Pénteken Pozsonyban tárgyalt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és a Magyar Közösség Pártja vezetése. A felek többek között áttekintették a Magyarország által beharangozott, több milliárd forintos felvidéki gazdasági élénkítő csomag ütemezését és várható prioritásait is.

 

Szijjártó Péter ama  a Globsec biztonságpolitikai konferencián visegrádi partnereivel, valamint török kollégájával is találkozik. A szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatok terén is tárgyalásokat folytat a szlovák kormány minisztereivel.

 

Kétoldalú kapcsolatok, V4, MKP

 

 hirdetes_810x300  

Az MKP-val folytatott egyeztetést követő sajtótájékoztatón Menyhárt József pártelnök elmondta, olyan témák kerültek ma terítékre, amely a határon átnyúló és a magyar-magyar párbeszéd új dimenzióba helyező lehetőségeit adja.

 

[stw]

 

Pozsony, 2017. május 26.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) kezet fog Menyhárt Józseffel, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökével Pozsonyban 2017. május 26-án. Szijjártó Péter a Globsec kül- és biztonságpolitikai fórumon vesz részt a szlovák fõvárosban.
MTI Fotó: KKM / Szabó Árpád

 

„Hamarosan erős kapcsolat mutatkozik utak vonatkozásában is, lehetőség nyílik összekötni Dunaszerdahelyt Győrrel. Minden olyan utat meg kell találni, amely a déli régió lemaradottságán segít. Ennek a régiónak a lemaradottsága a rendszerváltás óta egyre érezhetőbb. Ezen kell változtatni és előbbre lépni, ez volt a mai tárgyalás témája„ – fogalmazott Menyhárt József.

 

Szijjártó Péter három dolog miatt jött ma Pozsonyba. Egyrészt a kétoldalú kérdések miatt Miroslav Lajčák külügyminiszterrel egyeztet, másrészt a visegrádi együttműködés miatt, tekintettel, hogy  a Globsecen együtt lépnek fel külügyminiszteri szinten. Harmadrészt, hogy az MKP vezetőségével tárgyaljon, mivel ez alapvető kérdés számára mindig, amikor Pozsonyba jön.

 

 

„Nem titok, hogy a meglévő érzékeny kérdések dacára Magyarország és Szlovákia között most van a legjobb gazdasági, politikai és kereskedelmi együttműködés” – hangsúlyozta Szijjártó.

 

„Évről évre egyre öldöklőbb küzdelem van azokért a nemzetközi beruházásokért, amelyben gyakran Szlovákia a vetélytársunk. Ezért rendkívül fontos, hogy a két ország közti összeköttetéseknek a sűrűségét jelentősebb mértékben javítsuk. Ugyanis akármelyikünk nyer egy beruházást, abból a másik oldalon is tudni kell profitálni.

 

A két ország határ menti térségeibe érkező beruházások jelentős hatással vannak a másik ország munkaerőpiacára, beszállító iparára. Ezért közös érdek, hogy a két ország közti összeköttetéseken jelentős mértékben javítsunk” – tette hozzá a magyar külügyminiszter.

 

Pozsony, 2017. május 26.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b3) beszél, mellette Witold Waszczykowski lengyel (b) és Miroslav Lajcák szlovák (b2) külügyminiszter a Globsec kül- és biztonságpolitikai fórumon Pozsonyban 2017. május 26-án.
MTI Fotó: KKM / Szabó Árpád

 

Infrastrukturális beruházások

 

Konkrétumként elsőként a komáromi hidat említette, melynek előkészületei célegyenesbe érkeztek. Az új híd 91 millió euró beruházással épül meg , amihez 85 százalékot, azaz 77 millió eurót európai uniós források biztosítanak. Augusztus végéig várhatóan lezárulnak a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzések, szeptemberben szeretnék letenni az alapkövet, hogy megindulhasson az építkezés.

 

Magyar kezdeményezésként  Győr és Dunaszerdahely összekötése is várható egy gyorsforgalmi úttal és egy új híd építésével Vámosszabadinál.

 

„Azt gondoljuk, hogy az északnyugat-magyarországi és a délnyugat-szlovákiai gazdasági övezetek összekötéséből mind Szlovákia, mind Magyarország gazdasága jelentős mértékben tud profitálni. Ezért Lajčák miniszter úrtól ma azt fogom kérni, hogy a szlovák kormány a magyar kormányhoz hasonlóan erőteljesen támogassa a Győr és Dunaszerdahely közötti gyorsforgalmi út összeköttetést. Emellett magyar oldalon felgyorsítjuk mind a rajkai, mind a Miskolc – Tornyosnémeti autópálya építkezéseket”

 

– tudtuk meg a tárcavezetőtől.

 

Ipoly-hidak építése

 

Magyarország újabb pályázatot adott be Őrhalom és Ipolyvarbó közötti Ipoly-híd megépítésére. Az EU döntése júniusra várható. Emellett négy új közút építéséről, egy komp-kapcsolat létrehozásáról és további négy új Ipoly-híd megépítéséről tárgyalnak.

