Egyre nagyobb a nyomás Szöllös Jánoson, hogy mondjon le megyei jelöltségéről.
Morális, erkölcsi győzelmet aratott Szöllös János (MKP) felett a Magyar Közösség Pártja rozsnyói járási vezetése. Az elnökség tagjai vasárnap esti sajtónyilatkozatuk szerint, melyet a Körkép elsőként hozott nyilvánosságra, azután döntöttek a kollektív lemondás mellett, hogy a Szöllös visszahívására tett határozatukat az MKP Alapszabályfelügyelő Bizottsága alapszabály-ellenesnek nyilvánította.
A politikailag, emberileg és szakmailag is csődöt mondott Kassa-megyei alispán helyett így (egyelőre) a teljes rozsnyói MKP vezetés távozik.
Szöllös úr, eljött az idő, le kéne végre mondani!
Kövesd a Körképet a Facebookon is, plusz tartalommal!
Mint ismert, a rozsnyói magyar gimnázium jövőbeni sorsa azután vált kérdésessé, hogy egy osztálylétszámmal kapcsolatos, magyar szempontból előnytelen megyei rendeletet az MKP-s megyei képviselők és egy Most-Hidas megyei politikus hozzájjárulásával sikerült elfogadni. Szöllös János az MKP megyei alelnöke, a történtekről így nyilatkozott az Új Szónak és a Pátria Rádiónak:
„Azért szavaztam így, mert nincs gyerek. Hogy én mire szavazok, teljesen mindegy. Nyolc gyerekkel nem lehet osztályt nyitni és tizenöt tanárt fenntartani. Sajnos.” – Szöllös János az Új Szónak.
Szöllöst közvetve az MKP Országos Elnöksége is lemondásra szólította fel, Zachariaš István a Kassai Kerületi Tanácsának elnöke azonban védelmébe vette.
A rozsnyói gimnázium magyar osztályának történetét a legjobban talán az események egyik fő kritikusa, Beke Beáta, a rozsnyói MKP járási alelnöke dokumentálta nagyon tényszerűen (érdemes elolvasni itt és itt).
A nyár elején (június 21-én és 22-én), Kassán is sor került egyeztetésre a Megyei Hivatal Iskolaügyi Osztálya és az iskolák igazgatói között, ahol a készülő általános érvényű rendelet tartalmával ismerkedhettek meg az igazgatók (ha jelen voltak). Az ott elkészült jegyzőkönyv tanulsága szerint a hivatal elmondta, hogy az iskolák által leadott osztálylétszámok nem tarthatóak, tehát kevesebbet nyithatnak meg, mert a megyében nincs annyi gyerek, amennyi osztályt kértek. A jegyzőkönyv szerint senki nem fogalmazott meg különvéleményt és nem is csatolt a jegyzőkönyvhöz.
Az előkészített rendeletet 2013. július 30-án feltették a megye honlapjára, – a táblázattal együtt és a csökkentett osztálylétszámokkal iskolákra lebontva, – ahogy mindig is szokták, várva az érintettek hozzászólását. 26 nap alatt nem érkezett hozzászólás. Senki sem vette észre az ilyen „Čaplovičos“ időkben, hogy valami gond lehet majd a magyar osztályokkal?
A 27-ik napon, 2013. augusztus 26-án a „minden a legnagyobb rendben” címszó alatt elfogadták a rendeletet. A rendelet a megyében két gimnáziumot érintett, ahol magyarul tanulhatunk.
A rendelet érvénybe lépése (2013. szeptember 17.) után először a kassai Márai Sándor Gimnáziumban, majd a rozsnyóiban is felébredtek. Rájöttek a megye magyar képviselői is, hogy gond van, és nem vártak semmilyen nyilatkozatra, határozatra, felszólításra, sem érzelmi kitörésekre, sem medializálásra, hanem elkezdték menteni a menthetőt.
