Bastrnák Tibor a Most-Híd parlamenti képviselője tegnapi írásában belekóstolt korábbi pártjába. Berényi József, az MKP elnöke a kisebbségi nyelvhasználati törvény kapcsán szerinte nem mond igazat. Bár konkrétumokat nem mondott,  a magyar párt hőzöngéseit Bastrnák szerint nem lenne nehéz cáfolni. Mint írja, nem az elfogadott törvényi állapot, hanem az MKP riogatása az, ami elbizonytalanítja az embereket anyanyelvük használatában. Bastrnák ezért arra buzdít mindenkit, hogy az ellenkampány ellenére (sic!) bátran használják anyanyelvüket.

Végül felteszi az ötmilliós kérdést: kire van nagyobb szüksége a szlovákiai magyaroknak? A magyarságukat a közéletben érvként használókra, akik meglévő jogaikkal sem élve szlovákul írják nevüket (szerk. megj. Bastrnák példaként négy, köztiszteletben álló komáromi lakost hozott fel, köztük Dr. Baštrnák Ferencet és Dr. Viola Pált, akik az önkormányzati választások előtt meglátogatták őt, hogy lépjen vissza a polgármester-jelöltségtől annak érdekében, hogy Komáromnak magyar polgármestere legyen), vagy azokra, akik a szürke hétköznapokon is igyekeznek minél többet hozzátenni közösségünk értékeihez? (Ez lenne ő).

„Meggyőződésem, hogy nem szabad a hőzöngőkre hallgatnunk, hanem a tetteket kell értékelnünk.“- fogalmaz Bastrnák. Értékeljük hát a tetteket!

Kisebbségi nyelvhasználati törvény

A tény az, hogy egy alapjában véve jelentős előrelépéseket tartalmazó törvényjavaslatot fapadosítottak a szlovák nacionalisták szerint úgy, hogy megfeleljen a többségi nemzet elképzeléseinek.

 hirdetes_810x300  

A törvényt, ha gyakorlati oldaláról nézzük, visszalépésként értékelni ugyan erős, érdemi előrelépésként pedig megtévesztő. A kétnyelvű táblák esetében maradt a status quo, a mai állapotok konzerválása. Igor Matovič elérte, amit akart.  A nyelvhasználati küszöb ugyan húszról tizenöt százalékra csökkent, de csak 2021-től. Magyarán, elfogadtunk valamit, amivel csak 10 év múlva tudunk majd élni. Feltéve, ha az addigi kormányok nem változtatnak rajta.  Sokatmondó, hogy már a ruszin kisebbség is elégedetlenkedik.

A törvény pozitívuma, hogy a kétnyelvű dokumentációk esetében jelentősen bővíti a lehetőségek körét. Házassági levelet, anyakönyvi kivonatot, adóbevallási íveket innentől kezdve bátran kérhetünk magyarul is. A gond csak az, hogy ezekkel a lehetőségeket a szlovákiai magyarok nagy része nem fog élni. A magyar nyelv ugyanis az utóbbi évtizedekben annyira konyhanyelvvé silányult a mindennapi szóhasználat terén, hogy az kihat a hivatalos, magyar nyelű dokumentumok értelmezésére is. Magyarán: a szlovákiai magyar nem érti, amit hivatalosan magyarul olvas. Friss példa: sok helyütt a helyi szlovmagyar nem értette a magyar nyelvű népszámlálási íveket! A napi szóhasználatban ugyanis az abban foglalt megnevezésekkel, fogalmakkal egyáltalán nem találkozik.

Ami a kétnyelvű dokumentációk lehetőségétől sokkal fontosabb lett volna, és az eredeti javaslat tartalmazta, az a magyar nyelv szóbeli használatának kibővítése volt a  hivatali ügyintézés során. Ezzel ugyanis naponta élünk. Itt viszont jelentős visszalépés történt. A törvényből kiesett a nemzeti kisebbségek nyelvét ismerő hivatalnokok alkalmazásának kötelessége. Ezentúl, a hivatalok vezetői szabhatják majd meg, mikor lesz magyar nyelvű félfogadás. Nem akkor, amikor az ügyfél szeretné, hanem amikor a hivatal azt jónak tartja. Akár heti egy nap, 1-2 órában.

A törvénnyel kapcsolatos további érvek pro és kontra itt olvashatók:

Bastrnák Tibor szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvény mégis lényegesen jobb lett, mint előtte volt. Hogy ez valóban így van-e, olvasóink megitélésére bízzuk.

A haszontalan

A Most-Híd politikusa tovább is kérdez: „a második legerősebb kormánypárt államtitkáraként Berényi vagy elnökelődje, Csáky Pál miniszterelnök-helyettesként mit tettek azért, hogy jobb legyen ez a törvény (semmit) és sok kérdést feltehetnék még, de nem ez a lényeg.“

Nos, az ilyen kérdéseknél érdemes megnézni, ki az, aki felteszi őket, és van-e rá erkölcsi alapja. Bastrnák Tibor ugyanis releváns kimutatások szerint (szerk. megj. 2010. decemberi állapot) haszontalan politikus. Rendszeresen azon képviselők között virít, akik teljesen feleslegesen ülnek a szlovák törvényhozásban! Az adófizetőknek nem mindegy, hogy teljesítménye alapján parlamenti ciklusokon keresztül a legingyenélőbb honatyák közé tartozik!

Verbális képességeiről korábban már értekeztünk. Azt, hogy mire képes parlamenti felszólalásaiban, az archívumok és az őt ismerők tanusíthatják.

Komáromi ténykedéséről tavaly novemberben mondtak véleményt a helyi választópolgárok: hivatalban levő polgármesterként csúfos vereséget szenvedve 8 év után az utolsó helyen végzett a polgármester-jelöltek között. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy neki köszönhetően van szlovák polgármestere Komáromnak.

Tavaly augusztus 20-án az Új Szóban Bugár Béla, a Most-Híd elnöke sem zárta ki annak lehetőségét, hogy olyan független jelöltet támogatna a párt, aki integráló személyiség. A komáromi Most-Híd ezt az elképzelést elvetette, mint ahogy Bastrnák is annak lehetőségét, hogy az önkormányzati választások előtti hajrában visszalépjen Stubendek László javára, aki végül több száz szavazattal megelőzte őt.

Király Zsolt

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!