Továbbra is veszélyben a magyar iskolák

Érthető módon az oktatásügyi tárca kénytelen racionalizálási intézkedéseken gondolkodni, hogy beleférjen a szűkre szabott költségvetésébe. Viszont minden ilyen irányú törekvése valamilyen módon kedvezőtlenül érinti a felvidéki magyar iskolákat elsősorban azért, mert túlnyomó többségük kis létszámú tanulócsoportokkal működik.

Épphogy fellélegezhettek az alsó tagozatos iskoláink az erőszakos megszüntetés veszélye alól, máris szembe kell nézni egy újabb vészhelyzet forgatókönyvvel, amely viszont most már nem elsősorban az elemi, alsó tagozatos iskoláinkat, hanem főleg a felső tagozattal rendelkezőket, sőt a későbbiekben középiskoláinkat is fenyegeti. Az oktatási minisztérium egy gazdasági elemzés alapján, melyet a Pénzpolitikai Intézet és az Oktatáspolitikai Intézet készített a regionális iskolahálózat működéséről, azt tervezi, hogy megszünteti az eddigi emelt normatív támogatást a 250 diáknál kevesebbel rendelkező iskolák számára.

Megszűnne az emelt normatív támogatás

Indoklásként a tanulmány többek között leszögezi, hogy az országban 400 olyan iskola működik, amelyekbe 50-nél kevesebb diák jár, és ezek a szomszédos iskolától nincsenek 5 km-es távolságra. A normatíva kompenzációja az államnak 61 millió euróba kerül. Mivel a szakemberek erősen kifogásolták az alsó tagozatos kisiskolák bezárását, a 6 éves gyerekek napi utaztatását, új irányvonalat vett a megtakarítási szándék, és per pillanat a felső tagozatos, alacsony létszámú iskolák lehetnek majd veszélyben, későbbiekben pedig a középiskolák is.

A jelenleg érvényes törvények alapján az iskola bezárásáról kizárólag a fenntartó dönthet, általános iskolák esetében a helyi önkormányzatok, így a tálcának nem marad más lehetősége, minthogy olyan, a működést ellehetetlenítő körülményeket teremtsen – például az emelt normatívák eltörlésével -, hogy az önkormányzatok rákényszerüljenek az alacsony létszámú iskolák bezárására, illetve alsó tagozatosokra való degradálásukra.

Bezárhatnak a kis létszámú iskolák

Az intézkedéssel járó szerény megtakarítás elenyészőnek tűnik az oktatásügy 1,23 milliárd eurós költségvetés-rengetegében, és nem valószínű, hogy a tanulmány kitér a kis létszámú iskolák bezárásának negatív következményeire, amellyel az érintett települések szembesülnének: elvándorlás, az iskolaépület kihasználatlanságából adódó értékrombolódás, munkahelyek megszűnése, hátrányok a kulturális és közösségi élet szervezésében, a település tekintélyvesztése, az asszimiláció felerősödése.

Száraz Dénes

Nyitókép: oecd-ilibrary.org