 

„Az ezekre vonatkozó előkészítéseket Magyarországon teljes mértékben elvégeztük, nagyon reméljük, hogy szlovák partnereink is támogatják”

 

– hangsúlyozta Szijjártó, aki a mai napon erről Érsek Árpád közlekedésügyi miniszterrel is külön egyeztet.

 

Pozsony, 2017. május 26.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Érsek Árpád szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter találkozója Pozsonyban 2017. május 26-án. Szijjártó Péter a Globsec kül- és biztonságpolitikai fórumon vesz részt a szlovák fõvárosban.
MTI Fotó: KKM / Szabó Árpád

 

Mint ismert, jelenleg a 681 kilométeres szlovák-magyar közös határszakaszon 18 km az átlagtávolság az átlépési pontok között, amit Magyarország szerint radikálisan le kell szorítani. Nyugat-Európában ugyanis 2-4 km között van ez a távolság, ami a versenyképesség tekintetében is látszik.

 

A visegrádi együttműködést illetően a külügyminiszter elmondta, hogy az EU-ban ma a legszorosabb és a leghatékonyabb szövetség a visegrádi együttműködés, ami nagyon különös jelentőséggel bír. „Az Unió jövőjéről súlyos viták zajlanak, és ezekben a vitákban nekünk hallatni kell a hangunkat. Nagyon hasonló, sokszor teljesen egységes álláspontot képviselünk az Unió jövőjét érintő vitákban” – fogalmazott.

 

Szerinte nagyon fontos ez az egységes álláspont a britek kilépéséről zajló tárgyalásokon, mert Közép-Európának az az érdeke, hogy az Unió ne a sértettség pozíciójából tárgyaljon, hanem teljeskörű megállapodást kössön a britekkel gazdaságról, kereskedelemről és befektetésekről.

 

„Ez ugyanis a régió alapvető érdeke. Fontos, hogy megvédjük a Nagy-Britanniában dolgozó és élő magyar, szlovák, cseh és lengyel állampolgároknak az érdekeit és jogait”

 

– mondta a magyar külügyminiszter.

 

Gazdaságélénkítő csomag

 

A gazdaságélénkítő csomag kapcsán Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy Magyarország érdeke, a magyar nemzeti közösség erőforrás legyen a kétoldalú kapcsolatokban. Ezért helyes döntés, hogy magyar erőforrásokat itteni gazdaságfejlesztési projektekbe fektessenek be. Első körben a kis-és középvállalkozások, családi vállalkozások eszközbeszerzéseinek támogatása várható, valamint a mezőgazdasági vállalkozások eszközeinek modernizációja, mégpedig szoros együttműködésben a szlovák kormánnyal.

 

 

A Körkép.sk  kérdésére vonatkozóan Szijjártó elmondta, hogy a gazdaságfejlesztési csomag merítésére vonatkozó alapítványi háttér (szerk. emgj. mely várhatóan Baross Alapítvány néven fut majd) bejegyzése után június 9-én véglegesítik a pályázati kiírásokat, amelyeket június végén fognak tudni megjelentetni. „Augusztus végéig nincsen akadálya a döntéshozatalnak” – jelentette ki.

 

Magyarország nyártól a V4-ek soros elnöki posztját tölti be. Az ezzel kapcsolatos konkrétumokról a Körkép.sk kérdésére a magyar külügyminiszter kiemelte, hogy programjuk lényege, hogy Visegrád összeköt.

 

„Ez arról szól, hogy itt Közép-Európában kell létrehozni azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek az észak-dél irányvonalat követik. Ez ugyanis nem csak nemzetgazdasági, hanem nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági érdeke minden itteni országnak”

 

– tette hozzá a tárcavezető.

 

Magyarország szerint a kelet-nyugati irányú infrastrukturális vonalak működnek, az észak-déliek viszont még kevésbé, ami a biztonság és gazdasági fejlődés szempontjából rendkívül fontos.

 

Kép: Körkép.sk

 

„Másrészt a világgazdaság egy új korszakába érkezett, amikor a digitalizáció határoz meg mindent. Az alatt az egy év alatt, amíg elnökök leszünk, szeretnénk előmozdítani a visegrádi országok közötti digitalizációs együttműködés minél erőteljesebben”

 

– vázolta a prioritásokat a miniszter.

 

A négy ország úgy tudja összekapcsolni a termelését a digitalizációval, hogy az eddigieknél is vonzóbb befektetési térség legyen. Szijjártó szerint ma már az a dogma, hogy a tőke csak nyugatról keletre áramlik, túlhaladott. „Nagyon komoly keleti tőke keresi a helyét Európában, Komoly japán, kínai, koreai befektetések érkeznek Európába, mi ezeket szeretnénk itt Közép-Európában megállítani, hogy minél több ilyen beruházás kerüljön a visegrádi országokba” – fogalmazott.

 

Magyarország folytatni kívánja a V4-ek külső együttműködését is, ami a V4+ formátumokat jelenti.

 

„Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal, Georgiával, Ausztráliával, közép-ázsiai országokkal fogunk közös üléseket szervezni, ezzel is bizonyítva, hogy a visegrádi együttműködés nemcsak Európában, hanem már világszerte branddé válik“

 

– zárta a Körkép kérdésére Szijjártó Péter magyar külügyminiszter

 

Király Zsolt

 

Nyitókép: Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!