Az elmúlt napokban robbant a bomba, hogy a szlovák parlament 108 szavazattal, köztük a Most-Híd magyarjainak a szavazataival betiltotta a magyar himnuszt (és minden más ország himnuszát) Szlovákiában, amennyiben az adott országból nincs jelen hivatalos állami küldöttség. A közvélemény szinte egy emberként rontott neki Bugár Béláékra, nemzetárulónak jellemezve őket, példás megbüntetésüket, parlamenti mandátumuk visszaadását, és a közéletből, politikából való eltakarodásukat követelve. Örökre.

 

Az egyedüli politikus, aki szlovákként hónapokon keresztül előre figyelmeztetett a veszélyre, Ondrej Dostál, az OKS elnöke, a jobboldali-liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) parlamenti frakciójának tagja.

 

Vele beszélgettünk.

 

 hirdetes_810x300  

Az interjúból kiderül:

 

Hogy látta a magyar himnusz betiltásának lehetőségére előre rámutató szlovák képviselő a Most-Híd politikusainak hozzáállását

Mi történt az elmúlt hónapokban a törvénytervezet elfogadása előtt

Hogyan kerülhetett sor egy ilyen fatális hibára?

Mivel magyarázható az egész?

Milyen következményei lehetnek a magyar himnusz betiltásának?

 

Milyen a magyar himnusz egyedüli aktív védelmezőjének lenni a szlovák parlamentben?

 

Azért kezdtem el kritizálni az állami szimbólumokról szóló törvénytervezetet, mert több javaslat is felesleges, értelmetlen volt benne. Ide tartozik a szlovák hoki mezeken levő állami címert, vagy hogy nem lehet más állam himnuszát énekelni Szlovákiában.

 

Aránylag gyakori jelenség, hogy nagyon kevés képviselő kapcsolódik be a parlamenti vitába. A himnuszra vonatkozó kitétel ráadásul nagyon rafinált módon volt becsomagolva a tervezetbe. Mert ha valaki csak az indokló jelentést olvasta el, az nem jött rá, hogy ez a magyar vagy más himnusz betiltását jelenti Szlovákiában. Néhány képviselő, főleg, akik nem jogi végzettséggel rendelkeznek, de nemcsak ők, csak az indokló jelentés alapján véleményezik a törvényt. Paragrafusokat olvasni ugyanis összetett, tudni kell összehasonlítani az eredeti tervezettel. A gond az, hogy az indokló jelentések gyakran vagy túl általánosak, vagy egyenesen elhallgatják a valós célt. Jelen esetben is ez utóbbiról volt szó.

 

Én észrevettem, figyelmeztettem is erre, több esetben. De nem tudtam meggyőzni a beterjesztőket, hogy változtassunk rajta.

 

Számított ekkora felháborodásra a magyarok részéről? Viszonylag későn derült csak ki, mi is történt, de azóta egyre csak növekszik a felháborodás.

 

Megértem a felháborodásukat, mert nagyon érzékeny témát érint. Lehet, hogy ha a szavazáskor hangosabban szólok, sikerült volna megakadályozni, de én csak a szokásos parlamenti munkámat végeztem és igyekeztem meggyőzni a képviselőket, akik épp az ülésteremben voltak, hogy a javaslat rossz, és mindenképp változtatni kell rajta. Módosító javaslatot is benyújtottam, amelyet minden képviselő megkapott. Ebben elmagyaráztam, hogy betilthatják más országok himnuszát. Rossz, hogy más ezt nem vette észre, és főleg nem vették észre a magyar nemzetiségű képviselők, akiknek ilyen dolgokra érzékenyebbeknek kellene lenniük, mint egy átlagos szlovák politikusnak.

 

 

Azt mondja, hogy csak a munkáját végezte. De mit gondolt, amikor látta Bugár Béla és a Most-Híd hozzáállását hosszú hónapokon keresztül ebben a témában?

