Farkas Ivánnal, az MKP megyeelnök-jelöltjével beszélgettünk a közvélemény-kutatásokról, az elért eredményekről, célkitűzéseikről és a kilátásokról Nyitra megyében.

 

A vártnál viszonylag alacsonyabb támogatottságot mértek a közvélemény-kutatási intézetek. Mi lehet az oka?

 

Az AKO eredményei nyilvánosak voltak, ám a Danko által finanszírozott és Greššo által megrendelt Polis felmérés nem. Ez utóbbi számomra magasabb támogatottságot, 13,1 százalékot mért, ám ez is elmarad a nemzetiségi arányunktól Nyitra megyében. Mivel az MKP és a Híd Nyitra megyében sem egyezett meg, az itteni magyarság megosztott maradt. A Most-Híd tisztviselői a szimpatizánsaikkal elhitették, hogy a kampány végén visszalépek Milan Belica javára. Ez a pletyka szájról-szájra terjed. Természetesen, nincs ennek valóságalapja. Rossz szándékú pletyka, a választók félrevezetése az egész. Miért is lépnék vissza? Úgy gondolom, az MKP döntést hozó szervei sem támogatnák a visszalépésemet.

 

 hirdetes_810x300  

A másik indok, hogy a közvélemény-kutatások némelyike távol áll a reprezentatív felméréstől. Legalábbis az alkalmazott módszert illetően. Mondok egy példát. Számos ismerősöm jelezte, hogy már szavazott rám. Mégpedig telefonos közvélemény-kutatáson. Az pedig a következőképpen zajlott: felhívták az illetőt, majd azt kérdezték, hogy kire szavazna a nyitrai megyeelnök-jelöltek közül. Majd felsoroltak négy szlovák jelöltet. Amikor az ügyfél jelezte, hogy ő magyar és a magyar jelöltre szavazna, akkor a telefonvonal túloldalán közölték vele, hogy: „ja, van egy bizonyos Farkas nevű elnökjelölt is“.

 

Így zajlottak tehát a szlovák pártok által megrendelt közvélemény-kutatások. Ha történetesen az ügyfél nem kérdez rá, hogy van-e magyar elnökjelölt, akire szavazhat, nem említették volna meg. Csakis a választási eredmény adhat világos képet az erőviszonyokról!  Minden egyéb egyszerű véleménybefolyásolás. Van értelme tehát választani, számunkra is van tétje a megyei választásnak! Emiatt arra kérem Nyitra megye magyar ajkú választóit, hogy november 4-én jöjjenek el választani, válasszák a magyar elnökjelöltet és az MKP képviselőjelöltjeit.

 

 

Rengeteg szó esik manapság a szakmunkáshiányról Szlovákiában. Hogyan tud a megye ennek megoldásában és egyáltalán az oktatásügy fejlesztésében szerepet vállalni?

 

Nézzük, mi történt az oktatásügyben. A szakközépiskolák diákjainak létszáma egy-két kivételtől eltekintve állandósult. Azonban a gimnáziumokban a diáklétszám csökkenésnek indult. Ennek ellenére az oktatási intézmények hálózata Nyitra megyében állandósult, az iskolák nem lettek összevonva, egyetlen megyei fenntartású iskola sem zárta be kapuit. A komáromi Selye Gimnáziumban multifunkciós pálya és atlétikai pálya épült. A Komáromi Szakiskolában valamint a Zselízi Gimnáziumban multifunkciós pálya épült. Megnöveltük a Komáromi Ipariskola épületének és tornatermének, a Karvai Szakközépiskola épületének valamint a Komáromi Szakiskola épületének energetikai hatékonyságát.

 

Megyeelnökjelöltként milyen célkitűzései vannak az oktatásügy területén, mit szeretne elérni a következő öt évben?

