Egyre nagyobb a nyomás Szöllös Jánoson, hogy mondjon le megyei jelöltségéről.

Morális, erkölcsi győzelmet aratott Szöllös János (MKP) felett a Magyar Közösség Pártja rozsnyói járási vezetése. Az  elnökség tagjai vasárnap esti sajtónyilatkozatuk szerint, melyet a Körkép elsőként hozott nyilvánosságra, azután döntöttek a kollektív lemondás mellett, hogy a Szöllös visszahívására tett határozatukat az MKP Alapszabályfelügyelő Bizottsága alapszabály-ellenesnek nyilvánította.

Rozsnyo
Az MKP Rozsnyói Járási Elnökségének vasárnap esti, a Körképhez eljuttatott nyilatkozata. Az erkölcsi győzelem az övék.

A politikailag, emberileg és szakmailag is csődöt mondott Kassa-megyei alispán helyett így (egyelőre) a teljes rozsnyói MKP vezetés távozik.

Szöllös úr, eljött az idő, le kéne végre mondani!

Kövesd a Körképet a Facebookon is, plusz tartalommal!

Mint ismert, a rozsnyói magyar gimnázium jövőbeni sorsa azután vált kérdésessé, hogy egy osztálylétszámmal kapcsolatos, magyar szempontból előnytelen megyei rendeletet az MKP-s megyei képviselők és egy Most-Hidas megyei politikus hozzájjárulásával sikerült elfogadni. Szöllös János az MKP megyei alelnöke, a történtekről így nyilatkozott az Új Szónak és a Pátria Rádiónak:

Azért szavaztam így, mert nincs gyerek. Hogy én mire szavazok, teljesen mindegy. Nyolc gyerekkel nem lehet osztályt nyitni és tizenöt tanárt fenntartani. Sajnos.” – Szöllös János az Új Szónak.

 hirdetes_810x300  

Szöllöst közvetve az MKP Országos Elnöksége is lemondásra szólította fel, Zachariaš István a Kassai Kerületi Tanácsának elnöke azonban védelmébe vette.

A rozsnyói gimnázium magyar osztályának történetét a legjobban talán az események egyik fő kritikusa, Beke Beáta, a rozsnyói MKP járási alelnöke dokumentálta nagyon tényszerűen (érdemes elolvasni itt és itt).

A nyár elején (június 21-én és 22-én), Kassán is sor került egyeztetésre a Megyei Hivatal Iskolaügyi Osztálya és az iskolák igazgatói között, ahol a készülő általános érvényű rendelet tartalmával ismerkedhettek meg az igazgatók (ha jelen voltak). Az ott elkészült jegyzőkönyv tanulsága szerint a hivatal elmondta, hogy az iskolák által leadott osztálylétszámok nem tarthatóak, tehát kevesebbet nyithatnak meg, mert a megyében nincs annyi gyerek, amennyi osztályt kértek. A jegyzőkönyv szerint senki nem fogalmazott meg különvéleményt és nem is csatolt a jegyzőkönyvhöz.

Az előkészített rendeletet 2013. július 30-án feltették a megye honlapjára, – a táblázattal együtt és a csökkentett osztálylétszámokkal iskolákra lebontva, – ahogy mindig is szokták, várva az érintettek hozzászólását. 26 nap alatt nem érkezett hozzászólás. Senki sem vette észre az ilyen „Čaplovičos“ időkben, hogy valami gond lehet majd a magyar osztályokkal?

A 27-ik napon, 2013. augusztus 26-án a „minden a legnagyobb rendben” címszó alatt elfogadták a rendeletet. A rendelet a megyében két gimnáziumot érintett, ahol magyarul tanulhatunk.

A rendelet érvénybe lépése (2013. szeptember 17.) után először a kassai Márai Sándor Gimnáziumban, majd a rozsnyóiban is felébredtek. Rájöttek a megye magyar képviselői is, hogy gond van, és nem vártak semmilyen nyilatkozatra, határozatra, felszólításra, sem érzelmi kitörésekre, sem medializálásra, hanem elkezdték menteni a menthetőt.

2013. szeptember 30-án az oktatási osztály vezetőjétől kihallgatást kért 2 megyei képviselő (Furik Csaba és Kopasz József), ahol már ismert volt az a szám – 16 gyerek – amit ha képesek vagyunk elérni ezekben a gimnáziumokban, akkor lesz magyar osztály. Mégis ez a szám a nyilvánosság elé teljesen másféleképpen lett „tálalva”. Kérdés megesszük-e? A problémát nem csak politikailag kell megoldani, hanem közösségi szinten is, magyar közösségi szinten. Talán azon is el kéne gondolkodni, hogy mitől jó nekünk a vegyes iskola szlovák többséggel és fogyó magyar gyerekkel? – Beke Beáta, Facebook

 

A mi – felvidéki magyarok – vesztünk legtöbbször az okozza, hogy olyanok is a sorainkban maradnak elől a kirakatban, akiknek hátrébb kéne húzódnia pl. azért, mert a gyerekeik oda jártak ahová ill. oda nem jártak, ahová kellett volna. Nincs érzelmi kötődése a kisebbségi oktatásügyhöz. Rozsnyó esetében lásd. Szöllös és Burdiga is, akik ráadásul a magyar problémáról szlovákul kommunikálnak. A választóknál azonban, főleg a történtek után ennek a kritériumnak egyik szempontnak kellene lennie.” – fogalmazott október 14-I bejegyzésében a közösségi oldalon Beke Beáta, aki a történtek ellenére továbbra is hiszi, „hogy sok tisztességes magyar ember él Rozsnyón, tenni akaró fiatalok is és sikerül egymásra lelnünk, és építeni egy gyarapodó, boldog magyar Rozsnyót is.

Szavait a járási elnökség lemondása tovább nyomatékosította. A labda innentől kezdve Szöllös térfelén pattog.

Király Zsolt

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!