 

Mivel már hozzászoktam ahhoz, ahogyan mennek a dolgok a parlamentben, így különösebben nem lep meg, hogy felszólalok, rámutatok valamilyen hibára a törvénytervezetben, de arra senki sem reagál. Az előterjesztő, de más pártok képviselői sem.

 

Az ilyen esetek napi szintűek, hogy az ellenzék valamit kritizál, a koalíció jó esetben ad egy általános választ, rosszabb esetben semmilyet. Számomra ez is szokványos volt. A nem szokványos az volt benne, hogy miután megszavazták, és az emberek tudatosították, mit is jelent mindez, a közvélemény élesen reagált.

 

De ilyen dolog gyakran előfordul a parlamentben, csak nem ennyire érzelmi jellegűek és nem érzékenyek annyira, mint a magyar himnusz betiltása.

 

Mondhatjuk, hogy a magyar képviselők, akik a felvidéki magyarok szavazatainak köszönhetően ülnek a parlamentben, csesztek” az egészre?

 

Nem vezetek statisztikát. Nem tudom, mikor melyik most-hidas képviselő volt jelen a parlamentben a törvény megtárgyalásánál és hogy hallgatta-e egyáltalán, mit mondtam én, vagy mások a vitában. De igen, azt gondolom, hogy a Most-Híd képviselői számára, ha az állami szimbólumokról szóló törvényről szavazunk a Szlovák Nemzeti Párt előterjesztésében, akkor ez a számukra is érzékenyebb kellene, hogy legyen.

 

Az SNS javaslatainak az indoklása gyakran rövid, a dolgok valódi indítékát elrejtik. Hogy a Most-Híd már kevésbé óvatos saját koalíciós partnerével szemben, az a saját problémájuk. Nem gondolom, hogy a vegyespárti politikusok tudatosan szavazták meg a magyar himnusz betiltását, de hogy ezt nem vették észre, az egyértelműen az ő hibájuk és nehezen lehet bármivel is megbocsájtani.

 

Petíció a magyar himnusz megmentéséért – Ha magyar vagy, írd alá

 

Ön két napja a saját közösségi oldalán viszonylag részletesen vázolta az egész ügy menetét időrendi sorrendben. Ebből az derül ki, hogy a hiba nem csak egyetlen szavazásnál jelent meg. Hiszen több hónap állt a rendelkezésükre, hogy hozzászóljanak a témához és rendezzék azt. Ön az alkotmányjogi bizottság tagja, melyen minden törvénytervezet végigmegy. A Most-Hidat ebben a bizottságban Sárközy Irén képviseli. Hogyan lehetséges, hogy ő sem vette észre? Hiányzott, mint ahogy hiányzott a pártelnökük is?

 

Azt gondolom, hogy Sárközy Irén ott volt a bizottságban, amikor erről beszéltünk. Biztosan felhoztuk a himnusz betiltásának veszélyét is. Biztosan szó volt más országok himnuszának betiltásáról, mert erről én magam is folyamatosan beszéltem.

 

Bugár Béla később azt nyilatkozta, hogy ez az ő hibája, mert a frakció részéről hozzá tartozott ez a téma, de mivel beteg volt, így őrizetlenül maradt a téma. Csakhogy Ön ezt az egészet cáfolta, mi több, azt írta, Bugár mintha azt sem tudná, miről beszél. (Bővebben erről itt olvashatnak.)

 

Nekem a parlamenti vita során sikerült elérnem, hogy a törvényből kikerüljön a magánszemélyek büntethetősége, amennyiben egy másik állam himnuszát éneklik, és az adott országból nincs jelen hivatalos küldöttség. Ha ez benne marad, akkor elvileg a templomokban imádkozókat, vagy a DAC szurkolóit is pénzbírsággal lehetett volna súlytani. Miután az egészre rámutattam, a fizikai személyekre vonatkozó pénzbírság lehetőségét kivették a törvénytervezetből. De ha ez nincs, akkor akkor elvileg bárkit büntetni lehetne.