 

Célunk a következő választási időszakban az iskolahálózat további fenntartása és a szakközépiskolák emberi erőforrásokkal valamint beruházásokkal való megerősítése. Sajátos hatásköre is van a megyei önkormányzatnak: eldönti, hogy saját területén a különböző fenntartású középiskolák (megyei, magán és egyházi) hány első osztályt nyithatnak a tanulmányi évek kezdetén. Pálcát törhet tehát egyes középiskolák felett, másokat pedig megerősíthet, kiemelhet a sorból. Középiskoláink megyei hálózatban való megtartása végett hihetetlenül fontos a magyar ajkú megyei képviselők jelenléte a megyei önkormányzatban.

 

Folytatni kell a középiskolák és gimnáziumok épületének felújítását, energetikai hatékonyságuk megnövelését. Ide sorolható az Érsekújvári Ipariskola, az Ipolysági Gimnázium, a Párkányi Szakiskola és más oktatási intézmények. Jövőre megvalósulhat az Integrált Regionális Operatív Programba sorolt szakközépiskolában az a beruházás, amely a szakképzés minőségét jelentősen megnövelheti.  Elértük, hogy az egész megye területén ilyen célra a legmagasabb EU-támogatást az Érsekújvári Ipariskolába (2,4 millió €) valamint a Komáromi Ipariskolába (1,6 millió €) érkezhet.

 

A felvidéki magyarság számára a kultúra egy fontos kérdés. A megye eddig hogyan viszonyult a magyar intézmények fejlesztéséhez?

 

A kultúra és a közművelődés terén újjáépült Komáromban a Jókai Színház épülete, a Szinnyei Könyvtár épülete valamint a Dunamenti Múzeum patinás épülete. Újjáépült az érsekújvári Zmeták Ernő Képtár épülete. A műemlékvédelem keretében támogatást nyújtottunk a kéméndi templom szószékének újjáépítésére, a komáromi Szt.András templom bejárati ajtajának felújítására valamint Gútára, a vízimalom újjáépítésére.

 

Nem tűr halasztást a komáromi Jókai Színház épületének újjáépítése, illetve az újjáépítés folytatása. Felújításra vár Érsekújvárban a Thain János Múzeum épülete, a Bernolák Könyvtár épülete és további megyei kulturális intézmények épülete.

 

Minőségi oktatást, kultúrát és közművelődést szeretnénk biztosítani a polgároknak a következő, öt éves választási időszakban.

 

A megyei választási kampány során nagy figyelmet kapott az egészségügyi intézmények állapota. Nyitra megye magyarlakta régióiban történtek fejlesztések a megye részéről?

 

A megyei hatáskörben levő Párkányi Rendelőintézetben az elmúlt évben közel 1 millió euró költségvetéssel, jelentős mértékben az Európai Unió forrásaiból, megújult a rendelő épülete, új egészségügyi berendezések lettek telepítve.

 

Vágsellyén létrehoztuk a megyei fenntartású költségvetési intézményt, a Vágsellyei Rendelőintézetet, amely súlyponti egészségügyi intézménnyé válhat a mátyusföldi városban. A város területén eddig elszórtan működő szakrendelők és körzeti rendelők a jövőben, a városban és környékén élő páciensek javát szolgálva, egy helyen összpontosulhatnak.

 

 

Mi a helyzet a komáromi kórházzal, ami ma már nem megyei fenntartású intézmény?

 

Két éve az MKP megyei frakciója ülését a Komáromi Általános Kórházban tartottuk meg, amikor megismerkedtünk a belgyógyászati pavilon áldatlan állapotával. Akkor elhatároztuk, hogy kezdeményezzük a pavilon teljes körű felújítását. Örömmel könyveltük el, hogy néhány hete a pavilon teljes felújítása elkezdődött. Nyitra megye 871 ezer euróval járul hozzá a 2,4 millióba kerülő teljes felújításhoz. Ezen kívül, elkezdődött a sürgősségi ellátást biztosító pavilon újjáépítése, korszerűsítése.

 

A kórház üzemeltetője – aki 2020 után újabb 20 évre kapta meg a kórház üzemeltetésének jogát – a megyei közgyűlésben elkötelezte magát arra, hogy a közeljövőben komoly beruházásokat hajt végre a komáromi kórházban. Valószínűleg a vadonatúj, korszerűen felszerelt onkológiai pavilon lehet a legfontosabb beruházása.

