Régebben nagyon gyakran, most már ritkábban ülök vonatra. Valamikor a Párkánytól Érsekújvárig tartó vonalszakasz szinte minden bokrát, minden kinti kopott várópadját, azóta régen bezárt büféjének feliratát, sorompóját jól ismertem, ez utóbbi hármat unalmamban számoltam is a vonat ablakából, nem sokat változtak az idő múlásával.

 

Kép: .zsr.sk

 

Más viszont igen, nagyon is!

 

Szívet melengető látvány látni a vasútállomásokon a településeket jelző magyar nyelvű feliratokat! Nem eldugva az állomásépület valamelyik fákkal, melléképülettel takart sarkában, nem más színnel írva, nem kisebb betűkkel feltüntetve őket! Úgy, ahogy kell, jól kifejezve egyenrangúságunkat! Mint a kutya, ahogy megjelöli felségterületét, a szó jó értemében! Hogy ezen a vidéken őslakos magyarok is laknak, nem kis számban, tessék tudomásul venni, ha tetszik, ha nem!

 hirdetes_810x300  

 

Megvívtuk ezekért a feliratokért a hosszú évekig tartó harcainkat, nem a mostani kormány kizárólagos érdeme!

 

 

És nem csak az állomásnevekért! Sokan emlékezünk még a település történelmi nevének visszaállítására kiírt 1991-es párkányi népszavazásra. A sikeres népszavazáson  a választópolgárok 54 százaléka vett részt, tízből kilencen ragaszkodtak a Párkány név visszaadásához. Az akkori kormány azonban a terminológiai bizottság ajánlása alapján meghiúsította a történelmi név visszaadását.

 

A párkányiak azzal érveltek, hogy egyáltalán nem megalapozott a város Ľudovít Štúr után történő elnevezése, mert Štúr valójában sosem élt e városban, s ahhoz semmi sem fűzte őt. De szerintük a szlovák-magyar határon ott van a nemzetébresztő helye! Most már legalább használhatják hivatalosan is a helybeliek településük egykori nevét is!

 

Menetrendben a következő állomáson, Muzslán eddig se volt baj a településnév kiejtésével, csupán a helyes írásával volt a bökkenő (Mužla).

 

Menetirányban haladva Köbölkúton viszont már akadt probléma: annak ellenére, hogy a település eredeti nevéről már 1223-ból vannak hivatalos feljegyzések, mégis 1947-ben ráerőszakolták a senkik a semmitmondó Gbelce nevet. A múlt század kilencvenes éveiben Kovács Ferenc akkori polgármester kezdeményezte a település történelmi nevének visszaállítását, amit Čarnogulskyék azzal utasítottak vissza, hogy ez ellentmond a szlovák helyesírásnak, ami nem ismeri az „ö” betűt és a hang kiejtése is gondot okoz a szlovák ajkúaknak. Esetleg Kebelkút..A legenda szerint a polgármester válasza akkor az volt, hogy a Csecsfalva elnevezés kizárt dolog!

 

 

A következő vasúti megálló Kisújfalu, rendes falu, ahol már az állomás közvetlen közelében egy magántelken évek óta ki volt téve a magyar nyelvű vasúti tábla.

 

Aztán a gyorsvonat villámsebesen elhalad Strekov mellett, aminek a magyar nyelvű Kürthöz annyi köze volt, van, mint most a migránsoknak Európához. Eredeti neve a magyar honfoglaló törzs, a Kürtgyarmat nevéből származik. A szlovák nevét pedig állítólag egy valamikor oda telepített jellegtelen szlovák jegyző után kapta meg.

 

A következő állomás, Perbete a Komáromi járásból lóg át erre az érsekújvári járási vasúti szakaszra. Itt csak szlovákosítottak a névben annak idején egy jól irányított szó eleji mássalhangzó torlódással: Pribeta. A vasúti táblán megférnek egymás mellett.

 

Udvardnak a magyar nevét annak idején úgy akarták eltüntetni az ott élő magyarokkal együtt, hogy jól meghosszabbították Dvory nad Žitavou-ra, mintegy kifejezve a szlovák nyelv felsőbbrendűségét.  Sikerrel járt a nyelvi erőszak, hiszen ma már szlovák polgármestere van az egyik legnagyobb szlovákiai magyar községnek, és annak ellenére, hogy a falu lakossága még 62 százalékban magyar nemzetiségű, a szlovák alapiskolában már több a diák.  A falu központjában a kitelepítettek emlékművénél jól megférne az önfeladóké is…

 

Érsekújvár nevét a határkeringő többes számba erőszakolta, mintha több új vár is lenne a településen, és megfosztotta érsékétől is (Nové Zámky), de még mindig jobban járt, mint a szomszéd járásbeli Gúta vagy Ógyalla (Hurbanovo, Kolárovo).A járási székhelynek az állomásépületére is felkerült a magyar felirat. A második világháborúban szétbombázott vasútállomásán egykoron cigányzenekar fogadta magyar nótákkal a nemzetközi gyorsvonatok utasait.  Ma legalább a szlovák mellett magyar felirat is!

 

Jó érzés ez minden itt élő és ide látogató magyarnak! Vajon meddig marad így? Ha legközelebb megszámolnak minket és kevésnek találtatunk, mivel a bűvös húsz százalék alá kerülünk, elmegy szélsebesen mellettünk a vonat, és a mostanában felkerült Érsekújvár felirat is gyorsan lekerül! A magyar iskolába járók aránya már bőven 20 százalék alatt van….

 

Száraz Dénes

 

Nyitókép: vlaky.net

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!