Régebben nagyon gyakran, most már ritkábban ülök vonatra. Valamikor a Párkánytól Érsekújvárig tartó vonalszakasz szinte minden bokrát, minden kinti kopott várópadját, azóta régen bezárt büféjének feliratát, sorompóját jól ismertem, ez utóbbi hármat unalmamban számoltam is a vonat ablakából, nem sokat változtak az idő múlásával.
Más viszont igen, nagyon is!
Szívet melengető látvány látni a vasútállomásokon a településeket jelző magyar nyelvű feliratokat! Nem eldugva az állomásépület valamelyik fákkal, melléképülettel takart sarkában, nem más színnel írva, nem kisebb betűkkel feltüntetve őket! Úgy, ahogy kell, jól kifejezve egyenrangúságunkat! Mint a kutya, ahogy megjelöli felségterületét, a szó jó értemében! Hogy ezen a vidéken őslakos magyarok is laknak, nem kis számban, tessék tudomásul venni, ha tetszik, ha nem!
Megvívtuk ezekért a feliratokért a hosszú évekig tartó harcainkat, nem a mostani kormány kizárólagos érdeme!
És nem csak az állomásnevekért! Sokan emlékezünk még a település történelmi nevének visszaállítására kiírt 1991-es párkányi népszavazásra. A sikeres népszavazáson a választópolgárok 54 százaléka vett részt, tízből kilencen ragaszkodtak a Párkány név visszaadásához. Az akkori kormány azonban a terminológiai bizottság ajánlása alapján meghiúsította a történelmi név visszaadását.
A párkányiak azzal érveltek, hogy egyáltalán nem megalapozott a város Ľudovít Štúr után történő elnevezése, mert Štúr valójában sosem élt e városban, s ahhoz semmi sem fűzte őt. De szerintük a szlovák-magyar határon ott van a nemzetébresztő helye! Most már legalább használhatják hivatalosan is a helybeliek településük egykori nevét is!
Menetrendben a következő állomáson, Muzslán eddig se volt baj a településnév kiejtésével, csupán a helyes írásával volt a bökkenő (Mužla).
Menetirányban haladva Köbölkúton viszont már akadt probléma: annak ellenére, hogy a település eredeti nevéről már 1223-ból vannak hivatalos feljegyzések, mégis 1947-ben ráerőszakolták a senkik a semmitmondó Gbelce nevet. A múlt század kilencvenes éveiben Kovács Ferenc akkori polgármester kezdeményezte a település történelmi nevének visszaállítását, amit Čarnogulskyék azzal utasítottak vissza, hogy ez ellentmond a szlovák helyesírásnak, ami nem ismeri az „ö” betűt és a hang kiejtése is gondot okoz a szlovák ajkúaknak. Esetleg Kebelkút..A legenda szerint a polgármester válasza akkor az volt, hogy a Csecsfalva elnevezés kizárt dolog!
A következő vasúti megálló Kisújfalu, rendes falu, ahol már az állomás közvetlen közelében egy magántelken évek óta ki volt téve a magyar nyelvű vasúti tábla.
Aztán a gyorsvonat villámsebesen elhalad Strekov mellett, aminek a magyar nyelvű Kürthöz annyi köze volt, van, mint most a migránsoknak Európához. Eredeti neve a magyar honfoglaló törzs, a Kürtgyarmat nevéből származik. A szlovák nevét pedig állítólag egy valamikor oda telepített jellegtelen szlovák jegyző után kapta meg.
A következő állomás, Perbete a Komáromi járásból lóg át erre az érsekújvári járási vasúti szakaszra. Itt csak szlovákosítottak a névben annak idején egy jól irányított szó eleji mássalhangzó torlódással: Pribeta. A vasúti táblán megférnek egymás mellett.
Udvardnak a magyar nevét annak idején úgy akarták eltüntetni az ott élő magyarokkal együtt, hogy jól meghosszabbították Dvory nad Žitavou-ra, mintegy kifejezve a szlovák nyelv felsőbbrendűségét. Sikerrel járt a nyelvi erőszak, hiszen ma már szlovák polgármestere van az egyik legnagyobb szlovákiai magyar községnek, és annak ellenére, hogy a falu lakossága még 62 százalékban magyar nemzetiségű, a szlovák alapiskolában már több a diák. A falu központjában a kitelepítettek emlékművénél jól megférne az önfeladóké is…
Érsekújvár nevét a határkeringő többes számba erőszakolta, mintha több új vár is lenne a településen, és megfosztotta érsékétől is (Nové Zámky), de még mindig jobban járt, mint a szomszéd járásbeli Gúta vagy Ógyalla (Hurbanovo, Kolárovo).A járási székhelynek az állomásépületére is felkerült a magyar felirat. A második világháborúban szétbombázott vasútállomásán egykoron cigányzenekar fogadta magyar nótákkal a nemzetközi gyorsvonatok utasait. Ma legalább a szlovák mellett magyar felirat is!
Jó érzés ez minden itt élő és ide látogató magyarnak! Vajon meddig marad így? Ha legközelebb megszámolnak minket és kevésnek találtatunk, mivel a bűvös húsz százalék alá kerülünk, elmegy szélsebesen mellettünk a vonat, és a mostanában felkerült Érsekújvár felirat is gyorsan lekerül! A magyar iskolába járók aránya már bőven 20 százalék alatt van….
Száraz Dénes
Nyitókép: vlaky.net
Megosztás:
Címkék: állomásnevek Dvory nad Žitavou Érsekújvár felvidéki magyarok Főoldal Gbelce Gúta kitelepítettek emlékműve Köbölkút kürt magyar felirat magyar honfoglaló magyar nyelvű feliratok Muzsla Nové Zámky párkány Perbete strekov Száraz Dénes szlovákiai magyar község szlovákosítás Udvard vasúti kétnyelvűség
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Janicsár
2017. szept. 18. 17:14Tessék utánanézni, amíg ne csökken 15 százalék alá a magyarok aránya, addig marad a magyar felirat.
Éjjeli Tamás
2017. szept. 18. 19:44Janicsár libsikém, olvasd el újra, kapcsold át az agyadat is, és talán észreveszed, hogy ez a cikk sokkal többről szól, mint amit képes voltál befogadni belőle.
A kommenteket lezártuk.