A kormány szerdai ülésén ismét visszadobta a magyar helységnévtáblákat szabályozó kormányrendeletet. Nem először. Immár hónapok óta hitegetik a szlovákiai magyarokat, hogy na majd most, majd most aztán megoldódik végre Párkány, Gúta, Diószeg, és a többi település áldatlan helyzete. Mindenütt kitehető lesz a hiányzó magyar helységnévtábla. Aztán összeül a kormány, és kiderül, hogy mégsem.

Merjünk kicsik lenni

Majd olvasom Bugár Béla blogját, és nem akarok hinni a szememnek. Azt mondja, egyesek dobbal akarnak verebet fogni és olajat öntenek a tűzre. Konstruktív hozzáállást hiányol. Szerinte inkább támogatni kéne Rudolf Chmel miniszter-helyettes erőfeszítéseit. Mert akkor lesz eredmény.

A valóság ellenben az, hogy hónapokig csendben szurkolt mindenki a megoldásért. Hogy  ismeretleneknek ne kelljen adrenalin-túraként az éj leple alatt végigfújni Diószeg, Párkány, vagy éppen Gúta helységnévtábláit a magyar feliratokért. Az emberek ugyanis törvényes megoldást szeretnének. Ebben bíztak. A szerdai kormányülést követően viszont elegük lett. A konkurens párt aláírásgyűjtést jelentett be a kormányrendelet mielőbbi elfogadása érdekében. Bugár szerint azonban mindez csak árt a közös ügynek, mely így kudarcba fulladhat. (Hogy a csendben szurkolás hová vezetett, láthatjuk).

Csetlés botlás

 hirdetes_810x300  

A március 10-i választások után nagy valószínűséggel Robert Fico alakíthat kormányt. Akkor vajon mennyi esély lesz a helységnévtáblák ügyének rendezésére, ha ez most sem sikerül?

Bugár Béla azt írja, „könnyű „szégyenteljes kudarcnak” titulálni egy kezdeményezést, amelynek a megvalósításával a kormányon töltött évek alatt az MKP meg sem próbálkozott”. Én meg kérdezhetném, vajon ki volt akkor az MKP elnöke, és az akkori képviselők közül hányan ülnek most is a parlamenti padsorokban? De nem kérdezem.

Amit viszont tudok, mert megkérdeztük az emberektől, az a következő elgondolkodtató adat: mégpedig több száz eddig kitöltött kérdőív kiértékelése alapján, mely az MKP most zajló, "Beszéljük meg" című országos programalkotó beszélgetésein készült, és az interneten is elérhető. A válaszadók 60 százaléka másodrendű állampolgárnak érzi magát saját szülőföldjén! Látva (nemcsak) a magyar helységnévtáblák körüli csetlést-botlást, csodálkozik még ezen valaki?

Király Zsolt

Az írás a szerző szubjektív véleménye, mely nem feltétlenül tükrözi a Körkép teljes szerzői gárdájának véleményét.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!