A címben szereplő felvetés volt a budapesti Nézőpont Intézet, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Martens Centre for European Studies intézet közösen rendezett vita-délelőttjének központi kérdése szeptember 28-án. Mennyire fogja megrengetni a világot, elsősorban az Európa Uniót a német választások eredménye?
A közvélemény-kutatók újabb kudarca
Az előadók véleménye megegyezett abban, hogy a választások eredménye meglepő, és a közvélemény-kutató intézmények újra kudarcot vallottak, hasonlóan, mint az amerikai elnökválasztások és a Brexit alkalmával. Schaller Ernő, a Polgári Magyarországért Alapítvány külügyi igazgatója szerint elsősorban azért meglepő az eredmény, mert Németországban eddig az volt a megszokott, hogy a kereszténydemokratáktól (CDU) jobbra nem létezik számottevő (parlamenti) erő.
Most viszont robbant a bomba, és az AfD (Alternatíva Németországnak) harmadik legerősebb pártként jutott a német parlamentbe. Az AfD esetében kudarcot vallott az előző választásokon jól bevált Merkel stratégia: az aszimmetrikus demobilizáció, amivel úgy tudott hatni az ellentáborra a kancellár, hogy választóik feleslegesnek érezzék a szavazáson való részvételt.
A németországi választások győztese az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség lett, de a megszerzett 33 százalék mégis csalódással felérő eredményt jelent. Elsősorban az eddigi két fellegvárban – Bajorországban és Szászországban szembetűnő a visszaesés, ez utóbbiban az AfD meg is előzte a CDU-t. Mégis a választások legnagyobb vesztesei a szociáldemokraták, az SPD. A CDU/CSU legnagyobb kihívója, a 150 éves párt mélypontra süllyedt a maga 20,5 százalékával. Kérdés, hogy talpra tud-e állni? Mindenestre Schulzék rögtön megpróbáltak előre menekülni, és bejelentették ellenzéki szerepvállalásukat.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője elemzésében öt lehetséges forgatókönyvről beszélt a németországi választásokat követően:
- Folytatódik eddigi CDU/CSU- SPD nagykoalíció kormányzása annak ellenére, hogy Schulz mást jelentett be.
- Létrejöhet a Jamaica-koalíció a CDU/CSU (fekete), az FDP (a liberálisok színe sárga) és a Zöldek szövetségéből.
- A jelenleg még hatalmon lévő kormány ügyvivő kormányként tovább folytatja a kormányzást, ami viszont ellentmond a német politikai hagyományoknak. Megjegyezendő viszont, hogy Hollandiában 200 napja van ügyvivő kormány és Belgiumban pár évvel ezelőtt 500 napig volt ilyen érvényben.
- Előrehozott választások kiírása. Ez azért nem valószínű, mert a német alkotmány szerint a parlamentnek nincs joga feloszlatnia magát. Csak a kancellárral szemben kinyilvánított bizalmatlansági szavazás idézheti elő, amit az alkotmánybíróságnak kell jóváhagynia.
- Kisebbségi kormányzás koalíciós megállapodás nélkül.
Mráz Ágoston Sámuel a németországi választásokat történelmi fordulópontnak nevezte, és jelezte várható következményeit is:
Elsőként a stabilitásra épülő német viszonyok instabillá válását prognosztizálta, kiszámíthatatlanná válik a német politika, amely Európában is nyugtalanságot válthat ki. A német parlamentben eddig viszonylag béke honolt, egyik ellenzéki párt se támadta élesen a kormányszövetséget arra gondolva, hogy a jövőben esetleg a kormánykoalíció tagja lehet. Most viszont a 709 fős parlamentben az AfD 94 képviselője részéről kemény bírálatokat várhat a kormány. Merkel a kampánya során igyekezett a háttérbe szorítani a bevándorlás-politika témáját, nem járt sikerrel.
Várható, hogy pártjának eddigi középutas politikája jobbra tolódik, hogy csökkentse az AfD népszerűségét. Figyelembe véve azt is, hogy a választásokon szintén jól szereplő és a parlamentbe visszajutó szabaddemokratáktól sem áll messze a bevándorlás- ellenesség. Az Európa Unió jövőjére nézve a legfontosabb változás a politikai elemző szerint az lehet, hogy háttérbe szorul az európai föderációs elképzelés valamint a kétsebességes Európa gondolata, mert ez komoly költségvetési kiadással járna Németország részéről, amibe a szabaddemokrata párt nem menne bele.
Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori rovatvezetője nem tartja annyira történelmi fordulópont értékűnek a németországi választásokat:
Inkább türelemre int, mert szerinte Németországban „nem eszik forrón a kását“! A mostani eredményeknek voltak előjelei, amelyeket figyelmen kívül hagytak sokan. Véleménye szerint a 80 milliós Németországnak nem lehet kisebbségi kormánya! A szövetségi kancellár kulcsember a jelen helyzetben, Németországban kancellári és nem parlamenti demokrácia van. Az AfD megjelenése a parlamentben nem sorsdöntő, nem lesz befolyása a kormányzási cselekvésre. Nagyobb lesz a súlya a másik bejutó pártnak, az FDP-nek, mert nagy gazdasági és mediális befolyással rendelkeznek, míg a jelek szerint az AfD inkább a „proletariátus“ pártja, és a kormánykoalíció menekültpolitikájának, gyengeségének a haszonélvezői. Tény és való viszont, hogy az FDP 3 millió és az AfD 1 millió szavazót csalt át magához a CDU/CSU pártszövetségtől.
A FAZ egykori rovatvezetője szerint nem kizárt, hogy amennyiben nem jön létre Németországban a Jamaica-koalíció, Merkelnek sikerül rávenni eddigi szövetségesét, a szociáldemokratákat, hogy folytassák tovább közösen a kormányzást. Ez viszont saját vereségének beismerését jelentené.
Száraz Dénes
borítókép: nytimes.com
Megosztás:
Címkék: AfD Angela Merkel CDU Főoldal Georg Paul Hefty Martin Schulz Mráz Ágoston Sámuel német választások Németország Nézőpont Intézet politika SPD Száraz Dénes választások
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.