Hogyan szavaztak a felvidéki magyarok a 2012. március 10-i parlamenti választásokon? Részletesen megvizsgáltuk a nagy többségben magyarok által lakott települések statisztikáit.
Tények:
- Az MKP 2012-ben Szlovákiában 109 483 szavazatot kapott, a Most-Híd 176 088 szavazatot.
- 2010-ben következő volt a helyzet: Az MKP-ra 109 638, a Most-Hídra 205 538 szavazat jutott.
- Az MKP 2012-ben 155 szavazattal kapott kevesebbet, a Most-Híd pedig 29 450 szavazattal.
A magyarok által lakott 550 településen (Dél-Szlovákia azon községei, amelyekben a magyarok aránya 10 százalék felett van, vagy számuk meghaladja a 100 főt. A 2001-es népszámlálási adatokkal dolgoztunk, mivel a 2011-es népszámlálás települési szintű adatai még nem ismertek) él a felvidéki magyarság több mint 98 százaléka.
Ezek összességében 2012-ben az MKP-ra 108 588-an szavaztak, azaz a párt szavazatainak 99,2 százalékát ezekben a községekben szerezte. 2010-ben is hasonló volt a helyzet, az MKP-ra 108 558 szavazat jutott, a párt össz-szavazatainak 99 százaléka. A nem magyarok által lakott területen az MKP 2012-ben mindössze 895 szavazatot kapott, 2010-ben pedig 1080-at. A különbség statisztikai szempontból elhanyagolható, csupán 95 szavazat.
A Most-Híd a magyarok által lakott területen 2012-ben 147 343 szavazatot szerzett, a nem magyarok által lakott területen 28 745 szavazatot. 2010-ben a Most-Híd a magyarok által lakott területen 173 548 kapott, ezen a területen kívül 31 990-et. A magyarok által lakott területen a Most-Híd 2012-ben 26 205 szavazattal kapott kevesebbet, azaz a Most-Híd országos méretű szavazatvesztése 89 százalékban a magyarok által lakott területen történt, és csak 11 százalékban az ország többi részén.
A magyarok által lakott területen viszont kétszer annyi szlovák él, mint magyar (főleg a két nagyváros, Pozsony és Kassa ront magyar szempontból a statisztikán), ezért a magyar polgárok szavazói viselkedésére nehéz az egész magyarok által lakott terület adatait nézve választ kapnunk. Ezért célszerűbb, olyan kisebb mintát választanunk, ahol a szlovákok jelenléte csak kis mértékben befolyásolhatja a statisztikai adatakat.
Hogyan szavaztak a magyarok?
Erre a szavazás titkos volta miatt nem adhatunk pontos választ. A magyar szavazók választási viselkedéséről azonban képet adhat egy olyan választási kimutatás, melyeknél csak a több mint 80 százalékban magyarok által lakott községeket nézzük (lásd a térképet). Összesen 217 ilyen település van. Ezeken a településeken – a 178 111 magyar mellett csupán 19 454 szlovák él, azaz a magyaroknak mindössze 9,15 százaléka (vagyis a szlovák szavazatok jelenléte legfeljebb 10 százalékos hibalehetőséget jelenthet a statisztikákban). A magyarok aránya a teljes lakossághoz (201 029 fő) mérten ezekben a községekben 89 százalék.
Nézzük tehát a legalább 80 százalékban magyarok által lakott községek statisztikáját:
A kép kattintással nagyítható.
Megj.: A 2012-ben alakult, Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek 2012-ben a legalább 80 százalékban magyarok által lakott településeken 1080 szavazatot kapott.
Az MKP ezen települések összességében 2010-ben is megelőzte a Most-Hidat, de csupán 779 szavazattal. Ez a különbség az MKP és a Most-Híd között 2012-ben már 10 127 szavazat, azaz, tizenháromszor annyi, mint 2010-ben. A legmarkánsabb különbség viszont az, hogy ezen a túlnyomó többségben magyarok által lakott területen több, mint 10 ezerrel kevesebben szavaztak, mint 2010-ben. És ezek szinte mind hiányzó magyar szavazatok! (Miután a magyarok aránya ezen területek összességében 89 százalékos, a hiányzó 10 113 választó – a 2010-es választásokhoz képest – közül 9 000 lehet a magyarok száma.)
