Frissítve: május 12, 18.15 „A zeneórát kell feláldozni ahhoz, hogy az elsősöknek meglehessen a heti nyolc magyarórája, ezért sincs szó megmentésről”, mondja Matus Mónika szenci iskola-igazgatónő.

 

P. Vonyik Erzsébet

 

Visszaállítottuk a nyolc magyarórát az első osztályban

 

– önmagában ezzel kérkedni egy politikusnak nem más, mint nagy szemfényvesztés. A Körképnek nyilatkozó Matus Mónika szerint akkor tekinthetnénk ezt nagy előrelépésnek, ha nem kellett volna emiatt megvonni a gyerekektől  például a zeneórát.

 

 hirdetes_810x300  

Mert a magyar tannyelvű iskolákban az elsősöknek csak akkor lehet meg jelenleg is a heti nyolc magyar anyanyelvi órája, ha a szabadon felhasználható órák közül „ellopnak” egyet a pedagógusok. És rendszerint a zeneóra esik áldozatul, vagy más tantárgy.

 

Matus Mónia, a Szenci Molnár Albert Alapiskola igazgatónője. Kép: Felvidek.ma

 

Az igazgatónő arra az alább idézendő állításra reagált így, amely Bugár Béla Most- Híd elnöktől hangzott el a Körkép.sk kérdésére az MKP-val megtartott legutóbbi egyeztetések után:

 

[stw]

 

„Orbán Viktort hadd ne kommentáljam. Amennyiben feloldódásról volna szó, akkor ma nem beszélhetnénk arról, hogy megmentettük a kisiskolákat, hogy megmentettük az összes szlovákiai magyar iskolát, hogy ma már az került be a határozatba, hogy nem támogathatja majd pótkiegészítésként az iskolákat, hanem támogatni köteles a minisztérium. Akkor nem beszélhetnénk arról, hogy visszaállítottuk a nyolc magyarórát, akkor nem beszélhetnénk arról, hogy például a vállalkozóknak hogyan segítettünk, akkor nem beszélhetnénk arról, hogy első olvasatban van az a törvény, és csont nélkül átment, amely a kisebbségi kultúrák autonómiáját erősíti és sorolhatnám tovább még”.

 

Bugár kérdésünkre próbálja megmagyarázni a védhetetlent. Kép: Körkép.sk

 

Törvénysértő hibaként rótta fel a tanfelügyelő, hogy meghagyták a zeneórát

 

De egy meghökkentő friss fejleményről is beszámolt a szenci magyar alapiskola igazgatónője.

 

Most volt nálunk az iskolában az Állami Tanfelügyelet, amely törvénysértő hibának rótta fel azt, hogy az elsősöknek meghagytuk a zeneórát, miközben egy óra angol nyelvük is van. Azaz permanensen csökkentik a magyar iskolákban a szabadon felhasználható órák keretét. Valójában én annak örülnék, ha a magyar iskolák önálló kerettantervet kapnának, nem a szlovákot kellene másolgatni, toldozni-foltozni

 

– fogalmazta meg nagyon határozottan a véleményét az igazgatónő. Visszakalandozva a múltba meglepő adalékként Matus Mónika azt is elmondta, hogy amikor 1950-ben újraindult a szenci magyar alapiskola, a szlovák nyelv oktatása csak a harmadik osztályban kezdődött.

 

Matus Mónika. Kép: Facebook

 

A javaslat már a kormányban elakadt, mert sokallják az oktatásügyi pluszkiadásokat

 

És vajon mennyire helytálló a Most-Híd elnökének az az állítása, hogy

 

megmentettük a kisiskolákat, hogy megmentettük az összes szlovákiai magyar iskolát, hogy ma már az került be a határozatba, hogy nem támogathatja majd pótkiegészítésként az iskolákat, hanem támogatni köteles a minisztérium”?

 

Elég elolvasni a legfrissebb sajtóhíreket és egyértelmű, hogy a valós helyzet egészen más. Röviddel azelőtt, hogy megkerestük Matus Mónikát, épp egy ezzel kapcsolatos friss információt olvasott a médiában, miszerint a pénzügyminisztérium sokallja az oktatásügy pluszkiadásait, ezért a tervezet már a kormányban elakadt, levették az oktatásügyi finanszírozást a kormányülés programjáról.

 

„Mi is álmodunk pszichológusról, de hiába van Szencen 203 tanulónk, mégsem jövünk ki a leosztott pénzből”

 

A kisiskolákat támogatják, de kérdem én, mennyivel? Nekünk a szenci alapiskolában 203 tanulónk van, mégsem jövünk ki a leosztott pénzből, és ezzel a kerettel is alig férünk bele az állami költségvetésbe. Pedig álmodunk speciális pedagógusról, álmodunk pszichológusról, fejlesztő pedagógusokról

 

– válaszolta a szenci igazgatónő arra a kérdésünkre, hogy mire elég egy kilencosztályos iskolában az, amit a diákokra fejadagként kapnak a minisztériumtól.

 

Az igazgatónő olvasta Vörös Péter parlamenti képviselő nyilatkozatát is, aki Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztossal a Most-Híd nevében tárgyalt az oktatásügyi minisztériummal az iskolák finanszírozásáról szóló törvényről.

 

Az egyeztetésen hírek szerint egy olyan módosítást javasoltak, hogy az államnak figyelembe kellene vennie a gyermekek számát az alapiskolákban és a nemzetiségi nyelven oktató iskolában és differenciált finanszírozást kell alkalmaznia.

