Ilyen volt 2013 I. – a politikusok szemével

A Körkép.sk 2011 és 2012 után is folytatja hagyományos évértékelő cikksorozatát. Jeles hazai és határon túli közéleti szereplőket, politikusokat, köztársaságielnök-jelölteket, újságírókat kértünk fel, hogy válaszoljanak az alábbi három kérdésünkre:

1. Hogyan értékelné az elmúlt évet?

2. Mit tart a 2013-as év legmeglepőbb eseményének?

3. Mit vár a 2014-es esztendőtől?

A sorozat első részében hazai és külföldi politikusok mondják el véleményüket a Körkép kérdéseire válaszolva.

   

Robert Fico (SMER-SD), Szlovákia kormányfője:

A kemény megszorító intézkedések ellenére több, 2010-2012 között meghozott, a szociális államot torzító intézkedést kiigazítottunk. Módosítottuk a Munka Törvénykönyvét, hogy megfeleljen az európai normáknak. Védjük az alkalmazottak jogait. Növeltük a minimálbért, amire 2014-ben is szükség lesz. Magas a termelékenységünk. A V4-ek országai közül nálunk a legmagasabb, béreink viszont a harmadik legalacsonyabbak az egész unión belül. Meggyőződésem, hogy Szlovákiában van tér a bérek növelésére. Nem emeltük az ÁFA-t, mint ahogy ezt a jobboldali kormány megtette, épp ellenkezőleg. Visszaállítjuk 19 százalékra, amint az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alá csökken.

2014-ben az ország gazdasági növekedése várhatóan eléri 2,2 százalékot, 2015-ben a 3,1 százalékot. Ezzel Szlovákia az eurozóna tagjai közül a legmagasabb gazdasági növekedéssel rendelkező országok közé fog tartozni. A Szlovák Nemzeti Bank 2 százalékos reálbér növekedést jelez. Várható, hogy tovább csökken a munkanélküliség, 371 ezer főre. Folytatódik az ESO nevű széleskörű közigazgatási reform, az egészségügyi valamint az oktatási tárcában pedig további meghatározó intézkedések várhatók.

Bugár Bél, a Most-Híd elnöke:

– megkeresésünkre nem válaszolt.

Berényi József , a Magyar Közösség Pártja elnöke:

2013-ban a Magyar Közösség Pártja megerősödött, az új tagfelvételi rendszernek köszönhetően új tagokat szerzett. Folyamatosan 10 ezer körül mozog az MKP tagjainak száma. Ennek köszönhető, hogy a helyi és regionális választásokon jól tudunk szerepelni.

Az év elejére leginkább a kétnyelvűségért folyatott küzdelem volt jellemző, amikor is magyar nyelvű vasúti táblákat helyeztünk ki több helység vasútállomásán vagy azok közvetlen közelében. Az asszimilációs adatok ránk nézve nagyon rosszak, erről árulkodnak a népszámlálási statisztikák. A „kis” megmaradási csatákból áll össze a küzdelem, de nemcsak arról van szó, hogy vasúti tábláink legyenek, hogy a boltokban érvényesítsék a kétnyelvűséget, hanem találjuk meg az eszköztárát annak, hogy az asszimiláció legalább lelassuljon, és idővel megforduljon. 2013-ban azt láttuk, hogy a lehetőségeink inkább szűkülnek, semhogy bővülnének.

Júliusban az MKP támogatásával megvalósult az első Martosi Szabadegyetem. Akik ott jártak, azok tapasztalhatták, hogy sikeres rendezvény volt, jók voltak az előadások, az esti koncertek, ráadásul magának Martosnak is megvan a maga hangulata – a Feszti park különleges atmoszférája.

Kövesd a Körképet a Facebookon is, plusz tartalommal!

A nyár elmúltával a fő figyelem a megyei választásokra irányult. Többen megkérdőjelezték, jó döntés volt-e, hogy Nagyszombat megye elnökjelöltjeként léptem fel. Az a véleményem, hogy bele kell vágni az önálló arculatépítésbe, megmérettetésbe, és nem szabad csak mások aktivitásaihoz kapcsolódni.  Ránk nézve a megyei választások sikeresek voltak. A párt a választási ciklust 36 képviselővel fejezte be, az újat pedig 38-al kezdi. Mostanáig három megyei alelnöke volt, a jövőben négy is lehet. A számok azt mutatják, hogy a független képviselőkkel együtt, akik már jelezték, hogy belépnek az MKP-frakcióba, akár a 40-es számot is elérjük. Ez azért is fontos, mert a megyei testületeknek egyre nagyobb szerepe lesz a megyei támogatások megítélésében, illetve irányításában, s e tekintetben segíteni tudunk majd a leszakadó régióknak, az iskoláknak, az önkormányzatoknak, a vállalkozóknak.