 

Mindezek után mit gondol, vádolhatók nemzetárulással a Most-Híd parlamenti képviselői?

 

Én nem szívesen használom az árulás szót. Szerintem ez a parlamenti munkához való hozzáállásuk csődje, hogy elkerülte a figyelmüket egy olyan dolog, amit nagyon érzékenyen kezelnek a választóik.

 

Tetszik amit csinálunk? Támogasd a Körképet ITT!

 

Tehát trehányság?

 

Igen. Trehányság, figyelmetlenség. Nem csak a Most-Híd részéről, hanem a kormánykoalíció és az ellenzék többségének részéről is. Ez elég gyakori, csak ritkán szerzünk róla tudomást, mert a trehányság ritkán vált ki ekkora felháborodást. Azért, mert olyan dolgokról van szó, amelyek kevesebb embert érintenek és kevésbé érzékenyek.

 

Ön szerint az SNS átverte a koalíciós partnerét? Tudatos volt ez a részükről, vagy csak véletlen, ahogy azt később a pártelnök, Danko is jellemezte?

 

Biztosan nem a véletlenek szerencsétlen összjátéka.  Biztos, hogy ezt így akarták. Azt nem tudom, hogy maga Danko is, de hogy Tittel és a többi beterjesztő igen, az biztos.

 

Tittel ezt a vita során lényegében ki is mondta kerek perec.

 

Igen. Hogy nem hiba volt, jól mutatja az is, hogy én ezt első olvasatban, a bizottsági üléseken, és második olvasatban is jeleztem. Módosító indítványt is beterjesztettem, hogy a himnuszt ne lehessen betiltani. Ezzel azonban nem értettek egyet, és a javaslatom nem ment át. Épp azzal érveltem ugyanis, hogy ha a céljuk a javaslattal a himnusz betiltása, akkor ezt elérik.

 

Pedig ha önre hallgatnak, akkor nem kellett volna az államfőt kérni a törvény visszaküldésére, hogy a parlament újra szavazhasson róla. Mit gondol, mi várható most? Mi lesz a megoldás?

 

Egy újabb abszurditása ennek az egésznek, hogy Andrej Danko az államfőt vádolja azzal, hogy nem küldte vissza azonnal a törvényt. Hiszen épp Danko képviselői javasolták a rossz döntést. Figyelmeztetve voltak, hogy más országok himnuszát tilthatják be Szlovákiában. Ennek ellenére nem változtattak rajta és elfogadták olyan formában, amely kritizálva volt.

 

Ondrej Dostál. Kép: Körkép.sk

 

Amikor kiderült róla, hogy politikai problémát jelent, mely kellemetlen a Most-Híd számára, mert a magyaroknak problémájuk van vele és fel vannak háborodva, és Bugáréknak egyszeriben oldaniuk kell, akkor Danko az államfőre dühös, hogy nem küldte vissza azonnal a törvényt. Ez teljesen abszurd és égbekiáltó pofátlanság Danko részéről.

 

Az államfő kijelentette, hogy jövő héten dönt arról, hogy visszaküldi-e a törvényt. Ha visszaküldi, és megjegyzései lesznek hozzá, akkor feltételezem, hogy az ellenzék azokat megszavazza, és aszerint, hogy hogyan lesz megszövegezve, vélhetően a koalíció is, és a törvény nem lép életbe olyan formában, ahogy az elfogadásra került.

 

Kérdés, hogy hogyan viszonyulnak majd mindehhez az SNS képviselői, akik nem véletlenül tették bele azt a kitételt, hanem tudatosan. Kérdés, hogy beleegyeznek-e abba, hogy az egész megváltozik. Kérdés az is, hogy viszonyul majd a Smer hozzá.

