Németh Zsolt: Fico kormánya erősebb, ezért jobb partner

A jelenlegi magyar és szlovák kormány véleménye azonos a gazdasági válság megoldását illetően, mondja Orbán Viktor közeli munkatársa, NÉMET ZSOLT a SME című szlovák napilapnak. A vitatott kérdések, mint a kettős állampolgárság, jövőre kerülhetnek sorra.

Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor és Robert Fico között nagyon jó kapcsolat alakult ki.

„Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokat a rendszeres kommunikáció jellemzi, főleg azután, hogy az első Fico kormány alatt 2006 és 2010 között máshoz voltunk szokva a két ország között.

2010-ben Iveta Radičová kormánya alatt intenzív párbeszéd kezdődött és örülök, hogy ezt a kormányváltás után is sikerült megtartani. A különbség az, hogy az előző kormánnyal ugyan jó volt a párbeszéd, de nagyon kevés dolgot sikerült véghezvinni, mivel a kormány nagyon gyenge volt.

   

Tehát most jobb?

„Ma Magyarországnak erős partnere van. Azokban a kérdésekben, amelyekben egyet értünk, a szlovák kormány teljesíti a megállapodásokat. Ez különbség a két évvel ezelőttihez képest. Emlékezzünk csak a komáromi hídra vagy az Ipoly-hidakra, ahol úgy tűnt, csak egyre lesz elég pénz. Most két híd felépítésében egyeztünk meg. Az együttműködés alapja az akarat mindkét oldal részéről, és az, hogy van politikai erő a megállapodások megvalósítására.

A miniszterelnökök hasonlóan nyilatkoztak elképzeléseikről a gazdasági válság megoldására vonatkozóan. Miben van egyetértés?

„Leegyszerűsítve, egyetértés abban van, hogy a válság főleg a nyugati világot és az Európai Uniót sújtotta, és gyökeres változások szükségesek az európai államok gazdaságpolitikájában. Magyarország új gazdaságpolitikát hozott létre, melynek központjában a munka áll, a gazdaság a munkán és a termelésen alapszik. Ebben mindkét miniszterelnök nagyon közel áll egymáshoz.

Ez a szociális hatásokat is érinti. Magyarország tíz év alatt egymillió új munkahelyet kíván létrehozni, csökkenteni szeretné a visszaéléseket a szociális rendszerben, újra aktivizálni a társadalmat. Céljaink közt szerepel, hogy 200 ezer embert vonjunk be a közmunkákba, amely főleg az alacsonyabb társadalmi rétegek és a romák szempontjából lesz jelentős.

Orbán a szlovák-magyar gazdasági fórumon kijelentette, hogy a nyugati modellhez való csatlakozás már nem jelent megoldást. Mi a nyugati modell alternatívája?

„A gazdasági kérdések megoldására az elmúlt húsz évben a megszorítás volt a recept , melyet elsősorban a Nemzetközi Valutaalap szorgalmazott. Azaz, hogy ha problémák merülnek fel, fagyasszuk be a fizetéseket és a nyugdíjakat. A közép-európai társadalmak, beleértve a magyart is, azonban már több megszorítást nem tud elviselni.

Ebből következett a felismerés, hogy a terheléseket szét kell osztani az egyes ágazatokra, mégpedig az adórendszer megváltoztatásával. Úgy, mint a bankadó, az állami és a magánnyugdíjak arányának megváltoztatása, amelynél a szlovák hozzáállás szintén hasonló a miénkhez. Ide tartozik a középosztály megerősítése érdekében tett határozott lépések is, a családok megerősítése családi adózással, amelyek mind-mind újdonságok az IMF receptjeivel szemben. Unortodox megoldásoknak is hívhatjuk őket. Magyarország kezdte el ezeket a lépéseket, az elején vitákat váltottak ki, azután egyre több ország kezdte el alkalmazni őket, és most úgy tűnik, hogy a szlovák politikai elit hasonlóan gondolkodik ezekhez.

A magyar közgazdászok is állítják, hogy ezzel a kormány csak a reformokat akarja kikerülni, megadóztat mindenkit, akit csak elér, ami a gazdasági növekedést gátolja és hogy ez a model nem sikeres, nem teremt új munkahelyeket sem.

„Azt gondoljuk, hogy az első gazdasági mutatók alátámasztják ennek a hozzáállásnak a sikerességét. Ha ebből kitépünk egy tényezőt, mondjuk az ágazati adót, nem kapunk átfogó képet. Az ágazati adót viszont a magyar gazdaságpolitika csak ideiglenesen vezette be, hogy mozgásteret szerezzen. Az első eredmények már látszanak. A statisztikák szerint kiugróan nőtt a foglalkoztatottság, Magyarország gazdasági növekedésének mutatói jobbak, mint az uniós átlag. A visszaesés alacsonyabb, és a jövő évben már az unió szerint is  kezdetét veszi az erőteljes növekedés.“

Ilyen számokat viszont a magyar pénzügyminisztériumon kívül semmilyen más intézmén sem mutat.