2013. szeptember 30-án az oktatási osztály vezetőjétől kihallgatást kért 2 megyei képviselő (Furik Csaba és Kopasz József), ahol már ismert volt az a szám – 16 gyerek – amit ha képesek vagyunk elérni ezekben a gimnáziumokban, akkor lesz magyar osztály. Mégis ez a szám a nyilvánosság elé teljesen másféleképpen lett „tálalva”. Kérdés megesszük-e? A problémát nem csak politikailag kell megoldani, hanem közösségi szinten is, magyar közösségi szinten. Talán azon is el kéne gondolkodni, hogy mitől jó nekünk a vegyes iskola szlovák többséggel és fogyó magyar gyerekkel? – Beke Beáta, Facebook
„A mi – felvidéki magyarok – vesztünk legtöbbször az okozza, hogy olyanok is a sorainkban maradnak elől a kirakatban, akiknek hátrébb kéne húzódnia pl. azért, mert a gyerekeik oda jártak ahová ill. oda nem jártak, ahová kellett volna. Nincs érzelmi kötődése a kisebbségi oktatásügyhöz. Rozsnyó esetében lásd. Szöllös és Burdiga is, akik ráadásul a magyar problémáról szlovákul kommunikálnak. A választóknál azonban, főleg a történtek után ennek a kritériumnak egyik szempontnak kellene lennie.” – fogalmazott október 14-I bejegyzésében a közösségi oldalon Beke Beáta, aki a történtek ellenére továbbra is hiszi, „hogy sok tisztességes magyar ember él Rozsnyón, tenni akaró fiatalok is és sikerül egymásra lelnünk, és építeni egy gyarapodó, boldog magyar Rozsnyót is.”
Szavait a járási elnökség lemondása tovább nyomatékosította. A labda innentől kezdve Szöllös térfelén pattog.
Király Zsolt
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!
Megosztás:
Címkék: Beke Beáta Kassa megye magyar iskola Magyar Közösség Pártja magyar nyelvű oktatás MKP rozsnyói gimi Szöllös János Zachariaš István
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
kergemarha
2013. okt. 21. 07:43Mivel az MKPban gyakorlatilag senki sem szolalt fel, mert felszolalni (vagy erdekelte egyaltalan dolog - pld Csaky Pali Szigeti Lacikaval egy pesti giccsparaden diszmagyaros panoptikumban mulatta az idot) a kassai magyar kozepiskolai osztalyok erdekeben es mivel a dolog mar hosszu hetek ota huzodik, itt az egesz MKPes vezerkarnak kellene felreallni es helyett adni es uj, tiszteseges magyar partnak ! Ilyen MKPera nincs szuksegunk !
Levente
2013. okt. 21. 13:00Igazad van, az MKP, teljesen csődött mondott, ebbe természetesen beleszámítódik a a teljes párt, nemrégi része, a hidas is, csak azért mert ők az "ügyesebb" tolvajok, még nem jobbak, az sem menti fel őket, hogy ők legalább maguknak összeloptak valamit, ha a népüknek semmit sem értek el. Valamennyiük leszerepeltek és új emberekre van szükség. Szigeti szerintem nem olyan szörnyű, de lehet csak nem tudok róla eleget. A rozsnyói Szőllős egy semmirekellő, alkoholista, korrupt, buta pocsék alak, sok más kassai kerületi MKP pártvezető társával egyetemben.
Zoltán
2013. okt. 23. 12:04Sajnos a politika a pártokráciákban nem az érdekképviseletről, hanem a hatalomról (pénzről, korupcióról, a közösségek eladósodásról) a többség diktatúrájáról szól. Hiányzik a hatalom etnikai és térségi elvű megosztása, a hatalmi ágak szétválasztás a hatékony népszavazás intézménye, amelyekkel felelős és a népét szolgáló „korrupció mentes” politizálásra lehet ösztönözni a képviselőket. Továbbá a rendszer e hiányosságai az ország gazdasági felemelkedésének legnagyobb gátjai. A gondokat a gyökerüknél kell orvosolni, ha valaki rájuk megoldást keres, a többi felesleges szócséplés. Ostobaság csak Szőlős Jánost hibáztatni a történtekért, mert egy felelős politikusnak a gazdasági szempontokat is mérlegelnie kell. Ha valójában cél a magyar gimnáziumok megmentése, akkor a gondok gyökerei a múlt szászad elejéig nyúlnak vissza, de legalább a 89-es rendszerváltáshoz. A felvidéki magyar érdekképviselet lényegében nem működött, melynek következtében olyan közhatalmi szerkezet jött létre, ahol a képviselőink nem tudhatták kellő súllyal a felvidéki magyarság érdekeit képviselni. A magyar másodrendű polgárrá vált, melynek következménye az asszimiláció, az elvándorlás és az alacsony népszaporulat. Az 1994-es komáromi nagygyűlés újabb lehetőséget adott az az etnikai alapú esély- és jogegyenlőség megteremtésére, melyet ott helyben a vezetőink elszabotáltak. Az MKP megalakulásával a képviselők érdekérvényesítő lehetősége továbbra is hiányzott, amit viselkedésükből, megalkuvó politikájukból kiindulva eltűrtek. Tehát azokat a felvidéki magyar politikusukat kell elsősorban hibáztatni a kialakult helyzetért, akiknek lehetőségük volt követelni a kialakult közhatalmi szerkezet és nyelvhasználat megváltoztatását, de hangjukat nem hallaták.
A kommenteket lezártuk.