 

Mit tekint a megye legfontosabb feladatának az egészségügy területén?

 

Célkitűzéseinket tekintve az egészségügyben, elsősorban arra kell törekednünk, hogy a három megyei kórházban, Komáromban, Léván és Nagytapolcsányban – amelyek ugyan Nyitra megye tulajdonában vannak, ám üzemeltetésüket szakmai társaságok végzik – minőségi egészségügyi ellátás legyen és az ellátás minősége, valamint mennyisége fokozatosan javuljon. Emellett a fenntartónak és üzemeltetőnek, Nyitra megyének a korábbiaknál fokozottabban oda kell majd figyelnie a két rendelőintézet folyamatos fejlesztésére, korszerűsítésére. Hiszen ez szolgálja a régiónkban élő polgárok, páciensek érdekeit.

 

A szociális intézmények, az idősgondozás szerepe egyre inkább felértékelődik. Nyitra megyében ez hogyan mutatkozik meg?

 

Megyei hatáskörben működik az intézményes szociális ellátás jelentős része. Az elmúlt években sor került Nyitra megye hatáskörében levő szociális intézmények épületeinek felújítására, korszerűsítésére, kivétel nélkül. Nyolc megye közül Nyitra megye elsőként hozta létre az iskolaköteles kornál fiatalabb, sérült gyermekek részére a korai beavatkozás központjait. Ám tovább kell haladni a szociális ellátás átalakításának útján, a Lajtától nyugatra elterülő országok példája nyomán. Hasonlóképpen, mint tettük ezt néhány településen régiónkban, végre kell hajtani a szociális ellátás transzformációját.

 

Településeinken a mobilis, elsősorban magányos nyugdíjasok számára állami támogatással létrehoztuk a nyugdíjasok napközi otthonát, amelyben közösségi foglalkozások tarkítják a résztvevők mindennapjait. A kevésbé mobilis nyugdíjasok számára az Európai Unió hathatós támogatásával létrehoztuk a gondozó hálózatot, amelyben a gondozók házhoz járva szolgálják ki a nyugdíjas polgártársainkat.

 

Hogyan kell elképzelni a „szociális transzformációt”, mit jelent ez?

 

Az átalakítás lényege, hogy a nyugdíjasnak ne kelljen szülőhelyétől, lakhelyétől távol eső nyugdíjas otthonba vonulnia. Lakhelyén, otthonában kapja meg a kellő szociális ellátást. Az igényesebb, bonyolultabb esetekben családi típusú, megyei fenntartású nyugdíjas otthonokban kellene elhelyezni a rászorultakat. A speciális, egészségügyi diagnózissal sújtott esetekben az e célt szolgáló megyei fenntartású szociális intézmények szolgálnák ki a rászoruló ügyfeleket. Ezáltal teljesedhetne ki és válna korszerűvé a szociális hálózat, az érintettek és családtagjaik megelégedésére.

 

Az emberek mindennapjait nagyban befolyásolja az autóbusz-közlekedés. Itt is komoly fejlesztési kihívások várnak a megyére. Történt már előrelépés?

 

Tavaly egy európai szintű pályázat eredményeként Nyitra megye szerződést kötött az Arriva társasággal a helyközi autóbusz-közlekedés üzemeltetésére az egész megye területén a következő 10 éves időtartamra. Mivel a pályázat folyamán a megye szigorú feltételeket szabott,  partnere vállalta, hogy a szerződés időtartama alatt lecseréli a buszparkot, klímaberendezésekkel és WiFi szolgáltatással látja el autóbuszait, jelentősen megnöveli az alacsony padlóval szerelt buszok hányadát.

 

A menetrendek precízebb betartása végett a buszokat GPS-navigációval látták el. Mindezzel eredményeképpen jelentősen megnő a tömegközlekedés komfortja. Megyei hatáskörben van a tömegközlekedés menetrendjeinek koordinációja és integrációja a megye területén. Az elmúlt négy esztendő alatt e területen is jelentős előrelépés történt.