„Ezek az Unió utolsó adatai. Ugyanúgy nagy siker a deficit-csökkentés a GDP 2,7 százalékára, ami a jövő évben még alacsonyabb lesz. Ezt azonban gazdasági szakemberekkel kell megbeszélni. A lényeg, hogy széleskörű intézkedésekről van szó. Gyökeres változások kezdődtek minden területen és a világban, valamint Németországban tapasztalható növekedésnek köszönhetően a következő években újabb eredményeket tudunk majd felmutatni.“

A nemzetközi intézmények és magyar közgazdászok is állítják, hogy az idei, 2,7 százalékos deficit, ha ezt egyáltalán sikerül tartani, csak a rendkívüli adóknak és az egyszeri intézkedéseknek lesz köszönhető, amelyek hatása hamarosan elmúlik. Nem tartható, és a probléma ezzel nem lesz megoldva.

„Azt gondolom, hogy ha Magyarország a deficitet illetően tavaly, tavalyelőtt és idén is bizonyítottan három százalék alatt tud maradni, ez fontos siker. Azzal, hogy ez nem lenne fenntartható, nem értünk egyet. Az intézkedéseink magasabb költségvetési bevételt eredményeznek és alacsonyabb kiadásokat. Nem gondolom, hogy Magyarország kritizálható azért, mert nem felelősen irányítja a gazdaságot.

A Szlovákia és Magyarország közti együttműködés gazdasági és infrastrukturális jellegű. Mi van azokkal a kérdésekkel, melyek ellenkezőleg, a két országot elválasztják egymástól, és melyekről a kormányfők nem tárgyalnak? Például a kettős állampolgárság vagy a Beneš dekrétumok ügye, melyeket magyar kormánypolitikusok hazai nyilatkozataik szerint nagyon fontosnak tartanak?

„Mindkét ország azokról a kérdésekről tárgyal, melyeknél előrelépés lehetséges. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a kérdések nem fontosak mindkét ország és a kisebbségeink számára. A szlovákiai magyarok Dél-Szlovákiában laknak, és a határ menti kisebbségek a határ menti együttműködésből, az új határátkelőhelyekből húzzák a legnagyobb hasznot.“

Ez valóban fontos, mi viszont mást kérdeztünk.

„Csak mondom, hogy a kérdések, melyekről sikerült megegyezésre jutnunk, nem másodlagosak. Ugyanúgy, ahogy az infrastruktúra, hidak építése, a gázvezetékeink összekapcsolása, vagy Szlovákia, Csehország és Magyarország közti közös árampiac sem azok.

Zajlik a párbeszéd a két ország között azokban a kérdésekben is, melyek az elmúlt években elválasztottak minket. Úgy, mint a Beneš dekrétumok, a magyar egyetem, a kisebbségi nyelvhasználati törvény, vagy az állampolgársági törvény.“

Kik folytatják ezeket?

„Vannak vegyes bizottságaink, melyek az új kormány felállásával intenzíven találkoznak, ami hamarosan a miniszterek között is elkezdődik. Ezeken a találkozókon világosan elmondjuk álláspontunkat, a vegyes bizottságok üléseiről pedig jegyzőkönyv készül.

Orbán miniszterelnök nemrég Pilisszentkereszten azt mondta, hogy jövőre a nehezebb kérdések is sorra kerülnek. A szlovák kormányfő megerősítette, hogy készen áll erre.“

Milyen megoldásokról lehet szó a kettős állampolgárság ügyében?

„A kettős állampolgárságot illetően mindkét külügyminiszter megegyezett abban, hogy a konzultációkat saját kézbe veszik, és kinevezték megbízottjaikat. Ezek a konzultációk magában foglalják azt is, hogy egyezségre van-e szükség, ennek milyen tartalma és formája legyen. De nem szeretnék előre menni, minden eshetőségre figyelnünk kell. Ami biztos, hogy számunkra a kettős állampolgárság nem speciálisan szlovák kérdés, ezt a lehetőséget megteremtettük a határon túli összes közösségek számára.“

A szlovák és a magyar fél mai álláspontja szerint lényegében csak két lehetőség van. Vagy Magyarország elfogadja a szlovák javaslatot, hogy a magyar állampolgárság feltétele a magyarországi tartózkodás lesz, vagy Szlovákia fogadja el a magyar álláspontot, miszerint el kell törölni a Fico kormány ellentörvényét. E két lehetőség között nincs nagyon miről tárgyalni.

„Annyit mondhatok csak, hogy Szlovákiában olyan jogi környezet áll fenn, mely nem teszi lehetővé a kettős állampolgárság intézményét. Nyilvánvalóan Szlovákia sem sakarja ezt a helyzetet fenntartani, és a jelenlegi álláspontját szeretné megváltoztatni. Ha Szlovákia lehetővé teszi, hogy egy másik ország állampolgárságával is rendelkezni lehessen Szlovákiában, van értelme erről tárgyalni.

Ne szűkítsük a lehetőségeket. Volt Dzurindának egy javaslata, most a szlovák belügynek van egy új javaslata, meg kell vizsgálni mindegyiket.“

Az összes szlovák javaslat lényege a magyarországi tartózkodási hely, ebben nincs különbség köztük.

„Hagyjunk valamit a miniszteri megbízottakra is. Én hiszem, hogy előre tudunk lépni.“

Németh Zsolttal Peter Morvay beszélgetett.

Az interjú a SME hétfői számában jelent meg.

Fordítás: Körkép.sk

Fotó: SME