Hétvégén Budapesten a Fidelitas szervezésében került megrendezésre a második nemzetpolitikai konferencia határon túli ifjúsági szervezetek részvételével. Az eseményen a Körkép csapata egyedüli meghívottként képviselte a felvidéki sajtót. A kárpátaljai, erdélyi, délvidéki szervezetek mellett Felvidék a Via Nova ICS, Diákhálózat és a MIK képviseletében kapott helyet a kerekasztalnál.

Kövesd a Körképet a Facebookon is, plusz tartalommal!

A rendezvényt Surján László, (KDNP) az  Európai Parlament alelnöke nyitotta meg, aki a nemzetpolitika jobbá tétele érdekében a kölcsönös megbocsátást és kiengesztelődést javasolja mind a többségi nemzet, mind az etnikai kisebbség részéről. Beszédében hangsúlyozta, hogy elsiklani a  nemzetek közti nézeteltérések felett nem megoldás. Így csak mélyebbre ássuk a szakadékot. Annál inkább a párbeszédet kell szorgalmazni az adott kormány és a kisebbség között.

NK3
Surján László előadás közben. Kép: Körkép

Megemlítette Štefan Hríb példaértékű hozzáállását is, aki már a Mečiar-kormány idején sem rejtette véka alá a trianoni békediktátum, ill. a Beneš-dekrétumok igazságtalanságáról vallott nézeteit. Párhuzamba állította Apponyi és Beneš tevékenységét a .týždeň hetilap kétnyelvűen megjelent címlapján. Szó esett még a Charta XXI. megbékélési mozgalom törekvéseiről is, amelynek szignálói elutasítanak minden identitásból fakadó gyűlölködést, valamint nyitottak más nemzetek történelmi, kulturális és nyelvi értékeinek tiszteletére. (szerk.megj. Surján László előadása nem váltott ki osztatlan sikert a jelenlévő határon túli magyar fiatalok között. Az elhangzottakról hamarosan külön elemzésben jelentkezünk.)

A konferencia második blokkjában az autonómia modellek és azok esélyei az Európai Unióban kerültek terítékre Farkas Vajk, a Századvég Alapítvány vezető kutatójának, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatójának, valamint Ádány Tamás, a nemzetközi jog szakértőjének eszmecseréjében. Az önrendelkezési kérdés elméleti megvitatása mellett szó volt gyakorlati szempontokról is. Kiderült többek között, hogy Erdély világbajnok a maga 14-16 autonómia koncepciójával. Ahhoz, hogy életképes kereteket teremtsünk az autonómia létrejöttének, elengedhetetlen az anyaország támogatása, a nemzetközi porondon való hatékony részvétel és az alapvető nemzetiségi jogaink saját országon belüli érvényesítése. A három alappillér mellett fontos a kisebbségi pártok közötti együttműködés is.

NK2
A résztvevők. Kép: Körkép

Az ENSZ dokumentumai már a 60-70-es  években kimondták, hogy az önrendelkezési jog nem gyakorolható az állam egységének megsértésével. Ádány elmondta, nem biztos abban, hogy az autonómia a legjobb megoldás nemzetiségi törekvéseinknek érvényesítésére, más eszközöket kell találnunk, amelyekkel az önrendelkezés céljai ugyanúgy megvalósíthatóak. Az Európai Uniónak sem érdeke ezt szorgalmazni, mivel az államok Európájában gondolkodnak és nem az autonómiákéban. Hangsúlyozták a civil szféra aktivitását, mint a jogkiterjesztés egyfajta eszközét az autonómiához vezető út előszobájában.

NK4
A résztvevők. Kép: Körkép

Az előadás harmadik részében a nemzetpolitikáert felelős helyettes államtitkár, Répas Zsuzsanna, Szabó Vilmos (MSZP), Szávay István (Jobbik) és Hajdu Mária (LMP) ült egy asztalhoz, hogy megtárgyalják a nemzetpolitika alapvető támpontjait. Helyenként a beszélgetés Szávay kapcsán inkább hasonlított egy politikai adok-kapokra, amikor a jelenlegi kormány külpolitikáját gyávának és megalkuvónak titulálta. Abban azonban egyhangúlag egyetértettek, hogy a határon túli támogatásokra szánt  18-19 milliárd forint, amellyel 80-90 százalékban a Bethlen Gábor Alap rendelkezik, korántsem elég. Répás Zsuzsanna elmondta, a kormány soha nem tesz olyan lépéseket, amelyekkel a külhoni szervezetek nem értenek egyet, minden döntés előtt kikérik a véleményüket.

 hirdetes_300x300  
NK5
A parlamenti pártok képviselői. Kép: Körkép

Büszkén ecsetelte, hogy jó kapcsolatot ápolnak a határon túli szervezetekkel. Ezen kívül fontosnak tartja, hogy az effektív munka érdekében a külhoni szervezetek együttműködése se maradjon el. Pozitívumként felhozta, hogy az elmúlt időszakban a magyar állam támogatni tudta például a Sapientia Egyetem és beregszászi főiskola fejlődését. Határozottan leszögezte, hogy számukra a leglényegesebb, hogy az anyaországon kívül élőknek is megérje magyarnak maradni. A magyar tannyelvű határon túli iskolák nagyrészt állami pénzekből tartják fenn magukat, de a Magyarországról érkező támogatás adja a színvonalhoz azt a pluszt, amiért a magyar szülők számára vonzóbbá válik, hogy anyanyelvükön tanítassák gyermekeiket.

NK6
A konferencia résztvevői. Kép: fidelitas

Jó érzés volt látni az eltökélt fiatalokat, akik aktívan kiveszik a részüket a közösségvállalásból nemzetiségi jogaink javítása érdekében. Egymás közt már számtalanszor megvitattuk az autonómia problémakörét. Az önrendelkezés viszont nem nyerhet gyakorlati érvényesülést ilyen hiányos, egyoldalú részvételi fórumon.  Eljutunk-e  arra a szintre is, hogy egy asztalhoz ültessük felvidékit a szlovákkal, székelyt a románnal, kárpátaljait az ukránnal, esetlegesen újvidékit a szerbbel?

Tóth Lívia

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Megosztás:
Címkék: autonómiamodellek Bethlen Gábor Alap ChartaXXI diákhálózat Fidelitas Kántor Zoltán megbékélés MIK Nemzetpolitikai Konferencia Répas Zsuzsanna Štefan Hríb Surján László Szávay István Via Nova ICS
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!