A politikai pártok olyanok, mint a focicsapat. Sikerekre, győzelmekre van szükségük ahhoz, hogy megtöltsék a stadiont szurkolókkal. Ilyen szempontból a szerdán elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény eredménye nehezen értékelhető. Azt ugyanis mindegyik csapat a saját győzelmének tartja.

Bugár Béla őszintén örül a törvény elfogadásának, gratulált Szlovákiának, hogy ilyen törvénye van. Véleménye szerint pozitív hatása lesz, az eredmények pedig a következők:

1.  A kisebbségi nyelvhasználati küszöb eddigi 20 százalékos szintje 15 százalékra csökkent. A településen a kisebbségi lakosság arányának elég 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét. Mindez persze csak 2021-től

2. A településeknek könnyebb lesz megszerezniük a kétnyelvűségi státust, mint azt elveszteni. 2031-ig egyetlen szlovákiai magyar község sem veszti el kétnyelvű státuszát

3. 2012. június 30-át követően kétnyelvű okmányok (anyakönyvi kivonatok, igazolások, bizonylatok) állíthatók ki a kisebbségi nyelvhasználatra jogosult településeken.

 hirdetes_810x300  

4. Módosult az anyakönyvi törvény is, ennek alapján az anyakönyvi kivonatokat a hivatalok a jövőben a leszármazottak kérésére az eredeti bejegyzésnek megfelelő formában állíthatják ki.

Bugár szerint mindez értelmes kompromisszum, és bár sokkal többet akartak, kollégáik sokkal kevesebbet, a végeredmény előrelépés. Meggyőződése, hogy a döntéssel stabilabbá és kiszámíthatóbbá válik a kisebbségi nyelvhasználat, ami egyben Szlovákia stabilitását és az ország demokráciáját is erősíti.

 

Igor Matovičnak köszönhetően természetesen szlovák szempontból is van felmutatható eredmény. Az Egyszerű Emberek nevű parlamenti csoportosulás 15 pontos módosító javaslata több helyütt is érzékelhetően szigorította a beterjesztett javaslatot. Többek között:

1. A 15 százalékos nyelvhasználati küszöb csak a 2021-es népszámlálást követően léphet életbe ott, ahol már idén is 15 százalék feletti kisebbségi lélekszámot mérnek.

2. Módosítása több helyen fakultatívra enyhíti a kötelező kisebbségi nyelvhasználatot, és a jelenlévők mindegyikének beleegyezésével teszi lehetővé azt balesetek, katasztrófák vagy önkormányzati ülések esetén, stb.

 

Az MKP elnöke Berényi József szerint az elfogadott törvénynek alig van értékelhető eredménye, a helyzet pedig a következő:

1. A törvényből kiesett a nemzetiségek nyelvét ismerő hivatalnokok alkalmazásának kötelessége

2. Ezentúl csak tolmács segítségével lehet majd magyarul beszélni a hivatalokban,  ha a hivatalvezető vagy a polgármester úgy akarja

3. Visszalépés, hogy ezt követően a hivatalok vezetői szabhatják majd meg, mikor lesz a magyar nyelvű félfogadás. Értsd, nem akkor, amikor az ügyfél szeretné, hanem amikor a hivatal jónak tartja

4. Az önkormányzati rendőröknek innentől kezdve minden jelenlévőtől engedélyt kell kérniük, ha szolgálatban egymás között magyarul akarnak majd beszélni

5. Kötelező lesz a helységnevek szlovák nyelvű megnevezésének használata a magyar nyelvű médiában is

6. Párkány-Štúrovo, Diószeg – Sládkovičovo, Gúta-Kolárovo, stb., tehát a szlovák nemzetébresztők esetében továbbra sem lehet majd hivatalosan a magyar megfelelőt használni

7. Az egészségügyi és szociális intézményekben nincs előrelépés a magyar nyelvhasználat terén

Egy meccsnek mint tudjuk, csak egy győztese van. A kisebbségi nyelvhasználati törvényt mégis ki-ki saját győzelmeként értékeli. A paradoxon az egészben az, hogy amit Matovič eredményként könyvel el, Berényi és az MKP szerint visszalépés, Bugár szerint pedig elfogadható kompromisszum. Hogy is van ez akkor? A győzelem érzése attól függ, kinek szurkolunk? Ugyanazt a meccset nézzük mindnyájan?

Király Zsolt

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!