Emellett folyamatosan terítéken lesz a magyar középiskolák kérdése, hiszen egyre kevesebb a gyerek. Iskolaösszevonások, iskolamegszűnések miatt ott kell hogy legyünk, hogy ezeket megakadályozzuk, a lehető legkisebb mértékűre csökkentsük az esetleges károkat, amelyek a gyermekek számának csökkenése miatt bekövetkezhetnek. A magyar kultúra támogatása a következő fontos feladat, és általában a kétnyelvűség szorgalmazása, hiszen a megyei kulturális intézményeken belül is lehet a kétnyelvűséget folyamatosan bővíteni a jelenlegi szinten túl is.

A legjelentősebb esemény azonban véleményem szerint, hogy az MKP bejelentette: köztársaságielnök-jelöltet állít Bárdos Gyula személyében. Azzal, hogy Bárdos Gyula a civil életben is aktív – a Csemadok elnöke, és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottságának is részese – nyitottabbak lehetünk a civil élet felé is. Mindemellett nem megosztó, hanem éppen összekötő személyről van szó. Nemcsak az MKP-szavazatokra számítunk, hanem minden szlovákiai magyar szavazatára is. Általános elismertséget tudott magának kivívni a szlovák politikusok korében is. Ezért szlovák szavazatokra is joggal számítunk.

A 2010-es parlamenti választások után megpróbáltak minket begyömöszölni az extrémista, szélsőjobboldali, szlovákellenes párt kategóriájába. A novemberi megyei választásokkal végképp kikerültünk ebből a helyzetből, megváltozott az MKP megítélése. Most egy elfogadható pártként tekintenek ránk, amely, ha visszakerül a parlamentbe – és erre is jó esély van –, befolyásolja majd Szlovákia életét, ahogy korábban is.

A jövőben az európai uniós alapok támogatási rendszere átalakul. Ezért nagyon fontos, hogy megyei szinten erős pozícióba kerültünk. Azon leszünk, hogy segítsük az iskolákat, helyi önkormányzatokat, kis- és középvállalkozásokat, hogy meríteni tudjanak a támogatásokból. Ez az egyik fő feladata az MKP-nak a jövő évre nézve. Azután az, hogy lassítani tudjuk a kormány kisebbségellenes politikáját. Azon leszünk, hogy a lehető legobjektívabb módon történjék a kisebbségi kultúrára szánt pénz elosztása. Bárdos Gyula MKP-jelölt által rámutatunk, hogy egyenrangú állampolgárként itt vagyunk, jelen vagyunk. Az EP-választásoknál a cél, hogy megőrizzük az eddigi súlyunkat az Európa Parlamentben, a magyar kérdésekben továbbra is képviseljük a magyar ügyeket. Helyhatósági választásokon pedig megőrizzük a párt súlyát, már csak azért is, mert a regionális különbségek kiegyenlítéséhez a helyi önkormányzati munkája nélkülözhetetlen. Számunkra létfontosságú a kistelepülések megmaradása.

Megtanultuk, hogy ellenzékből is lehet párbeszédet kezdeményezni. A decentralizációs törvénytervezet előkészítésénél is lehetett olyan helyzeteket teremteni, hogy elképzeléseink jelentős része érvényesüljön. Ehhez az kell, hogy olyan emberek tárgyaljanak, akik szakmailag felkészültek, politikailag hitelesek. A tárgyalások legfontosabb pillanataiban magam is részt vettem, mind szakmailag, mind politikailag hitelesen tudtuk bemutatni, azt, amit a decentralizációról képzeltünk. Ez azt mutatja, hogy nem szigetelődtünk el. Ilyen értelemben ez érdekes esztendő volt. Az valóban látszik, hogy mivel nem vagyunk kormányon, nincsenek források, nem tudtak úgy teljesíteni az önkormányzatok, ahogy szerettek volna, ahogy megszokták. Másrészt ilyen helyzetben is tudtunk szövetséget kötni, apró eredményeink is vannak, a decentralizációs törvény elfogadása pedig egészen fontos mérföldkőnek számít. A Szövetség nem változtatott irányt, nem változtatott eszköztárat. Nem gondoljuk azt, hogy csodavárásra kell berendezkedni, s azt sem gondoljuk, hogy a mi munkánkat helyettünk más el akarja, vagy el tudja végezni.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára nagyon fontos, hogy 2014-ben megőrizze európai parlamenti képviseletét, hiszen bebizonyosodott, amióta képviselőink jelen vannak, azóta a nemzeti kisebbségeket érintő kérdések napirenden vannak az uniós intézményekben. A jövő esztendőtől még azt várom, hogy gazdasági téren változás, fejlődés legyen, valamint azt, hogy 2014 egy olyan esztendő legyen, amikor az identitás megőrzése érdekében újabb lépéseket tehetünk itthon, Erdélyben, de szerte a Kárpát-medencében is bővíthessük közösségi jogaink sorát.

Folytatás következik! 15.01 órától Szlovákia köztársaságielnök-jelöltjei értékelnek a Körképnek.

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Ajánlott cikkek:

Ilyen volt 2012 a szlovákiai magyarok szemével

Ilyen volt 2011 a politikusaink szerint

2011, ahogy a szlovákiai magyar sajtó látta

2011 – értékelnek a bloggerek