Nyitókép: szabadmagyarszo.com
Kezdjük néhány ténnyel:
1. Szlovákiában a Dzurinda-kormány ideje óta olyan törvény van érvényben, mint amilyen ellen ma Kis-Magyarországon tüntetnek. Lát valaki bármilyen rabszolgaságra hasonlító jelenséget nálunk? Senkinek semmi sérelme nem esett, egyetlen dolog, ami látható, hogy Szlovákia beelőzte Kis-Magyarországot a GDP bővülése területén. Csehországban is ilyen törvény van érvényben, nem is beszélve sok tőlünk fejlettebb nyugati országról.
A kérdésem csupán annyi, hogy ha egy ország utol akarja érni gazdasági fejlődés tekintetében a nyugatot, akkor ahelyett, hogy többet dolgozna, az hogyan fog sikerülni? Kevesebb munkával?! Aki utol akar érni valakit, annak gyorsabban kell futnia…
2. Dél-Koreában 2004-ig szombaton is dolgoztak, tehát hat napos munkahét volt érvényben. Most ellenőriztem le a budapesti nagykövetségükön. Egyet ugyanis tudatosítottak: Ha utol akarják érni a japán gazdaság teljesítményét, akkor nem elég ugyanannyit dolgozniuk, hanem többet kell. A céljuk lassan teljesül. S nem is beszéltünk még a túlórákról.
Lustának tartják a magyar munkaerőt
Mikor megérkeztek ide a rendszerváltás után a dél-koreai vállalatok, nem fért a fejükbe, hogy olyan országokban, ahol utol akarják érni a Nyugatot, hogyan dolgozhatnak csak heti öt napot?! Csodálkozik valaki azon, hogy a távol-keletiek lustának tartják a magyar, s általában a közép-európai munkaerőt?
Felvidéki magyar újságíró szokta idézni azt az esetet, hogy a 90-es években a pozsonyi Csemadok-székházban beszélgetés volt a budapesti japán kereskedelmi attaséval. A beszélgetés valahogy a munkaerő minőségére terelődött. A beszélgetés egy pontján a japán a következőt mondta: A magyar és a japán, valamikor egy nép volt (ez egyébként nem igaz, a japán nyelv altáji, a magyar uráli) Szibériában. Akik dolgozni akartak, azok elmentek keletre, a többiek nyugatra. Ebben lényegében benne van minden, diplomatikusan megfogalmazva, amit japánok a magyar munkaerőről gondolnak. Európában egyedül a németeket tartják igyekvő, iparkodó népnek, s hol vagyunk mi attól?
Jelen sorok írója agrármérnök, s mint ilyen, sokat túlórázott, s túlóráztatott. Nagyon-nagyon sokat. Főiskola és katonaság után részlegvezető agronómusként kezdtem, saját magam írtam a traktoristák (magyarországiaknak: traktoros) munkalapjait. Rengeteg túlórával jár ez az ágazat, a mostani tüntetők el sem tudják képzelni, mennyivel. Lényegében szinte sosem mentünk haza normális időben, míg az aznapra betervezett munka el nem volt végezve. Úgy, ahogy ez Japánban is szokás, s ott, aki először indul haza, az bocsánatot kér a többiektől.
Amikor még munkanap volt a szombat
Lényegében minden szombaton dolgoztunk, szezonban vasárnap is, legalább délig. Az aratás három hete alatt pedig minden napestig. A traktoristák persze a szocialista viszonyok között jól kerestek, de nekünk, vezetőknek a fix fizetésünkkel annyi járt, mint télen. Esős napok persze voltak, de akkor sem lehetett otthon sok mindent csinálni, ezért az elméletileg járó pótszabadságok szinte mind bent maradtak, s hó végén ki lettek fizetve.
Mivel elég régi gyerek vagyok, még emlékszem arra, mikor nálunk is rendes munkanap volt a szombat. Utána az ún. szabad szombatokra, az emberek plusz munka után néztek, szőlőkkel lettek betelepítve a még szabad háztáji parcellák, hisz senki nem volt hozzászokva a szombati lazsáláshoz. Az a munkakultusz, amit korábbi időkből hoztunk magunkkal, s Kelet-Ázsiában még mindig ismert, még természetes volt. Ma már nyugaton sincs sok belőle…
A mai kis-magyarországi tüntetések nagyon rossz hírét fogják kelteni az országnak. A külföldi tőke sokkal jobban meg fog gondolni minden beruházást, s az a gazdasági fellendülés, amit az Orbán-kormányok hoztak össze, komoly veszélybe kerül!
Lusta, munkakerülő nép képe
Az persze nyilvánvaló, hogy az ÖNKÉNTES túlórakeret-növelés csak egy ürügy a kormány támadására, a lakosság szociális-demagóg felzaklatása nagyon rossz következményekkel jár majd. Egy lusta, munkakerülő nép képét fogja külföldre vetíteni, amit nagyon nehéz lesz visszacsinálni.
Könnyen lehet, hogy a kormányzat népszavazás kiírására szorul a kérdésben, s kíváncsian várhatjuk a végeredményt. Hogy a lakosság hány százaléka kívánja megtiltani a többieknek az önkéntes pluszmunka-vállalást… Persze előtte egy közvélemény-kutatást is szívesen látnánk!
