04-2010.html (a "másik féltől" elnézést kérek...annyi időm és kedvem nincs hülyeségekkel való foglalkozásra, hogy előkotorjam a szlovák tévé archívumából a szlovmagy szellem azon feledhetetlen villantását, melyben az idióta Csáky Pálotok a 2006-os szlovákiai választások másnapján a szlovák köztévé vasárnap déli politikai talkshowjában a köv. "érvvel" próbálja kiütni a provokáló Anna Belusovovát: "no mos'má' ölég!!! aggya meg a tiszteletet, itten maga öt MEGTERMET FÉRFI társasásában beszél...ölég legyen má' no'".("megtermett férfi-urasteny chlap"...egész biztos használta ezt a kifejezést, ...a háttérsztori annyi, hogy ott ültek még arcok...a parlamentbe jutott pártok alelnökei, és hát Belusova volt az egyetlen nő...ez volt az egyetlen eset ever, amikor szolidaritást és némi emberi szimpátiát éreztem egy szélsőjobbos irányában...köszi Csákypál, de az az ordináré szexizmus és húszabáló/pálinkaivó/mocsári "kultúrkörből" "inspirálódott" atomtapló "maszkukinitás",amit a szlovák parlament helyzetben levő képviselőjeként nagyon rossz szlováksággal kiböfögtél magadból még úgy is megijesztett, hogy már akkor is csak választani mentem "haza"(utoljára), és néhány nap múlva húztam vissza-akkor másfélezer kilóméterre -idézőjel nélkül- haza...és nagyon boldog voltam már akkor is, hogy leléptem, mert bár csak annyi közöm van a helyhez ahol lakom, hogy ott lakom, de itt baz'meg ilyesmit nem csinálhatnál csákypál....tudod, itt ha egy nőnek ilyet szólnál köztévében, politikai vitaműsorban, közszereplőként, hogy "haaagassááá má' mer' mos' a férfiak böszéének" a saját jobbos kisgazda választóid vertek volna orrba már 2006.-ban is. :)

    parkanyer
    2011. jan. 10. 23:34

    Én most voltam otthon 1 hetet és azt hittem megőrülök.”-én ezt a hibát idén már nem követtem el :)"

    J és Chomski urak(hölgyek?) tanulságos megjegyzéseit olvasva jutott eszembe egy de Mello-s történet a macskáról. A macska miután eccer ráült a forró kályhára és jól megégette a seggét, elhatározta, hogy ezentúl soha többet nem ül le.  

    Rossz társaságba jártok, fiúk, nem  a Csákyval vagy Világival kell haverkodni, léteznek más szlovenszky magyarok is. Személy szerint, amíg tudok legalább egy tucat feletti kaliberes emberkéről, aki nem csak tud, hanem tesz is, a teljes lelépés nem alternatíva. És ha már túl vagytok az exiten, emigrációból is lehet sok mindent tenni, ügyködni... persze, amennyiben ott is megvan a J által említett mentalitás és polgári gondolkodás... Tényleg, megvan?

    Egyébként teljesen igazad van, kedves J, itthon valóban alig van " meg (...) a mentalitás, polgári gondolkodás, öngondoskodási készség, ..., birkák vagyunk", me-ee-eee... Viszont ez sem jelenik csak úgy meg magától a semmiből, lassan kultiválódik, alakul. Ne feledd, itt 40 évig ment a profi agymosás, a szlovmagyar elitet meg Benesék egy kardcsapással lefejezték. Csak 20 éve adottak azok a körülmények (szabadság, piacgazdaság, magántulajdon), melyek mellett a polgári étosz kialakulhat. Lehet, hogy +20 év múlva csak 5%-kon leszünk, de a finnországi svédek ma sincsenek többen. 

