A Magyar Állandó Értekezlet mai ülése kapcsán a Körkép.sk Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártjának elnökét kérdezte.

 

Milyen témákkal érkezett a Máértra?

 

Felszólalásomban két fő témakörre mutattam rá. Az egyik az önkormányzatiság és nyelvhasználat kérdése, illetve a nemrég lezajlott magyar-magyar párbeszéd.

 

 hirdetes_810x300  

Az önkormányzatiság és nyelvhasználat terén miről számolt be konkrétan?

 

Rámutattam arra, hogy a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség hosszú távú fennmaradását ugyanis csak olyan  kisebbségvédelmi mechanizmusok kialakításával lehet biztosítani, amelyek által valós igényei és szükségletei kifejeződhetnek, a nyelvhasználat vonatkozásában is.  És amelyek stabilitást és valós garanciákat biztosítanak.

 

Hosszú távú fennmaradásunknak  – ugyan nem elégséges, de mindenképpen szükséges – előfeltétele egy olyan intézményrendszer megteremtése, amely az állam közigazgatási rendszerébe szervesen bekapcsolódva ténylegesen is biztosítja  a szükséges döntési jogokat saját ügyeinkben

 

Ezt a jogot elvileg a szlovák alkotmány is elismeri.

 

Így van, ugyanakkor az ennek kereteként jelenleg kirakatban tett intézmények (kisebbségi kormánybiztos, kisebbségi bizottság) azonban alkalmatlanok ilyen szerepre. Szlovákiában látszatra van beleszólása a magyaroknak saját ügyeik intézésébe, hisz a rendszerváltás óta folyamatosan magyar nemzetiségű képviselők is tagjai a szlovák parlamentnek. Az elmúlt huszonöt év tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy ez egyáltalán nem biztosítja azt a stabil érdekérvényesítési képességet, amire a jó megoldások megalkotásához szükségünk lenne.

 

maert_2
A Magyar Állandó Értekezlet XV. plenáris ülésén. Kép: MKP fb-oldala

 

Miben látja a problémát?

 

A probléma gyökere, hogy a parlamentben a nemzetiségi képviselőknek ellenzéki szerepben elenyésző az érdekérvényesítési képességük, a magyar nemzetiségű választók szavazatai iránt közömbös szlovák politikusok pedig pusztán már a pártpolitika logikája alapján sem a magyarlakta régiók érdekeit fogják szem előtt tartani, ahonnan kevés szavazatra számíthatnak. És a szavazatszerzés által motivált magyarellenességről még nem szóltunk.

 

A szlovák-magyar vegyespárt ugyanakkor bent ül a törvényhozásban, sőt, a kormánykoalíció tagja. Ez mennyiben jelenthet megoldást?

 

Az egységes magyar politikai képviselet megszűnése és a Híd párt megalakulása óta egy újabb „rendszerhiba„ is előbukott. A magyar nemzetiségű választókat a törvényhozásban nem azok képviselik, akik a magyar nemzetiségű szavazók többségének bizalmát élvezik, hanem végső soron a szlovák nemzetiségű szavazók kezébe került át a döntés, hogy kik képviseljék a parlamentben a magyarokat, amit már súlyos demokratikus deficitnek is nevezhetünk.

 

A Máért plenáris ülése
A Máért plenáris ülése

 

Egy valóban a nemzeti kisebbség egészét képviselő, jogilag garantált hatáskörökkel rendelkező országos önkormányzat stabil partnere lehetne az államnak, a mindenkori kormányoknak, amely által a kisebbségi jogok kérdése a pártpolitikai küzdőtérről a szakmai egyeztetések irányába mozdulhatna el.

 

Mi a helyzet a kisebbségi nyelvhasználat terén?

 

A kisebbségi nyelvhasználati jogok hiányos és néhol szinte kaotikus szabályozásának a gyökere is a stabil kisebbségi önkormányzat hiányában kereshető. Az elmúlt két évtizedben ezek a jogszabályok mindig pártpolitikai alku tárgyaként születtek meg és módosultak.

 

A néha kapkodva megkötött kompromisszumok nem alapos szakmai egyeztetések, közösségi szempontok mérlegelése után, hanem kormánykoalíción belüli egyéni ötletelések eredményeként születtek meg. Amely végül végrehajthatatlan vagy nehezen érvényesülő jogszabályokat eredményezett.

 

Miben látja a megoldást?