 

Bevallották azonban, hogy csak részlegesen sikerült megállapodni a módosításról. Vörös Péter szerint azonban ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a nemzetiségi nyelven oktató iskolák esetében megkülönböztetett bánásmódra, differenciált finanszírozásra van szükség.

 

„Vörös képviselő úr szavai csodálatosak, ha valóban megvalósulna a differenciált finanszírozás, ami nem csupán porhintés lenne, hanem igazi anyagi hozzájárulás, az remek lenne és könnyebben boldogulnánk”

 

– összegezte véleményét a Körképnek Matus Mónika.

 

Két éve civilek petíciót is indították épp a 8 anyanyelvi óra biztosítását követelve az elsősöknek

 

Az elsősök esetében az anyanyelvoktatásban a problémát az okozza, hogy az új kerettanterv jelentős mértékben redukálta a korábban meglévő szabadon felhasználható órák számát. Eddig is kevés volt a magyarórák száma az elsőben, másodikban, de a szabad órákból jutott rá elég, így legalább heti 8 órában lehetett tanítani a magyar nyelvű írást, olvasást.

 

Az új kerettantervvel viszont ez már sehol sem érhette el a heti 8 órát, legfeljebb a 7-et, de úgy más tantárgyra nem marad egyetlen szabad óra sem. Ezt diszkriminatív megoldásnak tartották a 2015-ben kezdeményezett petíció szervezői, Vojtek Katalin és Fibi Sándor, akiknek az aláírásgyűjtését több, mint 26 ezren támogatták.

 

Ugyanakkor a szlovák iskolák az elegendő mennyiségű szabad óráknak köszönhetően vonzó oktatási programokat iktathattak be az óratervükbe, ami a nemzetiségileg vegyes területeken nagyon negatív következményeket válthat ki.

 

„A szülők közül sokan hajlandók minden probléma nélkül szlovák iskolába adni a gyermeküket, ha az vonzóbb programot kínál, és ez nagyon keményen hozzájárulhat a magyar iskolák leépítéséhez,”

 

– mutatott rá akkor Fibi Sándor nyugalmazott pedagógus, korábbi iskolaigazgató.

 

A Magyar-Magyar Párbeszéden 2016. november 21-én az MKP és a Most-Híd által aláírt nyilatkozatból

 

– Kisebbségi iskolaügy. Jelenleg a szlovák törvényi gyakorlat nem definiálja a kisebbségi iskolaügy fogalmát. Sikerült újjáalakítani a kisebbségi oktatási főosztályt, de az is kiemelten fontos, hogy a kisebbségi iskolaügy fogalmát törvény rögzítse. Ez egy kisebbségi intézményrendszer komplex fejlődésének alapelve. Ezért a közoktatási törvény megfelelő cikkelyében, a Tanuló Szlovákia című stratégiai-fejlesztési terv értelmében szorgalmazzuk a nemzetiségi iskolák hálózata fogalmának bevezetését (národnostné školstvo).

 

– A kisiskolák és kis létszámú iskolák sorsa. Az oktatási törvény módosítása alapján sikerült megakadályozni a kisiskolák bezárását. Ez egy ideiglenes megoldás, mert a jövőben kérdéses a kisebb diáklétszámú iskolák fenntarthatósága és hatékonysága. Erről a témáról őszinte vitát kell folytatnunk, előállva egy hosszú távú koncepcióval. A kis létszámú nemzetiségi iskolák fennmaradásához nélkülözhetetlen a szükséges anyagi feltételek biztosítása, a pozitív pénzügyi megkülönböztetés. Ennek érdekében a nemzetiségi iskolahálózatot külön kell kezelni a finanszírozási eljárásban, és többletforrásokkal kell biztosítani további működését a kompenzációs támogatás megőrzése mellett is. A minimális osztályonkénti tanulói létszámot a nemzetiségi középiskolákban is meg kell szüntetni.

 

– Oktatásügyi önkormányzatiság. Ahhoz, hogy hosszú távon jó döntések születhessenek a módszertan, az intézmények, a közös célok terén, a szlovákiai magyar iskolaügy önkormányzó irányítására van szükség. Ezen a téren is fontos a közösségi koncepció kidolgozása és érvényesítése. A nemzetiségi, esetünkben a magyar iskolák minőségi fejlődésének feltétele az önálló kerettanterv megalkotása az iskolák minden szintjén (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola), összhangban az állami műveltségi célkövetelményekkel, de sajátos igényeinknek megfelelően.

 

– A szlovák nyelv oktatásának minősége. A magyar szülők egyik gyakori kifogása a magyar iskolákkal szemben a szlovák nyelv oktatásának minőségével kapcsolatos. Ezt azzal ellensúlyozhatjuk, ha a magyar iskolákban a szlovákot nem anyanyelvként, hanem második nyelvként oktatjuk. 2020-ig ez országszerte legalább 50 iskolában meg is valósulhat. Ennek feltétele a gyermekek anyanyelvi kompetenciáinak megfelelő szintre fejlesztése, melyre az idegen nyelvek oktatása ráépül, valamint a szlovák, mint idegen nyelv oktatásának a gyermek megfelelő életkorában való bevezetése.

 

Nyitókép: Nyitott ajtók napja a szenci magyar alaposkolában (Kép: zsamszencziho.edupage.org)

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!