    Minden a hozzáállásotokon múlik arcok, de ezt Chomski jobban tudhatja, mert bizonyára sok Hegelt olvasott, aki szerint "ki mint néz a világba, a világ ugyanúgy néz vissza rá".

      chechomski
      2011. jan. 12. 06:39

      nem az a gáz parkanyer, hogy mi Világival és Csákyval "haverkodnánk"...nem is erről szóltak a posztok sz'tem, és senki nem vitatja, hogy vannak jó,értékes stb. szovenszky magyarok-mert ez több mint evidens. arról van szó(szerintem), hogy a jófej, jóindulatú, értelmes szlovenszky magyarok kéznyoma nem látszik a közéleten, és most annélkül, hogy személyeskedésbe szeretnék belemenni, én azért próbálkoztam ezzel-azzal-magam szerény ezközei és képességei mentén-mielőtt leléptem volna(független művészeti, emberjogi dolgok, blaaaaa)és akármennyire önfényezésnek tűnhet amit írni fogok-nem annak szánom, mert nyílván nincs rá okom és jogom sem, de miért van az, hogy külföldön, idegenből jövőként simán el tudtam magam fogadtdtni a "szakmában" (ahogy írtam, független művészeti, és emberjogvédelmi dolgokról van szó), hónapok alatt meg tudtam alapozni a normális mindennapi életemet "szabadúszóként"(és most nem anyagi dolgokra gondolok elsősorban, sem másodsorban.-hanem arra, hogy nem idiótaként kezelnek alapból, amikor kiderül rólad, hogy mondjuk nem elsősorban anyagi javak gyűjtésére szeretnéd berendezni életedet, hanem mondjuk egy élhetőbb bolygón normálisaban működő társadalom létrehozásán szeretnél munkálkodni magad szerény ezközeivel-"otthon" megfeszülhetsz,tényleg, bármit letehetsz az asztalra, jobb esetben ártatlmatlan idiótának bélyegezve néznek hülyének, de általában teljesen ellehetetlenítenek amíg nem sikerül megtörniük)....nyílván nem azért,mert akkora zseni vagyok és otthon mindenki hülye, hanem azért, mert itt van egy olyan közeg, amely képes messzebbre látni az otthon oly népszerű rögvalóságnál-és visszatérve példáthoz, erről tényleg nem Csáky és Világi tehetnek, mivel ők "sem" tilthatják meg senki ember lányának/fiának, hogy legyen szíve és használja az agyát. És az a helyzet, hogy nem csak itt("nyugaton") van meg ez a réteg, hanem olyan poszt"komcsi" országokban is pl. mint szlovénia, horvátország-de ha a volt jugoszlávia utódállamai túl "könnyű falatnak" tűnnek-említhetem észtországot vagy lengyelországot is. szóval Csáky és Világi csinálhatnának amit jónak látnak, ha lenne egy szlovenszky magyar civil társadalom(és most nem a fórumos csávókra és haverjaikra gondolok dr Huncik vigyázzó bankszámlája alatt :)-all apologies), aki nem hagyja hogy hülyének nézzék de nem csak a borospincében, vagy vasárnap ebéd után a haverokkal politizálva, nem más f.szával verve a csalánt, hanem saját energiát, időt, áldozva, akár a nyílvános, nyílt konfromtációkat is vállalná ezen(felsorolt, nem felsorolt, imaginárius, whatever) célok eléréséért. És ehhez kell egy "kritikus tömeg", és szerintem J hozzászóllása és az enyém is arról szólt, hogy ezt csak alúlról építkezve és fokozatosan-ugyanakkor kompromisszummentesen és "radikálisan"(a szó nem náci értelmében természetesen) lehet. Hegelt egyébként elég sokat olvastam tényleg, és pont a napokban írtam egy bartnőmnek, hogy mennyire nem "csípem a búráját". Ha már itt tartunk, nálam most ők a tutik, check it out :) : https://secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Bracha_L._Ettinger http://www.generation-online.org/p/pbifo.htm https://secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/F%C3%A9lix_Guattari

