Malina Hedvig-ügy, meghurcolások, jogsértések – interjú

Ma este 18.00-kor Pozsonyban közös, magyar-szlovák tüntetésre kerül sor Malina Hedvig mellett. A Nyitrán megvert diáklány ügye 7 évvel történtek után sem zárult le, sőt, újabb fejezetéhez érkezett: a szlovák hatóságok perbe fogták hamis tanúzás miatt.

Malina Hedvig időközben elhagyta az országot, és családjával Győrben próbál új életet kezdeni. Az ügy apropójából Dr. Gyeney Laurát, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatónőjét kérdeztük a folyamatban lévő szlovákiai jogsértésekről, a Hedvig-ügyről, az Intézet sikereiről, valamint a szlovákiai jogászokkal való együttműködésről.

Az interjú Balatonőszödön készült, ahol Gyeney Laura Kárpát-medencei fiataloknak a külhoni jogászság szerepéről adott elő.

Szlovákia tekintetében melyek azok a tipikus ügyek, amelyeknél a sértett a Kisebbségi Jogvédő Intézethez (KJI) fordul?

Sajnálatosan, igen széles a spektruma a jogsértéseknek, ami érthetetlen egy, az Európai Unió értékeit magáénak valló demokratikus jogállamban, amely uniós taggá válásával lényegében zászlajára tűzte a béke és szolidaritás elveit. Határon túl élő honfitársaink mind a mai napig diszkriminatív bánásmódban részesülnek az élet számos területén, és sajnos az sem ritkaság, hogy fizikai bántalmazás áldozatává válnak magyarságuk miatt.  A kettős mérce az igazságszolgáltatás területén továbbra is jelen van. Itt említeném meg annak a felvidéki magyar fiatalembernek az ügyét, aki tanúskodott egy idős magyar úr bántalmazása ügyében, majd másfél év múltán tanúból vádlottá és végül elítéltté vált. A leggyakoribb jogsértések azonban továbbra is a nyelvhasználat korlátozásával kapcsolatos jogsértések. Az egyik legfrissebb ügy a civil szervezetek regisztrációjának ügye, azon civil szervezeteké, melyeket a belügyminisztérium nem hajlandó bejegyezni magyar vagy kétnyelvű (magyar-szlovák) megnevezése miatt. Végül, meg kell említenünk a tulajdoni igényekkel kapcsolatos eltérő bánásmódot és itt sajnos újra és újra előkerülnek a Beneš-dekrétumok.

Szlovákiában a Malina Hedvig-ügy a legismertebb. Az önök intézménye miben segítette Hedviget? 

   

Ez az ügy még az Intézet megalakulását megelőző időszakra nyúlik vissza. Én nagyon bízom abban, hogy Malina Hedvig ügye pozitív fordulóponthoz érkezett Szlovákia új köztársasági elnökének azon határozott kijelentésével, hogy elég volt a meghurcoltatásból. Amennyiben az ügy még sem jutna nyugvópontra, természetesen az Intézet mind szakmailag, mind anyagilag nyitott az ügy támogatására.

Milyen konkrét sikerekről számolhat be az Intézet?

2012-ben alakult az Intézet, azok az ügyek, amelyeket felkaroltunk, még mind folyamatban vannak. Azt hiszem ugyanakkor, hogy az Intézet sikeressége elsősorban nem a szlovák bíróságokon hozott döntések fényében mérhető majd. Az Intézet célja kettős, így egyfelől az, hogy tényleges jogvédelmet biztosítsunk a jogsérelmet szenvedett honfitársainknak, vagyis az, hogy legyen kihez fordulniuk, ha sérelem éri őket. Másfelől, hogy elültessük a köztudatban, így a szlovák köztudatban is, hogy ma Európában, a szabadság, biztonság és jog érvényesülésének térségében annak kell természetessé válnia, hogy mindenki szabadon használhatja nyelvét, és bizonyosak lehetünk nemzetünk fennmaradásában mind határon innen, mind határon túl. Ezt jól kifejezi az Európai Unió mottója, azaz az „Egység a sokszínűségben”.

Nem szélmalomharc akkor ez a küzdelem?

Semmiképpen nem szélmalomharc. Egyrészt, mint említettem, nagyon fontos, hogy a sértett érezze a támogatást. A másik pedig a prevenció. Azt gondolom, a kisebbségvédelmi jogsértések visszaszorításának egyik legfontosabb eszköze, ha ezen jogsértések nyilvánosságra kerülnek.

A Kisebbségi Jogvédő Intézetről

A KJI abból a célból jött létre, hogy hozzájáruljon a határon túli magyarság jogvédelmének erősítéséhet, az e területen kiemelkedő szerepet játszó egyéniségek támogatásához.

Mennyire aktív az együttműködés a szlovákiai jogászok és a KJI között?

Bátran kijelenthetem, hogy igen aktívak. A szlovákiai partnereink közül kiemelném egyfelől a Fórum Intézetet, másfelől az állampolgárságtól való megfosztás ügyében Gubík Lászlót is képviselő Nagy Tibor ügyvéd urat. A konkrét ügyben egyelőre sajnos nincsenek újabb fejlemények, várjuk az alkotmánybírósági határozatát, hiszen nézetünk szerint a 2010-es szabályozás kétség kívül beleütközik a szlovák alkotmány azon rendelkezésébe, miszerint akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.

Gyeney Laurát Tóth Lívia kérdezte.

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!