 

 

A választási kampányban egyik legtöbbet emlegetett téma a közutak állapota. Visszatekintve az elmúlt négy évre, történt elmozdulás ezen a területen?

 

A közlekedés terén a legfelelősségteljesebb megyei kompetencia a II. és III. osztályú közutak birtoklása, karbantartása és felújítása. Az utak kátyúzását ne vegyük figyelembe, az rövid távú karbantartás. Az elmúlt 2,5 esztendőben látványosan elmozdultunk a burkolat-felújítás irányába. Ugyanis 2014-ben kiszámoltuk, hogy az addigi tempó mellett 157 évet igényelne a 2.200 km hosszú megyei közúthálózat teljes burkolat-felújítása.

 

2015 elején azt javasoltam, hogy az éves gazdálkodás többletét használjuk fel stratégiai célokra, azok pedig legyenek a közutak burkolat-felújítása, az egészségügy és a szociális ágazat. Javaslatomat a megyei tanács, majd később a megyei képviselő-testület elfogadta. Azóta 167 km hosszúságban végeztük el a megyei utak burkolat-felújítását.

 

A napokban elkezdődik az utolsó csomag kivitelezése, ezzel az új burkolattal ellátott megyei utak teljes hossza eléri a 220 km-t.  Vagyis bő két év alatt a megyei közutak tíz százalékán végeztük el a burkolat-felújítást. E teljesítmény fele pedig a megye déli járásaiban, a Komáromi, Érsekújvári, Lévai és a Vágsellyei járásban valósult meg. Az utóbbi másfél évben jelentős előrelépés történt a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd előkészületeiben. Novemberben a partnerek, Nyitra megye és a NIF ZRt. benyújtják közös pályázatukat a beruházás megvalósítására. 2018-ban akár az építkezés is elkezdődhet.

 

Reményeink szerint Helembánál megépül az új Ipoly-híd, Dunaradványnál pedig üzembe helyezik a Duna-kompot, a 2012-ben elfogadott kormányközi megállapodás másik prioritását.

 

A következő, 5. választási időszakban szeretnénk megtartani a megyei közutak burkolat-felújítását a prioritások között, a munkálatok eddigi tempóját is szeretnénk fenntartani. Hiszen 5 és 10 év múlva is szeretnénk akadálymentesen közlekedni.

 

A kerékpárutak építésénél még akad bepótolni való. Itt milyen prioritásokat tart szem előtt?

 

Látványosan előre kellene mozdulnunk a kerékpárutak építésében. Az Eurovelo 6 súlyponti kerékpárút két hiányzó szakaszát, a Csicsó-Komárom valamint a Karva-Párkány közötti szakaszokat kellene elkészíteni. Haladéktalan megépítésre vár a Párkány és Szob közötti, Ipoly menti szakasz, a Gúta és Vágsellye közötti szakasz, valamint az Alsó Garam-mentén húzódó kerékpárút Párkány és Zselíz között.

 

Ezen kívül időszerű lenne az a megoldás, amit bő egy éve nyújtottam be. A megyei közgyűlés elfogadta, ám az IROP program irányító hatósága Pozsonyban hatálytalanította. Jelesül az Eurovelo 6, Duna-menti kerékpárútról 3 északi irányú leágazást javasoltam, a borutak irányába. Az első Izsáról Heténybe, Szentpéterre és Perbetére tartana.  A második leágazás Dunamocsról Búcsra, Bátorkeszire és Madarra/Kisújfalura valamint Köbölkútra és Szőgyénbe tartana.

 

A harmadik leágazás Muzsláról a muzslai szőlőhegyre és Bélára. Emellett a Zobor környéki borutat javasoltam kerékpárúttal behálózni. Nemcsak a kerékpárturizmust, a borturizmust szolgálnák ezzel, hanem az IROP irányelvei alapján, lehetővé tennénk a munkába járás környezetkímélő változatát.

 

 

Régóta várat magára az Ipoly-híd Helemba és Ipolydamásd között. Mikorra várható érdemi előrelépés az ügyben?