      parkanyer
      2011. jan. 12. 11:07

      Kössz a linkeket, az a Bracha szimpi milfnek néz ki. Hát, nagyon sajnálom, hogy nem sikerült az otthoni szlovmagyar és/vagy szlovák millőbe beilleszkedned. Úgy gondolom azonban, hogy bármilyen fő hivatás/profil mellett is van lehetőség (vagy inkább polgári kötelesség?! - a régi, nemes római felfogás szerint)a közösségi dolgokkal foglalkozni, csak meg kell találni a módját. Tudod, pl. ezzel a személyeskedéssel az a baj, hogy valahol te is használod, holott felemlegeted, hogy ez így nincs rendjén. Gondolok itt pl. az előbb említett Dr Huncikra: ő kérem szépen letette a dellát az asztalra, nem is keveset, hogy márpedig legyen egy Fórum Intézet. Hányan tették ezt meg rajta kívül? Nem szabad, hogy a sok urban legend és falusi pletyka, felvidéki hobbitmesék, zárt közösségünk mindeki-ismer-mindekit, mindenkinek-van-vaj-a-fején szemüvege illetve személyes kudarcok elvakítsanak. És megint tudnám azt a fránya Hegelt idézni :)

csokoládé artúr
2011. jan. 04. 17:35

vitáznék egy csöppet ezzel a vizuális térvesztéssel. az, hogy nincs magyar tábla, még nem jelenti azt, hogy az emberek Pozsony helyett Bratislavát mondanak, vagy igen? (az én köreimben nem, ezért kérdem) az -ová végződést meg értelmezhetjük úgy is, mint szlovákiai magyar specifikumot. magyar név szlovák végződéssel - mi se igazolná jobban szlovákiai magyar mivoltunkat? :) egyáltalán el kéne dönteni, hogy mivel akarunk tudatosulni szlovákiai magyarsággal vagy Magyarsággal nagy bötűvel... mert akkor aszerint kéne épiteni az identitást... a további térvesztés (ovi, iskola) meg nem egy újdonság, ez a folyamat már tart egy ideje. kérdés az, hogy miért nem hisznek a magyar szülők a magyar iskolákban? igaz-e az a mitosz, hogy magyar iskolában nem tanul meg a gyerek "rendesen" szlovákul? egyáltalán mi az hogy "rendesen"? ha igen - hol a hiba? ha nem akkor hol van a kutya elásva? szintén kérdés, hogy magyarul megtanul-e a gyerek az iskolában.. szüksége van-e hochmagyar tudásra vagy elég-e az, ha párky helyett virslit mond? esetleg elég a párky is? - vasárnapi focimeccsen tutira. egyetértek, hogy kellenek kezdeményezések, de ahogy én látom, hiányzik nálunk egy közvetitő szereplő. nincs média (rádió, tv, újság) ami képes lenne terjeszteni azt a bizonyos identitás-tudatot, amelyről párkányer irsz. ami átjön a határon túlról, annak nincs igazán identitásnövelő motivációja (gondolok itt a kommersz adókra de közszolgálatira is). újszóról nem nyilatkozom, mert már egy jó ideje nem olvastam. a falukban milyen kulturális rendezvények vannak ilyen téren? mulatós muzsika szintetizátorral dúsitva?? milyen értéket képvisel az? jelent-e valamit, hogy annyi most a magyar egyetemista? lehet, hogy a DH szervezhetne körutakat a falvakba s a sok egyetemista beszélgethetne a lakosokkal aprótól öregig. a nyelv s a kultúra akkor tűnik el, ha már nem beszélik, nem mesélik a történeteit. ezért nem vagyok biztos abban, hogy a politikusokban kell keresni a megoldást, hanem a nyelv vitalitásában. szervezni kéne a kollektiv narrativát - talán segitene..

    parkanyer
    2011. jan. 10. 22:54

    Szeva Angyal, kössz a reakciót.

    Szerintem a vizuális térvesztésnek az az egyik következménye, hogy az ember egyre hajlamosabb lesz Bratislavát mondani. Erről a https://korkep.sk/cikkek/mindennapjaink/2010/11/01/8063-nyelvtelen-mindennapjaink postban írtam régebben (3.bekezdés).

    Te is, én is magyar suliban tanultunk érettségiig, nem is volt valami tökély szlovákunk, de a szlávnyelvű egyetemet elvégeztük minden fennakadás nélkül. Az a bibi, hogy erős, nagyon erős az a konvenció, hogy szlovák suli az érvényesülés egyedüli záloga. És ez az asszimiláció No 1 melegágya. Ez tény, kár vitatni, toldani, foldozni, rajta van a szociológia pöcsétje.