Amennyiben az ország többi részén is hasonló volt a magyarok választás viselkedése, akkor mintegy 27 ezer magyarral szavazhatott az idén kevesebb, mint 2010-ben (ugyanis a 80 százalékban magyarok által lakott településeken csak a felvidéki magyarok egyharmada él – pontosan 34,2 százaléka), és ez a 2012-es előrehozott parlamenti választások legnagyobb magyar vonatkozású veresége!
Van mozgás az MKP szavazótáborában is
A Magyar Koalíció Pártja 2012-ben gyakorlatilag ugyanannyi szavazatot szerzett, mint 2010-ben, ezért hallani, hogy stabil szavazóbázisa van. Ez természetesen országos méretben értendő, ha regionális, járási, de inkább községi szintű összehasonlítást teszünk, kimutatható mozgást látunk az MKP szavazótáborában.
Miről van szó? Ha egy adott településen 2012-ben több szavazata volt az MKP-nak, mint 2010-ben, akkor legalább annyi új szavazója van a pártnak, mint a két választás közötti szavazatnövekedés. Konkrét példa: Bősön 2010-ben 1186-an szavaztak az MKP-ra, 2012-ben 1652-en, vagyis 466-tal többen. Azaz, legalább ennyi új szavazója van Bősön az MKP-nak.
Dél-Szlovákia 550 magyarok által is lakott községe közül 231-ben kapott több szavazatot a párt, mint 2010-ben, ez összesen 7255 szavazat, a többi magyarok által lakott községben pedig 7239 szavazattal kevesebbet kapott, és ez meg is felel az MKP országos kiegyensúlyozott aránynak a két választás között.
A Most-Híd esetében ezek a számok a következők: 131 magyarok által lakott községben növelte a szavazatszámát, ez összesen 2776 szavazat, a többiben pedig összesen 29 523 szavazatot vesztett – ez utóbbi szám szinte ugyanannyi, mint a Most-Híd országos szavazatvesztése: 29 450.
Felvidék.ma, Oriskó Norbert
Oriskó Norbert írása eredetileg a Felvidek.ma-n jelent meg, melyet tekintettel annak szlovákiai magyar társadalmi vetületére, a szerző hozzájárulásával mi is közlünk.
További ajánlott cikkek a témában:
1. A magyar többségű községekben az MKP megelőzte a Most-Hidat
2. Lopják a magyar választóinkat
Megosztás:
Címkék: felvidéki magyarok magyar választók magyarlakta települések MKP Most-Híd parlamenti választások 2012 választás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Bandi
2012. máj. 01. 16:59Felesleges azt nézni, hogy melyik párt kapott több, vagy kevesebb szavazatot 2012-ben, végre azon kellene gondolkodni mindenkinek, hogy hogyan lehet a két tábort összehozni, és a szavazatok számát, illetve a választók számát növelni, mert míg Zsolnán több mint 60%-os volt a részvétel, délen sok helyen csak 40%. És ha megengeditek nekem, szeretném tudni a véleményeteket azzal kapcsolatban, hogy ti milyennek szeretnétek látni egy esetleges egységes magyar pártot? Válaszolhattok itt: http://szlovakiaimagyarforum.webnode.hu/
anonymous
2012. máj. 02. 11:44Miért is felesleges? Fuggetlenul attol, hogy mondandod masodik resze abszolut helyes.
Bandi
2012. máj. 02. 18:14Jó, nem felesleges, csak talán így, hogy a pontos okokat, amik ide vezettek nem ismerjük (én legalábbis nem) kevésbé hasznosak. Ettől függetlenül a cikk jó.
