Menyhárt József Tusnádfürdőn: Háttérintézmény alakul a hivatali kisebbségi nyelvhasználat javítására

A Kárpát-medencei magyar pártok vezetőinek csütörtök délutáni panelbeszélgetésén a külhoni magyarság küzdelme volt terítéken a Tusványosi Szabadegyetem.

Menyhárt József (elnök, Magyar Közösség Pártja), Pásztor István (elnök, Vajdasági Magyar Szövetség), Brenzovics László (elnök, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Korodi Attila (frakcióvezető, Románia Magyar Demokrata Szövetség) a saját ügyeinbe történő nagyobb beleszólás igényéről, az önrendelkezés és az önkormányzatiság gyakorlai lépéseiről és eredményeiről számolt be a fórumon, melyet Csóti György (elnök, Kisebbségi Jogvédő Intézet) moderált.

Menyhárt József felszólalásában elmondta, Szlovákiában a kilencvenes években az „autonómia” szó puszta kiejtése is tabunak számított és heves reakciókat szült. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy szlovák értelmezésben az „autonómia”  – az önálló államisághoz vezető lépcsőfokot jelentette, vagyis igazából elszakadást értettek alatta.  Nehéz megítélni ugyanakkor, hogy mennyire megjátszott vagy őszinte ez a félelem szlovák részről

   

„Az önkormányzatisághoz a többség meggyőzése is szükséges, de főleg a magyaroknak kell azt nagyon akarniuk – és egyáltalán ismerniük, hogy miről van szó. Mivel a témát két évtizeden keresztül tabuként kezelték, a szlovákiai magyar politika és a magyar nyelvű sajtó pedig alkalmazkodva a szlovákok gondosan ápolt „érzékenységéhez”, ritkán vetették fel, így a társadalmi támogatás megszerzéséről szó sem lehetett. Talán ennek is köszönhető a tájékozatlanság a kérdéskörben“

– fogalmazott az MKP elnöke.

Kincs ami nincs

Menyhárt József rámutatott, hogy napjainkban „kisebbségi kulturális önkormányzat”-ként próbálnak eladni egy olyan állami szervezetet, mely Kisebbségi Kulturális Alap néven az állami kulturális támogatásokat osztja pályázatokon keresztül és munkájába részben a kisebbségi szervezetek képviselőit is bevonják.

További példaként kiemelte annak abszurditását is, hogy egy olyan szervet neveznek a kisebbségek önkormányzatiságának megvalósulásaként (az un. Kisebbségi Bizottságot), amelynek egyetlen hatásköre, hogy tanácsot adjon a kormány egy magasabb szintű tanácsadó szervének (Emberjogi Tanács). Arról nem is szólva, hogy ebben a konzultációs szervben minden kisebbség egyetlen szavazattal bír – a többszázezer magyar és a párszáz szerb hangja egyenlő súllyal van jelen.

Nesze semmi fogd meg jól – ezt nyújtja a Most-Híd  

Az MKP elnöke szerint a „nesze semmi, fogd meg jól”, amit a Most-Híd vegyespárt nyújt, jól mutatja, hogy az un. vegyespárti projekt, bár pártpolitikai szempontból egyeseknek látszólag sikeres, eredményessége közösségi szempontból igencsak korlátozott.

Mint a panelbeszélgetésben elhangzott, a Magyar Közösség Pártjának egy nemzeti kisebbség politikai pártjaként nemcsak programokat, koncepciókat kell megfogalmaznia, hanem a mindennapi közösségépítést is támogatnia kell a jelenlegi jogi keretek között.

Új háttérintézmény alakul

Menyhárt József bejelentette, hogy hamarosan útjára indul egy olyan kezdeményezés, amely a hivatali kisebbségi nyelvhasználat évtizedek óta megoldatlan és holtponton veszteglő ügyét kezelné.

„A magyarlakta települések önkormányzatainak összefogásával egy olyan háttérintézmény létrehozását kezdeményezzük, amely biztosítaná a hivatali nyelvhasználat gyakorlatban történő megvalósításához szükséges előfeltételeket és eszközöket (hivatalos terminológia, fordítások). Talán huszonhat évvel a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása után ideje már saját kezünkbe venni a problémák megoldását, mert a szlovák állam úgy tűnik, inkább ellenérdekelt ebben“

– hangsúlyozta az MKP elnöke.

Körkép.sk

Képek: Archívum