    Mindig bele-belebotlunk az identitás kérdésébe: akkor most magyarok vagyunk, szlovákiai magyarok, felvidékiek, szlovák állampolgárok, vagy mik? A finnországi svéd vagy dél-tiroli német ebből nem csinál szívbajt. 

    A kollektív narratívával konkrétan mire gondolsz? Vannak rá példák más vidékekről?

    És már tényleg le kéne ülni egy kávéra..

      seboka
      2011. jan. 12. 01:45

      tobbszor gondolkodtam azon, hogy kit lehetne megszolitani, ha egy 10 emberes csoportot kene osszeszedni, akikkel szlovakiai magyar videot csinalnank: ok sikereseke lettek, pedig magyar suliba jartak. mindenki gondolkozzon el, hogy az ismerosi korebol van-e ilyen pelda. nekem van mondjuk kapasbol 5 tippem, de ezekkel a kovetkezo a problema: - vagy Magyarorszagon lettek sikeresek, pedig itt kezdtek, termeszetesen magyar suliban - sikeresek Szlovakiaban, de nem azert, mert magyar suliba jartak (pedig oda jartak!), hanem mert jok valamiben. azt viszont orszagos szinten csak szlovakul lehet "csinalni". szoval roka fogta csuka. kik a peldakepek? az orszagos ismertsegnek orvendok? a helyi kisember, aki megis sikeres? kivel lehet egy "orszagnyi" embert megszolitani? es egyetertunk, ez az asszimilacio no1 melegagya, ezt kell eloszor megallitani!

      parkanyer
      2011. jan. 12. 11:27

      erre én is gondoltam már. Sztem az hogy valaki valamiben jó, abban azért az iskolák is belejátszottak valamelyest, része a saját "tapestry of life-jának", abban hogy valamiben jók lettek. Marketingcéltól függően a példaképek országos/regionális arcok.

      seboka
      2011. jan. 13. 18:44

      de hat itt olyan arc kell, aki orszagosan ismert. a "marketingcelcsoport" is orszagos, mert a teljes szlovakiai magyarsagot meg kell(ene) szolitania. termeszetes, hogy az iskolak is belejatszottak, ettol meg lehet az illeto magyar gyerek, csak nem latszik rajta. :/