Botond
2012. máj. 07. 14:55Amennyiben elfogadjuk a tanulmány adatait, akkor nagyjából 27 ezerrel kevesebb magyar járult a szavazóurnákhoz, mint 2010-ben. Ez tényleg az előrehozott parlamenti választás legszomorúbb magyar vonatkozású eredménye! Úgy gondolom, hogy ez is arra utal, hogy a felvidéki magyarságnak az azonosságtudatát és az életerejét biztosítani hivatott támfalán már nemcsak repedések, hanem ágyúgolyók által ütött hatalmas lyukak is tátongnak. E szomorú eredmény láttán őseink bizonyára forognak a sírjaikban. Szerintem két fontos feladat vár a szellemi vezéreinkre: politikai-, felekezeti- és egyéb hovatartozástól függetlenül egy zászló alá vonni a mellékvágányra sodródott egykori híveinket, de főleg meggyőzni őket a parlamenti és egyéb voksolások jelentőségéről. Ha valaki közömbössé válik a nemzetrész sorsát illetően, akkor annál már nagy a baj! Tudniillik az urnától történő távolmaradás semmivel sem indokolható. Az olyan magyarázat, miszerint valaki azért nem voksol, mert közösségünk két táborra szakadt – nem elfogadható. „Először egyezzenek meg a vezetőink, majd akkor én is csatasorba állok” – vélekednek sokan a passzivitást választók közül. Az ilyen hozzáállással nemcsak a korifeusainkat és az egész közösségünket, hanem saját magukat is büntetik. Úgy gondolom, hogy az utóbbi faladat a nehezebb: rendet tenni a fejekben és kimozdítani a begubózott „se hús, se hal” magyarjainkat a két éve született „csigaházaikból”.
nyomkereso
2012. máj. 08. 20:03Nagyon jól látod, Botond! A gond az, hogy a szlovákiai magyar társadalmon belül nem látni a megfelelő doktorokat. A szűk intellektuális elit sokkal szétforgácsoltabb annál, hogy bármilyen egységes kiutat tudjon mutatni a jelenlegi agóniára.
Homérosz
2012. máj. 09. 18:36A 27 ezerrel vagy bármennyivel is kevesebb magyar szavazat az előző voksoláshoz viszonyítva nem túl jelentős fogyás. Én inkább azokról a magyarokról beszélnék, akik már huzamosabb ideje ignorálják a választásokat és a számuk kb. százezer körül mozog. Ők, isten tudja miért, nem érzik át az ügy fontosságát. Másokra mutogatni, a politikusokat okolni azért, hogy tehetetlenek - olcsó fogás. Tudom persze, hogy a politikát sokan focimeccshez vagy egy kártyapartihoz is hasonlítják, ahol a legtöbb ember csak néző vagy kibic lehet, de akik ott "küzdenek" a pályán, azok a mi zsebünkre is játszanak. A megélhetési politizálás demoralizáló és sok embert arra ösztökél, hogy kiábránduljon a közügyekből vagy a kiskocsmák félhomályában dohogjon és szidja a pártokat, a politikát és az egész világot. Zűrzavar uralkodik most már nemcsak a fejekben, hanem a társadalomban is, sőt, ha Görögország, Spanyolország és más országok gazdasági helyzetét nézem, az egész EU igen instabil térséggé kezd alakulni. Ebben a helyzetben még inkább szükség van a nemzeti összefogásra, és nemcsak a felvidéki magyarokéra, hanem az egész Kárpát-medencében élő magyarságéra. Az új szlovák kormány nem sok jóval kecsegtet, a román választások is egy magyarfaló koalíciót segítettek hatalomra. Ukrajnában már régebben kedvezőtlen a magyarok helyzete és az új választási rendszer csak tovább ront ezen. A szerbiai helyzet egyelőre nyitott, de az optimizmus még korai lenne. Az EU kisebbségi politizálásáról semmi konkrétat nem mondhatunk, és úgy tűnik, hogy Brüsszelben még mindig nem ismerték fel, hogy a hamu alatt szunnyadó parázsból bármikor lángra lobbanhatnak pusztító tűzvészek.
A kommenteket lezártuk.