 

Az állam közigazgatási rendszeréhez szervesen kapcsolódó kisebbségi magyar önkormányzat pedig akkor is biztosítani tudná a magyar közösség érdekeinek képviseletét, amikor éppen nincs magyar nemzetiségű tagja a kormánynak, ami elég gyakran előfordul. Egy ilyen, a (felvidéki magyarok adójából is) fenntartott szlovák állami költségvetésből finanszírozott állandó intézményrendszer képes lenne mindazt a szakmai-személyi hátteret is biztosítani, ami például a nyelvhasználati jogok érvényesítéséhez még a legtökéletesebb jogi szabályozás mellett is szükséges.

 

Az MKP rendelkezik konkrét tervekkel is erre vonatkozóan?

 

Mivel jelenleg ilyen rendszerszintű megoldásra számítani sem rövid, sem középtávon nem látszik nagy esély, ezért az MKP a közeljövőben kezdeményezni fogja a magyarlakta települések önkormányzatainak szorosabb együttműködését a magyar nyelvhasználat hivatali és nyilvános érintkezésben történő biztosításának és támogatásának érdekében.

 

maert_semjennel
A Magyar Állandó Értekezlet XV. plenáris ülésén. Kép: MKP fb-oldala

 

Ez azért is fontos, mivel a Szlovák Kulturális minisztérium nyelvrendőrei jelenleg intenzíven munkálkodnak a magyarlakta településeken. Például ma (december 1-én) Galántán az önkormányzati  képviselők arról szavaznak, hogy a minisztérium felszólításának eleget tegyenek-e, amely kifogásolta, hogy az utcanévtáblán az „Esterházy„ név nem a szlovák helyesírásnak megfelelően pontos i-vel szerepel, hanem úgy, ahogy azt az Esterházyak maguk is használják-használták.

 

A magyar nyelvhasználat feltételeinek biztosításában nagyon fontos szakmai, jogi és nyelvészeti előmunkát kell elvégezni. A megvalósítás, a jogtudat erősítése és jogérvényesítés területén pedig a különböző utódállamokban élők tapasztalatcseréje is nagy segítség lehet.

 

Elvárásokat is megfogalmaztt a magyar kormányzat felé?

 

A magyar kormányt arra kérjük, hogy a magyar nyelvhasználat ügyét kiemelten támogassa,  mert a felvidéki magyarság esetében a „lenni vagy nem lenni„ kérdése is vágső soron ezen múlik.

 

Másik fő témakörként a magyar-magyar párbeszédet említette. Ezzel kapcsolatban miről számolt be a Máérten?

 

Ezt a magyar-magyar párbeszédet legalább olyan fontosnak tartjuk, mint a magyar-szlovák párbeszédet. Ha ugyanis visszatekintünk az elmúlt hat évre, a felvidéki magyarság érdekérvényesítő erejét rendkívül meggyengítette a pártpolitikai megosztottság. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy nemzeti közösségünk megmaradása szempontjából alapvető kérdésekben, ügyekben közös álláspontra tudjunk helyezkedni, mert ez hatékonyabb érdekérvényesítést eredményezhet.

 

maert_3
A Magyar Állandó Értekezlet XV. plenáris ülésén. Kép: MKP fb-oldala

 

Hogyan látja a magyar-magyar párbeszéd jövőjét az első találkozó tapasztalatai alapján?

 

konkrét ügyek mentén zajló, szakmai alapon történő együttműködés egyébként a jövőbeni politikai együttműködés számára is megteremtheti a bizalmi légkört. Előreláthatóan a Híd párt szlovák szavazóbázisának csökkenése a jövőben talán több nyitottságot biztosít részükről a magyar szavazóbázis erejének összefogására. Az MKP nyitott minden olyan együttműködésre, akár választási együttműködésre is, amely a magyar érdekképviselet politikai erejét növelheti a döntéshozatalban, legyen szó önkormányzati vagy parlamenti szintről.

 

A Máért szempontjából milyen céljai lehetnek a magyar-magyar párbeszédnek?

 

A magyar-magyar párbeszéd keretében kialakított közös magyar álláspont kormányzati döntésekben történő megjelenése, a közösségi érdekeinknek megfelelő megoldások megszületése azért is nagyon fontos, hogy a politikai együttműködés a vegyes párttal a jövőben számunkra is vállalható legyen.

 

menyhart_semjen
A Magyar Állandó Értekezlet XV. plenáris ülésén. Kép: MKP fb-oldala

 

Körkép.sk

 

Nyitókép: MKP fb-oldala

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!