      angyal
      2011. jan. 13. 02:27

      Ott a baj, hogy nekünk szlovákiai magyaroknak nem maradt a magyar nyelven kívül semmi. Mi választ el bennünket a szlovákoktól? de most komolyan. annyi, hoyg tudunk magyarul is, de ezzel be is zárul. a kultúra, ami a nyelv mögött kéne, hogy legyen, az már elveszett. talán nem is volt. olyan közel vagyunk egymáshoz, hogy gyakorlatilag nincs különbség kettőnk között. A szlov-magy identitás fő célja arra épül, hogy megtartsuk a nyelvet. Azért nézünk ferdén azokra a szülőkre, akik szlovák iskolába iratják a gyereket, mert attől félünk, hogy a gyerek elfelejt magyarul. tényleg a nyelv lenne a záloga a sikerességnek? akkor miért nem angol iskolába adjuk a csemetét? vagy küldjük Bécsbe a sógorokhoz? Egyébként érdekesnek tartom ilyen szempontból azokat a barátaimat, akik a magyar iskola kerítésén túli szlovák alapiskolába jártak s mégis maygaroknak tartják magukat, magyarul beszélnek, stb. bár néha Ady Endre helyett Imrét mondanak, de ez inkább a végzettségükkel függ össze szerintem. az hogy mennyire boldogultak vagy nem boldogultak, azt tőlük kéne megkérdezni. ezért is butaság a sikerességet mércének venni, mert ez olyan mint a gazdagság vagy a szegénység. ki-ki mennyire érzi magát annak.. Nem biztos, hogy ilyen szempontból az iskolával van a gond, hanem a szülőkkel, akik nem tudatják a gyerekkel, hogy kiféle-miféle. Nevetséges már ez a szlovák-magyar adok-kapok vagy inkább nem adok - nem kapok. szerintem lehet bizniszeben sikeresnek lenni gyenge szlovák nyelvtudással is. A nyelvtudás annyira nem befolyásolja, vagy nem csak az folyásolja be, hogy pl. ki lesz sikeres bizniszman vagy manager. sokan másra használják inkább a nyelvüket, mint idegen vagy a saját anyanyelvének az ápolására - és láss csodát sikeresek. rengeteg más dolog is közrejátszik - pl. akarat, igyekezet, hozzáértés, társadalmi tőke, gazdasági tőke, kulturális tőke... Egyáltalán miben legyen sikeres valaki? sikeres az, akit látunk a tv-ben? nemá!! Gondoltatok-e más téren is sikeres emberre vagy csak én aszociáltam pénzügyre - aki igazán sikeres ezen a téren, arról mi édeskeveset tudunk... talán inkább sikeresnek kellene lenni a kulturális identitás átadásában = sikeres szülő. ez a magyar-magyar-magyar-magyar-magyar identitás kezd mentálisan egyre jobban korlátozni bennünket. óriási plusz, hogy van lehetőségünk megtanulni szlovákul. ráadásul ingyen! amivel elboldogulunk a cseheknél meg a lengyeleknél is. de nem. nekünk az a fontos, hogy a gyerek magyar iskolába járjon. a szülők meg a rendszerben edzett tanárok azok, akik blokkolják a gyereket abban, hogy megtanuljon szlovákul. lenne kedved szlovákul tanulni, mikozben mindenki körülötted szidja őket drótostul tóthostul? aztán meg ha netalántán van egy szlovák vendég a háznál, akkor meg böködik a gyereket, hogy mondjon már valamit szlovákul. ez így nem működhetik. további gond természetesen a szlovák oktatás a magyar sulikban, rossz a koncepció és nem kerül a gyerek szlovák környezetbe. így még csak nem is hallja a szlovákot, passzívan se tanulja. beszélgettem egy angoltanárral a héten, aki eredetileg ír-skót-angol-francia mix. Angolnak tartja magát. szerinte az angoloknak a nyelv az, ami maradt nekik. miden mást a bevándorlóktól vesznek át. Manchesterben az egyik angol srác azt mondta nekem pár éve abban a kocsmában, ahová anno Marx és Engels is járt, hogy a Chicken curry az angolok nemzeti étele. az angolok tudatosítják ezt és elkezdték támogatni többek közt a waleszi identitást erősítését, ami viszont sose volt elveszve, mert a waleszi sztorikat angolul is mondták egymásnak az emberek. két helyen találkoztam waleszi nyelvvel Cardiffban, az egyik egy profi mesélő (storyteller), aki skót létére megtanult walesziül és most szépen keres vele a brit kormánynak köszönhetően... a másik meg a lift volt az egyetemen (pumed llawr = ötödik emelet). az angolok rájöttek arra, hogy nem a nyelv a fontos, hanem a kultúra, ami táplálja a nyelvet. így jön ide a narratíva. ha nincs történet, amit mesélni lehet, akkor hiába a nyelv... konkrétan én arra gondoltam, a kollektív narratívával, hogy a kultúra csak úgy marad fenn, ha történeteket mesélünk róla és éljük azokat. természetesen kellenek szimbólumok és értelmek, amiknek mélyen be kell hogy legyenek ásva a tudatalattinkba. de ezek is meséken és történeteken, családi sztorikon keresztül történik. nem horvátországba kell menni nyaralni, hanem a nagyszülőkhöz és hagyni őket beszélni. mostanában marhára divatos falunapot szervezni meg előszedni a falu ezeréves címerét. de kiváncsi lennék, hogy ki tudja, hogy mi is van mögötte. mik és kik vannak a temetőkben? milyen sztorik kapcsolódnak a kisdunához vagy a vághoz vagy a garamhoz vagy za ipolyhoz? fontos a nyelv, mert az a hangszere a kultúrának, de elvileg mindegynek kéne, hogy legyen, hogy milyen iskolába jár a gyerek. az a fontos, hogy tudatosuljon azzal, ahová tartozik, ebben pedig a szülők és a szocializációban szereplő fontos emberek a hunyók. mi esetünkben a kultúránkhoz tartozik a szlovák is, nem kéne elutasítani. sorry, egy csöppet hosszúra sikeredett, de már túl későre jár, hogy lerövidítsem..

