Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter, aki jelenleg Szlovákia jelöltje az ENSZ idén megüresedő főtitkári posztjára a Csehszlovák Kommunista Pártban kezdte pályafutását. Jelentkezési lapjának másolata ma nyilvánosságra került. Lajčák egyelőre nem nyilatkozik az ügyben.

 

„Az életutam a legjobb bizonyíték pártatlanságomra. Sohasem fogadtam el olyan döntést, amivel én magam nem értettem volna egyet“

 

mondta Miroslav Lajčák külügyi és európai ügyekért felelős miniszter kedden az ENSZ közgyűlés előtt tartott meghallgatásán. Lajčák egy a 11 jelölt közül, akik az idén leköszönő Banki-moon dél-koreai ENSZ főtitkár székére pályáznak.

 

A meghallgatás része a kiválasztási folyamatnak, ami alapján az ENSZ közgyűlése eldönti, ki lesz a szervezet következő vezetője.

 hirdetes_300x300  

 

Panel: (L) Mr. Miroslav Lajčák, (Slovakia), (C) Mogens Lykketoft, President of the seventieth session of the General Assembly (R) Catherine Pollard, Under Secretary-General for General Assembly and Conference Management Informal dialogues with Mr. Miroslav Lajčák, (Slovakia), additional candidates for the position of the next Secretary-General.
Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter június 7-i ENSZ-közgyűlés előtt abszolvált meghallgatásán. Forrás. UN.org

 

És ezen ponton a – most napvilágra került információk szerint – könnyen bukhatnak Szlovákia Lajčákkal kapcsolatos tervei. A külügyminiszter ugyanis olyan képet festett magáról,  mint aki pártatlan diplomata a Smer pártlistájáról – harmadik alkalommal a külügyi tárca vezetője, de a pártba még nem lépett be.

 

Ugyannakkor, Ficohoz hasonlóan, szintén fiatalon lépett be a kommunista pártba, és ahogy a kormányfő, ő is megtesz mident annak érdekében, hogy ezzel kapcsolatos szerepét titokban tartsa.

 

Elhivatott kommunista

 

Miroslav Lajčák húsz évesen, 1983-ban írta alá a Csehszlovák Kommunista Párt jelentkezési ívét – az eredeti dokumentumot a DennikN találta meg a Prágai Nemzeti Levéltárban. Ebben az időben a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) folytatta tanulmányait, ami azokban az időkben a sikeres karrier biztosítékát jelentette.

 

„Kjelentem, hogy az alapszabály tartalmát megismertem, elfogadom a Csehszlovák Kommunista Párt programját és céljait, működésem során a marxista-leninista tanok és a párt alapszabálya szerint fogok eljárni,  teljesítem kötelezettségeimet és a rám bízott feladatokat…“

 

így hangzik a jelentkezési kérelem egyik kötelező része, ami nélkül nem lehetett megszerezni a párttagságot jelölő vörös könyvecskét. A mostani külügyminiszter ezt aláírta.

 

A dokumentumot a DennikN tette közzé, a napilap teljes cikkét ide kattintva olvashatja el.

 

Az MGIMO-n egyébként olyan ismert személyiségek tanultak még, mint Ján Kubiš (Smer), Eduard Kukan az SDKÚ-ból, vagy a Penta egyik tulajdonosa, Jaroslav Haščák.

 

A külügyminiszter korábban úgy ígérte, hogy a múltjval kapcsolatos kérdéséket tisztázni fogja, és két héttel a kormány hivatalos ENSZ-főtitkári jelöltállítása előtt szóvivője még úgy nyilatkozott, hogy minden kérdést megválaszol. végül meggondolta magát, és a DennikN-nek a következő elutasító választ adta:

 

„Lajčák miniszter úr átértékelte korábbi álláspontját a kérdések megválaszolásával kapcoslatban, mivel nem kapott biztosítékot a válaszok objektív és pártatlan tálalására és esetleges véleményezésére“

 

áll a hivatalos állásfoglalásban.

 

A KGB árnyékában

 

Patrik Dubovský történész szerint a 80-as években párttagság kérelmezésének leggyakoribb okai a rendszer nem-ismerése, a karrierizmus és a szülőknek való megfelelés voltak – akik szerint a kommunista párt lehet a sikeres előmenetel záloga. „Nagyon világos és jól kialakított előmeneteli lehetőségek álltak rendelkezésre – mint diplomata, káderpolitikus, vagy magasan képzett szakember –, ezek többek között anyagi biztonságot és a külföldre utazás lehetőségét jelentették“, mondta a Nemzeti Emlékezet Hivatalának munkatársa.

 

Dubovský  szerint az MGOMI-ra csak átvilágított, kommunista családból származó diákok kerülhettek be, és a diplomataképzés a szovjet külpolitika ellenőrzése alatt folyt.

 

„Véleményem szerint a KGB ellenőrzése alatt is, ami megpróbálhatta beszervezni az ott tanuló diákok némelyikét“

 

mondja a történész.

 

A MOszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetéből több későbbi KGB ügynök is kikerült. Illusztrációs felvétel. Forrás: HNonline.sk
A Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetéből több későbbi KGB ügynök is kikerült. Illusztrációs felvétel. Forrás: HNonline.sk

 

Szelektív emlékezet

 

Robert Fico kormányfő azon a sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette Miroslav Lajčák hivatalos jelölését az ENSZ főtitkári posztjára, a külügyminiszter „gazdag diplomáciai és külpolitikai életútját” méltatta, de következetesen kihagyta a rendszerváltást megelőző éveket. Azt például, hogy Lajčák 1988-ban megkezdte működését a szocialista külügyminisztériumban, nem említette meg.

 

Hiányoznak a külügyminiszter kommunista múltjára vonatkozó fejezetek Lajčák életrajzából is, ami a külügyminisztérium hivatalos honlapján található meg. Ugyanez a helyzet egyébként Robert Fico-val is.

 

Érdekes módon a ENSZ-főtitkári választás honlapján sem szerepelnek a rendszerváltást megelőző idők adatai Miroslav Lajčákról.

 

Robert Fico és Miroslav Lajčák közös sajtótéjékoztatón a főtitkári poszt hivatalos jelöléséről. A múlt összeköt. Fotó: N - Tomáš Benedikovič
Robert Fico és Miroslav Lajčák közös sajtótéjékoztatón a hivatalos főtitkári jelölésről. A múlt összeköt. Fotó: N – Tomáš Benedikovič

 

DennikN, Körkép.sk

Nyitókép: DennikN.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!