 

Elvileg, ha a koalíció indokot keres saját felbomlására és az előrehozott választásokra játszana, akkor ez egy megfelelő lehetőség. Mert a Most mondhatja, hogy a magyar választók érdekeinek védelme miatt lépett ki a koalícióból egy olyan probléma miatt, melyet saját maguk is okoztak, az SNS pedig azzal érvelhetne, hogy továbbra is ragaszkodik a nemzeti érzelmek megerősítéséhez, még ha ez a magyar himnusz betiltását is jelenti a DAC stadionjában.

 

Amit egyébként Bastrnák Tibor frakcióvezető kilátásba is helyezett, hogy ha nem sikerül megoldaniuk a problémát, akkor kilépnek a koalícióból. Több Most-Hidas politikus is jelezte, hogy ez esetben visszaadja képviselői mandátumát.

 

Mindazok után, amiket a Most-Híd részéről ebben a koalícióban már megéltünk, azt gondolom, hogy valamilyen harmadik mondatot találnának arra, hogy a koalíció folytatódjon, és ne kelljen kilépniük a kormányból. De elképzelhetőnek tartom, hogy mivel előrehozott választásokról beszélnek, ahhoz pedig indok kell, ez egy olyan indok, ami az összes pártnak megfelelő ürügyként szolgálhat. Mert valódi indoknak nehezen nevezhető, és nevetséges.

 

De ha előrehozott választásokat akarnak, akkor erre ráfoghatják.

 

Danko szerint egyébként az elfogadott törvény jelenlegi formájában sem tiltja a magyar himnusz éneklését. Szerinte csak arról rendelkezik, hogy állami ünnepeken és emléknapokon a szlovák himnuszt legyen kötelező sorrendben először énekelni az országban.

 

Danko gyakran beszél értelmetlenségeket. Most is ez a helyzet. Ennek semmi köze ahhoz, hogy a himnuszokat milyen sorrendben énekeljék. Azt a protokoll dönti el. És túl sok értelme nincs annak, hogy valamilyen szlovák állami ünnepen más ország himnuszát is énekeljék. Azokat közös rendezvényeken, vagy hivatalos delegációk látogatásakor játsszák.

 

 

Mi az oka annak, hogy nem ez az első eset, hogy magyar szempontból fontos, elvi kérdésekben Ön mindig a barikád helyes oldalán áll? Említhetjük akár a kettős állampolgárság kérdését, a különféle magyar tüntetéseket és kezdeményezéseket, amelyeket támogat, vagy most a himnuszügyet is?

 

A szlovák-magyar kapcsolatokkal és azok helyzetével már újságíróként, később elemzőként is foglalkoztam. Ez politikusként is megmaradt bennem. Azt gondolom, hogy a többség kötelessége megértően viszonyulni a kisebbséghez. Arra kellene törekendünk a szlovák-magyar kapcsolatok terén, hogy minél magasabb szinten garantáljuk a magyarság jogait. Hogy a magyarok és más kisebbségek képviselői otthon érezzék magukat, a hazájukban. Mert Szlovákia az ő hazájuk is.

 

Ebbéli meggyőződésemből indulok ki mindennapi tevékenységem során is, mint parlamenti képviselő. Ha olyat tapasztalok, ami véleményem szerint az adott kisebbség jogainak csorbítását jelenti, vagy konfrontációra törekszik velük szembe, akkor igyekszem felhívni erre a figyelmet és küzdök ellen.

 

Elképzelhető, hogy ha a magyarok, ahogy azt már szervezik, május 5-én a parlament elé vonulnak, hogy ott elénekeljék a magyar himnuszt, akkor csatlakozik hozzájuk és támogatja majd őket?

 

Meg kell néznem a naptáramban, mi a programom aznap. Meg kellene tanulnom addig a magyar himnuszt is, de nem zárom ki ennek lehetőségét.

 

Király Zsolt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 28 olvasónak tetszik ez a cikk.