      hurkagyurka
      2011. jan. 14. 09:58

      kedves Angyal! Hosszúra sikeredett, végig sem olvastam. Megakadtam a " talán nem is volt" mondatodnál. Ebből arra következtetek, hogy Te nem ismered a kultúránkat. Erről ennyit. A szlovák nyelvtudás fontosságát a szlovák propaganda sulykolja belénk. Ezért érzet Te is úgy , hogy a nyelven van a hangsúly. Elárulom neked, a nyelv a kapocs a kultúrához és a nemzethez. Nem a nyelvé a főszerep. A hovatartozásé, gyökereké, kutúráé a főszerep. A nyel ennek egyik alkotóeleme. Felvidéken a kultúra és hagyományok szándékosan voltak háttérbe szorítva. Csehszlovákia éléskamrájának tekintették anno ezt a területet, Gyetvát meg a hagyományőrzésének. Azért nincs minden veszve. Akad sok lelkes hagyományőrz itt is. Csak a támogatásuk nem volt olyan mértékű , mint a szláv kollégáiknak. A megingott nemzettudatoddal fordulj az irodalomhoz. Megéri.

      angyal
      2011. jan. 14. 13:54

      kedves hurkagyurka, találgatsz amikor azt irod, hogy "Te nem ismered a kultúránkat" és a nemzettudatommal sincs semmi gond, ez a te megalapozatlan kitalaciod. Irodalom, koszoni jol van, hasznalva van eleget. nem ertek veled egyet abban, hogy a nyelv a kapocs a kulturahoz meg a nemzethez.a nyelv a kultura muszere, hangszere. ugyanilyen muszer a nepviselet, divat, irodalom, filmek es mas anyagi es nem anyagi dolgok. a kulturat a tudattalattinkban melyen elasott ertelmekben es szimbolumokban kell keresni, nem a nyelvben. ezt irtam feljebb.. "A szlovák nyelvtudás fontosságát a szlovák propaganda sulykolja belénk." - engem speciel nagyon zavart, hogy nem tudok rendesen szlovakul, nem azert mert valaki vagy valamilyen propaganda sulykolta volna belem. "Felvidéken a kultúra és hagyományok szándékosan voltak háttérbe szorítva." - az lehet, de szerintem emberek kozti beszelgetest nem lehet betiltani. orulok neki, hogy akad sok hagyomanyorzo. "A szlovák nekünk kényszernyelv." - valoszinuleg neked, nekem nem. ahogy a tobbi se.

      parkanyer
      2011. jan. 14. 14:07

      Angyal felvetése, hogy a nyelv nem kapocs a kulturahoz meg a nemzethez provokatív és rendkívül elgondolkodtató. Rákoppintott egy érdekes momentumra, amit mi a nagy felvidéki hagyományőrzésben elfelejtünk: hogy a nyelv csak egy eszköz, a szubsztancia valamivel több: "a kulturat a tudattalattinkban melyen elasott ertelmekben es szimbolumokban kell keresni". Erről jutnak eszembe pl. az írek, skótok, welsziek, akik sokáig nem használ(hat)ták a nyelvüket, mégi meg tudták őrizni az identitásukat, többek között a narratíván keresztül, pl ilyen arcok segítségével: http://www.economist.com/node/14350185 Persze legújabban azt is látni, hogy ezek a nemzetek igyekeznek újra bevezteni a saját nyelvüket. Az igazság valahol a kettő között lesz.

      hurkagyurka
      2011. jan. 14. 10:01

      "óriási plusz, hogy van lehetőségünk megtanulni szlovákul" beteges amit írsz. A szlovák nekünk kényszernyelv. Ráadásul szlovákul küldenek bennünket a Duna mögé. Szlovákul aláznak ahol tudnak. Bár sose kellene többé megszólalnom ezen a nyálas műnyelven.

