2011. január 1-től EU-s történetének eddigi legnagyobb feladatát látja el Magyarország, amely a spanyol-belga-magyar elnökségi trió másfél éves regnálásának utolsó harmadában fogja ellátni az Európai Tanács elnöki feladatait. Gondolom ezzel senkinek sem mondtunk újat, gyanítom azonban, hogy sok olvasó a magyar EU-elnökségről a médiatörvény, a „történelmi” szőnyeg, valamint a kettős állampolgárság miatt Magyarország ellen indított nemzetközi támadásnak köszönhetően szerzett tudomást. Ennek köszönhetően a nemzetközi sajtót az ezeket az ügyeket érintő hírek töltik meg és nem az elkövetkezendő fél évre szóló magyar uniós program.

Lenne viszont miről beszélni ezen a téren is, a klasszikus, össz-európai és elnökségeken átnyúló agendán (gazdasági és pénzügyi konszolidáció, Európa 2020, közös energiapolitika, a közös agrárpolitika reformja) túl Magyarország néhány egész komoly feladatot tűzött ki céljául, kiemelve főleg a Duna-stratégiát és az európai roma-integrációs stratégia kidolgozását. Ezekről egyelőre kevés szó esik a kormány speciálisan az elnökség idejére létrehozott honlapján kívül.

Kritika érte a magyar kormányt amiatt is (bár itt főleg „belső” kritikáról van szó), hogy az elnökségi programban sehol nem jelenik meg a kisebbségi politika, illetve a határon túli magyar közösségek ügyének előmozdítása és érdekképviselete, nem is beszélve az autonómia kérdéséről. Ismerni kell az európai politikát ahhoz, hogy tudja az ember, egy ilyen konkrét megfogalmazás talán többet ártana, mint használna. Az EU-ra ugyanis még mindig nem mint entitásra, hanem egy 27 szuverén tagállamból álló tömbre kell tekinteni, soraiban Romániával, Szlovákiával, stb. Elképzelhetjük tehát, hogy az autonómia, vagy a kisebbségi kérdés milyen európai visszhangot váltott volna ki, ha egy egyszerű szőnyegtől visszhangzik az egész kontinens. Ezért elegánsnak és hatékonynak tartom azt a megoldást, miszerint 2011 a Kulturális sokszínűség éve. Erre a jelszóra sok mindent – a kisebbségi kérdést is – rá lehet húzni anélkül, hogy az európai közvélemény már hetekre előre habzó szájjal tiltakozna…

Sokmindent hallhattunk és olvashattunk már erről a Tanács Justus Lipsius nevű épületében elnhelyezett 202 négyzetméteres szőnyegről, amely egyik motívuma egyesekben a német harmadik birodalmat idézi föl, mások szerint pedig a történelemkönyvekbe való. Amivel senki nem is vitatkozik, hisz „történelmi” szőnyegről van szó. Természetesen a Nagy-Magyarország térképről (jóval pontosabban az 1848-as Habsburg-birodalom térképéről) beszélünk, amellyel „Orbán Viktor Romániának és Szlovákiának” akart üzenni. Ismét egyesek szerint. De minimum helytelen provokációról van szó. Mások szerint. A szőnyeg egyébként Pápai Lívia alkotása, aki nem mellesleg művész és nem politikus.

Az egyik legaktívabb nyilatkozó az ügyben az osztrák zöldek EP-képviselője, Ulrike Lunacek volt. Legalább elismerte, hogy a térkép a forradalomra utal, de szerinte Magyarország mégis sárosabb ebben a kérdésben, mert a kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchián belül már egy szintre került a két nemzet a kisebbségek fölötti „uralkodásban”. Szerinte „Orbán úrnak ez a nézete a múltba tekint, és távolról sem a közös európai jövőbe. Emellett ez az EU-t érintő jelenlegi kihívások teljes félreértelmezése.” Igen, ahogy már írtam, „történelmi” szőnyegről van szó és köztudott, hogy a történelem a múltról szól. Tehát jobban jártunk volna mindannyian talán, ha a kisasszony nem nyilatkozik. 

 hirdetes_810x300  

Az elnökség ugyanis a teendők és a jövő alakítása mellett egy nagyon fontos lehetőség az épp soros tagállamnak, hogy a középpontból kicsit felhívja magára a figyelmet. Puskás és az Aranycsapat óta ez a pozitív figyelem igen is jól jön Magyarországnak, ezért kulturális rendezvényekkel és művészi alkotásokkal próbál ennek az igénynek eleget tenni. Pl. be akarja mutatni a történelmét, per pillanat egy szőnyegen. Egyesek szerint a szőnyeg a Magyarországon való 1920-as lépkedést, a józan ész eltaposását jelképezi. Vannak mindenféle elméletek. Nem hiszem azonban, hogy van ember Magyarországon, főleg az előkészítők között, akinek eszébe jutott volna, hogy ez ennyire balul sül el. Mégha embertelenül el is van túlozva ez az egész ügy. De ezt talán csak mi magyarok látjuk így és értjük meg. Mai kommentárjából kiindulva egyébként érti ezt Peter Morvay, a SME kommentátora is, aki szintén túlzásról beszél a szőnyeg kapcsán, még ha mondanivalóját tovább is viszi.

Külön kategória a Magyarországot érő kritikában a kettős állampolgárságról és a médiatörvényről folyó európai vita. Az előzetes tervek ellenére a vitát az EP sajtószolgálata nem stream-eli élőben, ezért az aktualitásokkal és Orbán Viktor plenáris ülésen való felszólalásának visszhangjával írásom második részében térek vissza…

Ha tetszett az írás, csatlakozz  a Körkép Facebook-rajongói oldalához!


Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!