A tegnapi nap a nagy nyári hírpusztaságban az újságírókra a frászt hozhatta. Norvég vérengzés, Amy Winehaus túladagolása (épeszű zsurnaliszta persze ezzel a hírrel már bespájzolt egy ideje), Spišiak szerint a rendőrök idegesek lesznek az új értékelés miatt – erről pedig csak az jut eszembe, hogy Etelka, a pécsi állatkert gnútehene nyugtalan, mióta kifutóját átfestették sárgára. De szinte teljesen elsiklottunk afelett, hogy egyrészt öt hónap múlva karácsony, másrészt Rudolf Chmel kisebbségügyi főkomisszár szerint azért tartott egy hónapig felülbírálni a támogatások odaítélését, mert a pályázókat átvilágították, nem-e irredenták ők valójában.

Itt vagy valami nagyon nagy disznóságokat kell takargatni, hogy ekkora blődséget mondott egy elvileg épelméjű ember, vagy tényleg politikai és ideológiai rendőrség működik a kormányhivatalban. Azt mondja, „a megítélésnél mérlegelni kellett, hogy a pályázó ne működjön együtt olyan hazai és külföldi szervezetekkel, pártokkal és mozgalmakkal, amelyek pszichológiai revizionizmusukkal és irredentizmusukkal megkérdőjelezik Szlovákia integritását és konfliktusokat idéznek elő az együttélésben”. S mégis, ezt hogy? Minden pályázónál nyomozott a kormányhivatal? Milyen felhatalmazással? Milyen eszközökkel? Mert még egy felvidék.mát el lehet olvasni, hogy mit írnak, meg hogy kik állnak mögöttük: Fidesz, MKP, tehát irredenták. De például a Dunaradványi Magyar Varrónőegyletet hogyan ellenőrzik? Chmel kendőcskét ölt (a borosta ott úgysem számít), és beépül egy használt Zingerrel? Hol a határ, meddig tart a kisebbségek támogatása, és hol kezdődik a revizionizmus? Hol van itt az ártatlanság vélelme? Ki bizonyít és milyen törvények alapján? Én, mint a Dunaradványi Magyar Varrónőegylet oszlopos tagja, hogyan tudom magam megvédeni a revizionizmus vádjával szemben, ha egyszer rámolvasták?

S vajon más pályázatoknál, vagy állami pénzek felhasználásánál is utánajárnak, milyen kapcsolatokkal rendelkezik az állampolgár? Például ha fűtéstámogatásért esedezek, megnézik, jó fát teszek-e a tűzre? Meg a vonatjegyhez is hozzájárul az állam, ezentúl megkérdezik, hogy jó helyre megyek? Meg hogy kihez?

Chmel megnyilatkozása annyira nem illik a képbe, annyira irreális, hogy tényleg vissza kell térni az első lehetőséghez: a pályázati elbírálásoknál valami nagyon nincs rendben. Hogy mennyire, az pont abból látszik, hogy ekkora ökörséggel sem átallottak előállni, hogy kendőzzék a hibákat.

/Geroj/

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!