      Festéktüsszentő Hapci Benő
      2011. jan. 14. 12:20

      Ha tényleg kényszernyelv lenne, akkor a felvidéki magyarok többsége jól beszélné. Az itteni magyarok szlováktudása (természetesen azért nem mindehol, de a Csallóközre ez igaz) csak azt mutatja, hogy egy kicsit sincsenek rákényszerítve a szlovák nyelvre, nem is használják, nem is tudják jól beszélni.

      Anonymous
      2011. jan. 14. 12:35

      Kedves Angyal! Teljesen jól látod a dolgokat, örülök hogy vannak még hozzád hasonló, normálisan gondolkodó emberek!

      hurkagyurka
      2011. jan. 14. 12:59

      kedves anonymusz. nevetséges hogy a tudatlanságot látod normálisnak. a Te dolgod, de röhejes

      Anonymous
      2011. jan. 14. 14:53

      Én Téged meg az ide látogatók nagy többségét, sőt a blog készítőit tartom tudatlannak, rosszindulatúnak, ezért kifejezetten üdítő az Angyaléhoz hasonló vélemény. Én végig olvasom azt, amihez hozzászólok. Mivel Angyal véleménye eléggé kisebbségi itt, nem nagyon hiszem, hogy törzshelyem lesz ez az oldal. :-( Bár időnként azért bekukkantok, mert érdekel a magyar-szlovák együttélés kérdése.

      nyomkereso
      2011. jan. 14. 15:12

      @Anonymus: Mint készítő, a tudatlanságot még el is fogadom (nem vagyunk egyformák). A rosszindulatra viszont illene némi magyarázat. Előre is köszönöm.

Bósza János
2011. jan. 13. 08:24

1995: beszéltek - nem mertek 2000: beszéltek - nem mertek 2005: beszéltek - nem mertek 2010: beszéltek - nem mertek ugye unalmas szöveg erről szól ez az írás, sok a duma, kevés a bátorság, ez a baj kedves elvtársak, mert az ilyeneket, 89 előtt sziszes titkároknak, pártkádereknek, semmitmondó megmondóembereknek hívták. Ilyenek vagytok. Itt kell keresni a valódi okokot

Cypriánus
2011. jan. 21. 14:48

sajnos ma is egy rossz hír a dunaszerdahelyi elsősökről...

Cypriánus
2011. jan. 21. 15:08

magyarországi magyarként azt kérdezném (főleg Párkányér-től akit legszűkebb szülőföldemtől jóformán télleg csak a trianoni határ választ el...Benes minket is még belapátolt volna, szóval nem sokon múlt, hogy most nem "odaát" vagyok) hogy van e jövője a felvidéki magyarágnak szerinte(tek)? Elég elszomorító, amiket olvasok, meg a statisztikai adatok is...:-( 2) mi a fene a szinte mágikus vonzereje a félig meddig mesterségesen kreált szlovák identitásnak, hogy tömegesen adják szlovák iskolába a magyar gyereket? Hogy hihető el , hogy a szlovák kultúra tényleg "fölötte áll" a magyarnak?Vagy hogy a magyarok mosdatlan barbárok, akiket a szlovákok tanítanak meg késsel-villával enni?Miért viselkedik némely szlovákiai magyar úgy, mint anyúl, akit megbabonázott egy lényegében artefaktumként összetákolt óriáskígyó? Vagy a cseh gazdaság és kultúra ereje az ami megnöveli a szlovákok súlyát? Hisz önmagukban csak 4,5 millióan vannak, irodalmuk és tudományuk pedig nem igazán nevezhető a nyugati civilizáció alappillérének (most nem bántás, csak tény) 3) tényleg van e annyi hétköznapi atrocitás? már turistaként is vegyes benyomás éri az embert... 4) mi maradékországiak mit tehetünk az imán, és a gazdaságunk rendbehozatalán kívül?Mármint praktikus dolgokat. 5) ha sikerül a szlovákoknak teljesen asszimilálni a magyarságot,(NE ÚGY LEGYEN!!!) nem kapnak e egy szlovák nyelvű, de hagyományrétegében mégis elég önálló néptömeget, amelyik nyitott a magyra kultúra felé? Vagy egy az egyben janicsárokat kapunk? 6) ha a Magyar Közt. területén esetleg sikeresen demográfiai fordulat zajlik le, az hat e felvidéki népesedési folyamatokra?