 

2008-ban, Nyitra Megye Közgyűlésében javasoltam, hogy a megye az Ipoly alsó folyásán a NIF Zrt. partnereként alakítson ki három új határátkelőt. Ipoly-hidat Helemba és Ipolydamásd, valamint Ipolypásztó és Vámosmikola között, illetve Ipolyvisken a meglevő hidat kösse össze a magyarországi Tésával. A közgyűlés javaslataimat elfogadta, majd az Európai Unió 10 millió euróval megtámogatta a három határátkelő létrehozását.

 

2012-ben Nyitra megye a projektből végérvényesen kiszállt. A 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszak elején, a most végződő megyei választási időszak kezdetén azt javasoltam, hogy térjünk vissza eredeti elképzelésünkhöz. Azok közül a megye csupán az egyiket vállalta fel, a helembai Ipoly-hidat. Az azóta eltelt időszakban számos előkészületi munka el lett végezve, novemberben a felek minden bizonnyal benyújtják közös pályázatukat a híd megépítésére, az EÚ Interreg programja keretében. Ilyen forgatókönyv esetén 2018 második felében a híd építése elkezdődhetne.

 

Hogyan befolyásolja majd a megye életét a készülő R7-es gyorsforgalmi út? Hogyan készül fel ezekre a beruházásokra a megye?

 

2004-ben, Nyitra megye területrendezési terve megalkotásánál a majdani R7-es déli és R3-as gyorsforgalmi utak nyomvonala Nyitra megye alapvető érdekei mentén került a tervbe. Vagyis az R7-es Érsekújvár déli elkerülésével, az R3-as az Alsó-Garam mentén húzódva. A megye olyan térségeinek gazdaságfejlesztését és területfejlesztését (munkahelyek tömeges létrehozását) szolgálnák, amelyek leszakadó, hátrányos helyzetű térségek.

 

Az elmúlt választási időszakban, 2012-ben a megye területrendezési terve kis módosításánál minden megváltozott. Majd két éve a megye hozzálátott a területrendezési terve első mély módosításához. Ekkor próbáltuk meg a majdani gyorsforgalmi utak nyomvonalának módosítását az eredeti, 2004-es elképzelés alapján.

 

Az R7-es déli elkerülője Érsekújvár, ezen kívül Gúta, Ógyalla, Komárom, Párkány és Zselíz vonzáskörzeteinek alapvető érdekeit szolgálja.  60 helyi önkormányzat, 9 szakmai és társadalmi szervezet támogatta az elképzelésünket. Nyitra megye képviselő-testülete a módosító indítványainkat elfogadta. Ám a közlekedési minisztérium hatálytalanítatta a megye módosításait, lévén hogy ellentétes az országos területrendezési tervvel.

 

Az R7-esnél meghagyta Érsekújvár északi elkerülőjét, amely egyetlen város, Nagysurány vonzáskörzetének felel meg. Az R3-as esetében pedig továbbra is a Besztercebánya-Zólyom-Korpona-Ipolyság vonalat nyomja, amelyről köztudott, hogy a közlekedési szakma keresztet vetett rá, az erős Natura 2000 érintettség miatt.

 

Lényeg, hogy ne haladjon magyarok által sűrűn lakott térségen, az Alsó-Garam  mentén – vallják az országos felelősök. Pedig Nyitra megye alapvető érdekeit e változat szolgálná, hiszen 70 km hosszúságban haladna a megyénk területén. Ekkora területen érintené a jobb sorsra érdemes régió gazdaságfejlesztését, munkahely-teremtését Lévától, Zselízen keresztül egészen Párkányig. Mivel e téma nem lefutott, a következő választási időszakban is érdemes lesz vele foglalkozni, küzdeni szülőföldünk alapvető érdekeiért.

 

 

A készülő Komáromi új Duna-híd komoly kihívást jelent majd közlekedés szempontjából, de említhetnénk akár a Jaugar Land Rover készülő üzemét is. Nyilván nem csak a jelenlegi utak felújítására, de új szakaszok, elkerülők építésére is szükség lesz.

