Jusztina
  • HUF: 363.44
  • USD: 1.16
  • 8 °C
  • 19 °C

Hirdetés (X)

politika

Történelmi fordulópontot jelentenek-e a németországi választások?

A címben szereplő felvetés volt a budapesti Nézőpont Intézet, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Martens Centre for European Studies intézet közösen rendezett vita-délelőttjének központi kérdése szeptember 28-án. Mennyire fogja megrengetni a világot, elsősorban az Európa Uniót a német választások eredménye?

 

A közvélemény-kutatók újabb kudarca

 

Az előadók véleménye megegyezett abban, hogy a választások eredménye meglepő, és a közvélemény-kutató intézmények újra kudarcot vallottak, hasonlóan, mint az amerikai elnökválasztások és a Brexit alkalmával. Schaller Ernő, a Polgári Magyarországért Alapítvány külügyi igazgatója szerint elsősorban azért meglepő az eredmény, mert Németországban eddig az volt a megszokott, hogy a kereszténydemokratáktól (CDU) jobbra nem létezik számottevő (parlamenti) erő.

 

Most viszont robbant a bomba, és az AfD (Alternatíva Németországnak) harmadik legerősebb pártként jutott a német parlamentbe. Az AfD esetében kudarcot vallott az előző választásokon jól bevált Merkel stratégia: az aszimmetrikus demobilizáció, amivel úgy tudott hatni az ellentáborra a kancellár, hogy választóik feleslegesnek érezzék a szavazáson való részvételt.

 

A németországi választások győztese az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség lett, de a megszerzett 33 százalék mégis csalódással felérő eredményt jelent. Elsősorban az eddigi két fellegvárban – Bajorországban és Szászországban szembetűnő a visszaesés, ez utóbbiban az AfD meg is előzte a CDU-t. Mégis a választások legnagyobb vesztesei a szociáldemokraták, az SPD. A CDU/CSU legnagyobb kihívója, a 150 éves párt mélypontra süllyedt a maga 20,5 százalékával. Kérdés, hogy talpra tud-e állni? Mindenestre Schulzék rögtön megpróbáltak előre menekülni, és bejelentették ellenzéki szerepvállalásukat.

 

Schaller Ernő, Polgári Magyarországért Alapítvány igazgatója. kép: Körkép.sk

 

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője elemzésében öt lehetséges forgatókönyvről beszélt a németországi választásokat követően:

 

  1. Folytatódik eddigi CDU/CSU- SPD nagykoalíció kormányzása annak ellenére, hogy Schulz mást jelentett be.
  2. Létrejöhet a Jamaica-koalíció a CDU/CSU (fekete), az FDP (a liberálisok színe sárga) és a Zöldek szövetségéből.
  3. A jelenleg még hatalmon lévő kormány ügyvivő kormányként tovább folytatja a kormányzást, ami viszont ellentmond a német politikai hagyományoknak. Megjegyezendő viszont, hogy Hollandiában 200 napja van ügyvivő kormány és Belgiumban pár évvel ezelőtt 500 napig volt ilyen érvényben.
  4. Előrehozott választások kiírása. Ez azért nem valószínű, mert a német alkotmány szerint a parlamentnek nincs joga feloszlatnia magát. Csak a kancellárral szemben kinyilvánított bizalmatlansági szavazás idézheti elő, amit az alkotmánybíróságnak kell jóváhagynia.
  5. Kisebbségi kormányzás koalíciós megállapodás nélkül.

 

Mráz Ágoston Sámuel a németországi választásokat történelmi fordulópontnak nevezte, és jelezte várható következményeit is:

 

Elsőként a stabilitásra épülő német viszonyok instabillá válását prognosztizálta, kiszámíthatatlanná válik a német politika, amely Európában is nyugtalanságot válthat ki. A német parlamentben eddig viszonylag béke honolt, egyik ellenzéki párt se támadta élesen a kormányszövetséget arra gondolva, hogy a jövőben esetleg a kormánykoalíció tagja lehet. Most viszont a 709 fős parlamentben az AfD 94 képviselője részéről kemény bírálatokat várhat a kormány. Merkel a kampánya során igyekezett a háttérbe szorítani a bevándorlás-politika témáját, nem járt sikerrel.

 

Várható, hogy pártjának eddigi középutas politikája jobbra tolódik, hogy csökkentse az AfD népszerűségét. Figyelembe véve azt is, hogy a választásokon szintén jól szereplő és a parlamentbe visszajutó szabaddemokratáktól sem áll messze a bevándorlás- ellenesség. Az Európa Unió jövőjére nézve a legfontosabb változás a politikai elemző szerint az lehet, hogy háttérbe szorul az európai föderációs elképzelés valamint a kétsebességes Európa gondolata, mert ez komoly költségvetési kiadással járna Németország részéről, amibe a szabaddemokrata párt nem menne bele.

 

Georg Paul Heft, a FAZ egykori rovatvzetője kép: Körkép.sk

 

Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori rovatvezetője nem tartja annyira történelmi fordulópont értékűnek a németországi választásokat:

 

Inkább türelemre int, mert szerinte Németországban „nem eszik forrón a kását“! A mostani eredményeknek voltak előjelei, amelyeket figyelmen kívül hagytak sokan. Véleménye szerint a 80 milliós Németországnak nem lehet kisebbségi kormánya! A szövetségi kancellár kulcsember a jelen helyzetben, Németországban kancellári és nem parlamenti demokrácia van. Az AfD megjelenése a parlamentben nem sorsdöntő, nem lesz befolyása a kormányzási cselekvésre. Nagyobb lesz a súlya a másik bejutó pártnak, az FDP-nek, mert nagy gazdasági és mediális befolyással rendelkeznek, míg a jelek szerint az AfD inkább a „proletariátus“ pártja, és a kormánykoalíció menekültpolitikájának, gyengeségének a haszonélvezői. Tény és való viszont, hogy az FDP 3 millió és az AfD 1 millió szavazót csalt át magához a CDU/CSU pártszövetségtől.

 

A FAZ egykori rovatvezetője szerint nem kizárt, hogy amennyiben nem jön létre Németországban a Jamaica-koalíció, Merkelnek sikerül rávenni eddigi szövetségesét, a szociáldemokratákat, hogy folytassák tovább közösen a kormányzást. Ez viszont saját vereségének beismerését jelentené.

 

 

Száraz Dénes
borítókép: nytimes.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket