Kaliňák cége durván veszteséges – akkor honnan vannak a százezrek?

Az ellenzék mai sajtótájékoztatóján újra felszólította Robert Fico kormányfőt, hogy hívja vissza ba belügyminisztert. Ha nem teszi meg, tüntetést szerveznek a Bonaparte-lakáskomplexum előtt, amire jövő hétfőn kerítenének sort délután 17:00-kor. Egyúttal arra is figyelmeztették a miniszterelnököt, hogy ha Kaliňákot nem váltja le, az EU-elnökség első hete a belügyminiszter leváltására összehívott rendkívüli üléssel fog telni. 

Richard Sulík szerint a Nemzeti Banknak (NBS) vizsgálódnia kellene a Tatra bankánál, mivel a bank által nyújtott kölcsön kapcsolatba hozható a Bašternák-üggyel. Az NBS szóvivője, Martina Solčányiová szerint az NBS állandóan felügyeli az összes banki tranzakciót a vonatkozó törvénnyel összhangban, ami azonban megtiltja, hogy az adatokat nyilvánosságra hozzák.

A politológus szerint a nyomozás nem lehet független

   

Pavol Baboš politológus szerint Kaliňák beismerése, hogy üzletelt Bašternákkal, csak részben változtatja meg a helyzetet:

„A legnagyobb probléma ugyanis nem az volt, hogy Kaliňák és Bašternák ismerik egymást, hanem az, hogy a rendőrség nem nyomozhat függetlenül saját főnöke vagy olyan személyek után, akik Kaliňákkal közvetlenül üzletelnek”.

 Kaliňák cége durván veszteséges

A cég, amelynek 16 százalékos részesedéséért Robert Kaliňák belügyminiszter fél millió eurónyi kölcsönt vett fel a Tatrabankától, durván el van adósodva.  Tartozásai kétszer akkorák, mint vagyona, az eladósodottság mértéke egészen pontosan 106 százalékos – vagyis negatív saját tőkével rendelkezik.

Mint ahogy korábban kiderült, a belügyminiszter még idén áprilisban is vett fel osztalékot a cégből (140 ezer eurót), amit ő a cég gazdasági tevékenységéből származó jövedelemmel magyarázott. Bevétel, ezek szerint, van, az eladósodottság mégsem csökken.

A TaylorWessign ügyvédi iroda munkatársa, Radovan Pala arra figyelmeztet, hogy a cég eladósodottsága problémákat vet fel.

„A 2016. január 1-jétől hatályos törvény szerint ha a cég negatív előjelű saját tőkével rendelkezik, akkor „válságban van”, nem fizethet ki osztalékot a részvényeseknek”.

– mondja a szakértő

Ennek ellenére Kaliňák és Počiatek számlájára is érkezett kifizetés a cégtől, igaz, hogy „kölcsön visszafizetése” címén, de a belügyminiszter korábban elismerte, hogy az összeg a cég tevékenységéből származik – vagyis bevételéből. Erre a körülményre a belügyminiszter nem tudott kielégítő választ adni.

A banktitok nem mindenkit kötelez, de…

Jozef Rajtár fiatal asszisztense nyilván megsértette a törvényt, mikor önhatalmúlag kutakodott a belügyminiszter számláján. A jelenlegi szabályozások azonban gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy törvényes úton nyilvánosságra kerüljenek a politikusok viselt dolgai.

Egy adott számlaszámra vonatkozó információkat Szlovákia több hatósági szervének is joga van kikérni a banktól, ettől kezdve azonban rajtuk áll, hogy gyanú esetén indítanak-e nyomozást, vagy sem. Épp ezért, gyakorlatilag két lépésben a kör bezárul: az információ a belügyminisztérium alá tartozó hatóságok kezéből ritkán kerül a nyilvánosság elé.

A bankoknak azonban kötelességük követni az utalások útját. A törvény betűje szerint minden 15 ezer eurónál nagyobb összegű tranzakciót végig kell követniük, és ellenőrizniük kell, hogy jogilag rendben volt-e a kifizetés. Amennyiben nem, kötelességük jelenteni azt –a hatóságoknak.

Ebből a szempontból tehát „belső ember” nélkül a sajtó és a nyilvánosság sem találhat bizonyítékot törvényes úton a gyanús esetekhez, mint amilyen a Bašternák ügy is. Az az alkalmazott, aki felvállalja a fekete bárány szerepét, és kiadja az információkat, 6 hónaptól három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető, bűnszervezettel való összejátszás esetén a büntetés 12 év is lehet.

eTrend.sk, HNonline.sk

Nyitókép: Aktuality.sk