 

Hihetetlenül fontos lesz az IROP programba foglalt stratégia, Nyitra megye innovációs stratégiájának fokozatos megvalósítása. Észak-déli irányban meg kell majd építeni Nyitra, Érsekújvár és (immár a Duna-híd következményeként) Komárom elkerülő körgyűrűit. A gazdaságfejlesztés, munkahely-teremtés végett kiemelten fontos lenne a folyami kikötők fejlesztése, korszerűsítése, közelükben multimodális logisztikai parkok építése Komáromban és Párkányban.

 

A vasúti pályák és vasúti megállók fejlesztése, újjáépítése is elengedhetetlen, gondolva a hamarosan üzembe kerülő nyitrai gépkocsigyár, a Jaguar-Land Rover termelői kapacitásának bebiztosítása végett. Ám, ami még ennél is fontosabb: a beszállító háttéripar termelői kapacitását a megye központjától a peremvidékre kellene irányítani. A zselízi, a párkányi, az érsekújvári, a lévai, vagy a gútai ipari parkokba. Örvendetes, hogy e téren az első komoly fejlesztés megkezdődött, Ipolyságon épül a német beruházó gyártóüzeme, amely gépkocsik alkatrészeit fogja előállítani. E sort kellene folytatni a Garam, a Duna és a Vág mentén.

 

A vidékfejlesztés fontos bevételi forrása lehet megye magyarlakta régiói számára. Milyen lehetőségei vannak Nyitra megyének, és megyefőnökként mit tenne ennek érdekében?

 

Régiónk, a párkányi régió fejlődése, turizmusra, idegenforgalomra valamint szőlészetre és borászatra épülő jövőképe, illetve az itt élő polgárok egészsége érdekében továbbra is ellenezzük a hulladékégető megépítését Párkányban. Nyilvánosan kiállunk a tervezett beruházás megvalósítása ellen. Hamarosan bejelentést teszünk egy gyakorlati lépésről, amely erőteljesebbé teheti küzdelmünket a párkányi hulladékégető megépítése ellen.

 

 

A megyei felosztás megalkotásánál az volt a cél, hogy a magyar közösség politikai súlyát csökkentsék, ami rányomta bélyegét a gazdasági fejlesztések földrajzi eloszlására. Lehet ezen javítani?

 

Nyitra megye két középtávú stratégiai tervvel is rendelkezik, amelyeket a megyei képviselő-testület fogadott el. Egyik a megye gazdasági és szociális fejlesztésének programja (PHSR), a másik Nyitra megye vidékfejlesztési stratégiája. Mindkettő meghatározza Nyitra megye leszakadó, hátrányos helyzetű régióit, ebben a sorrendben: Ipolymente, Alsó Garammente, Dunamente és Alsó Vágmente. A stratégiai dokumentumok leszögezik továbbá, hogy elsősorban e leszakadó térségeket kell fejleszteni. Felzárkóztatni a megye fejlettebb járásai színvonalára.

 

Sokakat akarnak azzal eltántorítani a választásokon a magyar jelöltek karikázásától, hogy azt mondják, a magyarok úgysem szerezhetnek többséget. Az fentebb elmondott eredmények azonban arról tanúskodnak, hogy nem csak a számbeli fölény számít. Miben rejlik a magyar képviselőjelöltek és a megyeelnökjelölt ereje?

 

Amíg az MKP megyei szinten a mindenkori szlovák koalíció ellenzéke, a megyei döntések peremére taszított képviselőcsoport volt, vajmi keveset tehetett szülőföldünk, Nyitra megye déli járásainak felzárkóztatásáért.  Ám bő két éve a helyzet alaposan megváltozott. Tulajdonképpen szétesett a szlovák koalíció (nem volt nagy dobra verve), mi pedig helyzetbe kerültünk. Azóta beruházások sorát valósítottuk meg Nyitra megye déli járásaiban, továbbiak megvalósítását pedig előkészítettük. Ezekről bőven említést tettem a sorozat előző részeiben. Mindent egybevetve, összegezve: ami megilleti északot, az illesse meg délt is!

 

/x/

Nyitókép: mkp.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!