A kedvencem az a szakszervezeti érvelés, amivel megválaszolják azt a tényt, hogy a túlóra-keret növekedése önkéntességi alapon megy. Azt mondják, hogy aki ebben nem akar részt venni, azt majd hátrány éri a munkahelyen! Hát talán bizony nem azért vannak ők, a szakszervezetek, hogy ezt megakadályozzák? Azt látjuk a szakszervezeteket figyelve, hogy nagy előszeretettel harcolnak a kormányokkal, mert ott kisebb az ellenállás… Pedig nem erre lettek kitalálva, hanem arra, hogy a „kapitalistákkal“ harcoljanak a munkahelyeken a dolgozók érdekében. No, ez utóbbinak nyomát is alig látni.
Régóta szúrja a szememet az ún. „Tripartita“, azaz a háromoldalú egyeztető tárgyalások, ahol a szakszervezetek úgy lépnek fel, mintha ők képviselnék a népet, a kormánnyal szemben. Pedig az igazság az, hogy a népet a kormány képviseli, a szakik csupán csoportérdekeket. Ezzel egy nagyon rossz irányba lett eltérítve a szakszervezetek érdekvédő munkája: a munkahelyi érdekvédelemtől a kormányellenzékiség felé, amihez pedig nincs demokratikus jogosítványuk.
Könözsi László
Megosztás:
Címkék: "rabszolgatörvény" Főoldal gazdasági fejlődés Könözsi László munkavállaló szakszervezet túlmunka túlóra túlóratörvény
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Gábor Szabó
2018. dec. 22. 08:35A hivatalos munkaidő mellett kevesen foglalkoznak a tényleges munkával töltött idővel. Magyarországon a hivatalos heti munkaidő 40 óra, egyes felmérések szerint az effektiv munkával töltött idő maximum 35 óra körül járhat.
Könözsi
2018. dec. 22. 12:49ez lehetséges, nehéz úgy a munkát megszervezni is, hogy száz százalékos legyen a munkaiső-kihasználtság ; de ez nem teszi feleslegessé azokat a lépéseket, amelyek a munkaszervezést hatékonnyá teszik, pl. úgy, hogy az önkéntes túlórázókat behívja munkára egy nagyobb, gyors megrendelés teljesítése végett
közöd
2018. dec. 22. 10:41hát ige a szakszervezetek a dolgozó emberekre nézve igencsak előnytelen szerződéseket kötöttek és még ezért is pénzt kaptak:(
hu-lala
2018. dec. 22. 12:33https://index.hu/belfold/2018/12/21/publicus_rabszolgatorveny_varosi_alkalmazottak_tulora_felmeres/
Kata
2018. dec. 23. 12:54Nagyon jó összefoglalást olvashattam. A sok tüntető fiatal diák, akik még csak bele sem kóstoltak a munkába, az önálló életbe, mert eddig csak apuci, anyuci pénzéből éltek. Amikor majd lakást kell fizetni, rezsit, buszbérletet, megélni, és talán szórakozni is egy kicsit, akkor majd rájönnek, hogy bizony ez túlóra nélkül nem fog menni. Sokan túlóráznak, és túlóráznának még sokkal többet, ha lehetne. Még diák voltam, amikor minden szombaton dolgoztak a szüleim, nekünk is iskola volt, amikor dolgozni kezdtem, minden második szombat volt szabad. És ott voltak a kommunista szombatok! Na, azért valóban nem fizettek semmit, és kötelező volt! Akkor miért nem nyekergett gyurcsótány a vadaival, meg a többivel együtt? Ja, mert akkor NEM lehetett, mert akkor börtönbe kerültek volna az első nyavalygásra, és olyan verést kaptak volna, hogy életük végéig azt nyögik!! Apám mesélte, hogy az ötvenes évek elején egy főkommunista gazda a falujukból úgy gondolta, hogy neki, mint főkommunistának, a párttitkár rokonának nem kell betartania a disznóvágási rendelkezést, és minden bejelentés, és beszolgáltatás nélkül vágott disznót. Persze egy igaz kommunista barátja ezt jelentette, az ávósok el is vitték, és évek múlva egy megtört, szótlan ember tért vissza. Semmit sem mondott senkinek arról, amit átélt. Hát ennyit a sokak által visszakívánt demokratikus bolsevik diktatúráról.
Nincs neki
2018. dec. 27. 20:54Az ávósokat tuskómaróval kellett volna ledarálni a kommunista szombatjaikkal meg a munkára kötelezéssel együtt. Én elvetem a kizsákmányolásba hajló (vagy azt teljesen kimerítő) "munkakultúrát", legyen az szocialista, távolkeleti, akármilyen...
Könözsi
2018. dec. 29. 09:53Ha elveted, nem fogsz túlórázni! Ugyanis a törvényben önkéntességről van szó ; de aki túlórázik, annál is csak önkizsákmányolásról lehet szó. Csak nem akarsz másokat megakadályozni a lehetőségben?
A kommenteket lezártuk.