    nyomkereso
    2011. jan. 22. 11:26

    Kedves Cypriánus, örülök, hogy ismét benéztél hozzánk. Amig (remélhetőleg) választ kapsz aktuális kérdéseidre, figyelmedbe ajánlanék egy korábban épp neked köszönhetően megnyitott témát. Kiváncsian várnám rá a véleményedet.

    https://korkep.sk/cikkek/egyebek/2009/01/05/7688-gyermekkor-vege

    Köszönöm.

    Anonymous
    2011. jan. 24. 16:44

    Valahogy az európai népek többsége meg tudta emészteni a szlovák nemzet létét, lehet hogy ez egy magyar számára felfoghatatlan, mégis tény. Szerintem el kellene gondolkodni ennek az okán! Szerintem nekünk is példát kellene venni a németekről, osztrákokról, csehekről, lengyelekről, akik számára tény, hogy létezik Szlovákia, létezik a szlovák nemzet. Biztos van véleményük róluk, de a létezésüket egy tizedmásodpercig nem kérdőjelezik meg.

Cypriánus
2011. jan. 24. 16:38

Kedves Nyomkereső! természetesen folyamatosan követem a blogot, azt is olvastam annó. Az azóta eltelt időben annyi árnyalódott, hogy az euró szerepe (és pláne jövője) már nem annyira egyértelműen pozitív kicsengésű, mint akkor tűnt. Hasonlóképpen ma már elképzelhetőbb hogy a Magyar Köztársaság területén rendet lehet rakni, saját magam is úgy érzem, hogy javult pl. a rendőrség mersze és hatásfoka, nem "következmények nélküli ország" már egészen, és egyre jobb gondolatok merülnek föl a gazdasági kitörés irányáról és -létező!-lehetőségeiről. A "szlovák csoda" árnyoldalai is látszódnak még innen is, a keleti országrész lekapcsolása még sok feladatot fog jelenteni (egy Csehországot és Szlovákiát is igen jól ismerő ismerősöm 1 hónapot élt egy tátrai faluban a kutatásai miatt,a végén azt mondta, ha tényleg ez a szlovák gazdasági csoda, akkor őszintén reméli nálunk sohasem lesz ilyen...persze a szlovák össz-GDP valóban nagyott nőtt.) viszont továbbra is érdekel az alapkérdés: iylen népesedési-iskoláztatási mutatókkal mire számítsunk? Sajnos én nem sok jóra. Pesszimista, de nem végletes meglátásom szerint két generáción belül nem fog teljesen felörlődni a magyarság, de beszorul a Csallóköz keleti felébe+Mátyusföld néhány falva, az ingadozó vegyes Komárom, talán már szlovák többséggel, bár erős magyar jelenléttel és befolyással (de attól északra semmi), a vegyes Párkány és néhány falu körötte, a Palócföldből foltok: Fülek (magyar nyelvű cigányokkal éppen 50% fölött) és Tornalja, kb. 50%. Zemplén fele elveszett, a déli maradék alig több mint 50%...:-(...hát ne így legyen! (viszont, hogy optimizmust is sugaljak, ha a maradék Magyarország elérné a saját normális népesedési kereteit, azaz a lapos és termékeny ország népsűrűsége nem alacsonyabb lenne mint a hegyvölgyes Szlovákiáé, hanem jóval magasabb, akkor igenis lehetséges történelmi távlatban a spontán migrációs reconquista, volt ilyen XVIII. században is, főleg a Délvidéken és az erdélyi Kőrösfő e jól ismert főút meletti falu példája mutatja, hogy fifty-fifty-ből is lehet fordítani (ma jelentős magyar többség van, holott 100 éve vegyes volt! Trianon után fordítottak, anyám!)

Szóljon hozzá!

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője. Mindenhez ért. Mindenhez is!

Kövessen minket

Megosztás