A migránsválságról, a Beneš-dekrétumokról, uniós tapasztalatairól, hazai politikai ambícióiról is kérdeztük az MKP politikusát. Az EP-képviselő válaszolt arra is, mire a legbüszkébb az elmúlt öt évből, milyen témákkal szeretne foglalkozni az elkövetkező választási ciklusban, és mi a május 25-i választás legfontosabb tétje a felvidéki magyarság számára.
Uniós választások előtti interjú az MKP korábbi elnökével, a párt EP-listavezetőjével, Csáky Pállal.
Ha röviden össze kellene foglalni, milyen, az ön választói számára is érdekes tapasztalatokkal zárta az elmúlt öt éves választási ciklust?
Az európai parlamenti munka – ha az ember komolyan veszi azt – fárasztó, de rendkívül inspiratív. Soha a történelemben nem fordult még elő, hogy a Finnország északi részéről jött képviselő a dél-görög szigetekről jött kollégájával közös megoldásokat keressen közös problémáinkra. 1945-ig az európai történelem a vérről és az egymás elleni küzdelmekről szólt.
Mára ez – hála Istennek – megváltozott. Az eltérő érdekek persze megmaradtak, csak a problémákat nem a csatatereken, hanem a tárgyalóasztaloknál oldogatjuk. S ez bizony néha nem egyszerű, hiszen pártérdekeket kell összehangolni a tagállamok érdekeivel, hogy a közös európai vélemény kialakulhasson.
Azt a parlamenti határozatot például, amely az Iszlám Állam Európába visszatérő volt harcosainak ellenőrzéséről szól, s amelynek a néppárti felelőse voltam, két és fél évig csiszoltuk, míg eljutottunk a megoldáshoz.
Másként látja Európát és benne az európai politizálást 2019-ben, mint látta 2014-ben?
Lényegében nem, bár tény, hogy 2014-ben inkább kívülről ismertem az európai politikai működését, a belső mechanizmusokkal 2014 után ismerkedtem meg. Ha megengedi, visszautalok arra, hogy 2002 és 2006 között Szlovákia európai integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese voltam, én menedzseltem le Szlovákia történetének egyedüli érvényes népszavazását az EU-ba való belépésről, s a több mint 300 fős szakmai csapat az én koordinálásom mellett volt képes lezárni mind a 31 belépési fejezetet.
Nem voltam tehát kezdő 2014-ben sem, de tény, hogy egy ilyen összetett politikai szerkezet tevékenysége belülről más képet mutat, mint kívülről. Ezt is meg kellett ismerni, tanulni.
Tapasztalt politikusként került ki az EP-be. Mire tanította meg mégis az elmúlt öt év Brüsszelben?
Arra, hogy nincsenek reménytelen témák. Az EU-ban minden kérdést fel lehet vetni, s utána ügyesség és kitartás kérdése, hogy milyen szintre tudjuk azt emelni. Öt évvel ezelőtt az elődeim azt mondták nekem, hogy két témának nincs esélye az EU-ban: a beneši dekrétumok ügyét és az őshonos kisebbségek kérdését meg sem lehet említeni.
Ehhez képest az EP Petíciós Bizottsága már két levelet is írt a szlovák parlament elnökének, felszólítva őt arra, hogy kövessék a cseh példát és kérjenek bocsánatot a kollektív bűnösség elvének alkalmazásáért. Az őshonos kisebbségek európai védelméről pedig az EP plénuma hozott határozatot, ismét csak a Petíciós Bizottság javaslatára.
Második helyen végzett a szlovákiai EP-képviselők sorrendjében. Munkájuk értékelését független kutatás végezte. Minek köszönhető ez az eredmény, és mire a legbüszkébb ebből a teljesítményből?
Valóban meglepett ez az értékelés, amelyet egy független ügynökség végzett. Valószínűleg nyomott a latban, hogy – egyedüliként a szlovákiai kollégák közül – bizottsági vezető posztot kaptam, több, mint 300-szor felszólaltam a parlament plenáris ülésein és 8 különféle delegációt vezettem az EP nevében a világ különböző pontjaira.
7 fontos dokumentum felelőse is voltam az Európai Néppárt részéről – ám a legfontosabbnak azt tartom, hogy 9 szlovákiai petíciót is sikerült európai szintre emelnem. Csak példaként: a csallóközi vízkészlet védelmének ügyét, a vereknyei hulladéklerakat kérdését, az élelmiszerek kettős minőségének problémáját, a kétnyelvű feliratok ügyét, a mezőgazdászok kiszolgáltatottságának problémakörét, a Beneš-dekrétumok kérdését, stb.
Melyek azok a legnagyobb kihívások, amikkel az EU a következő 5 évben szembesülni fog?
Itt van a nyakunkon a Brexit ügye, nem tisztázott a vezetői filozófia kérdésköre (ez utóbbi tisztázatlansága miatt az EU csak sodródik), nincs közös migrációs politika, nem kellően hatékony a külső határok védelme, erőteljesebb együttműködésre volna szükség a rendőrség és a titkosszolgálatok között a potenciális terroristák féken tartására, nem megoldott a görög adósságcsomag, illetve az olasz, a spanyol és a portugál túlköltekezés kérdése, stb.
Újra kell gondolni az európai identitás kérdéskörét is, Európa eléggé kiüresedett. Bőven van tehát min elgondolkodni, én 12 pontban határoztam meg a saját prioritásaimat.
Ha újra bizalmat kap a választóktól, milyen témakörökben szeretne tevékenykedni?
A kérdés első szava nem csupán egy stilisztikai elem, hanem kardinális szegletkő: ha az MKP nem éri el az 5 százalékos küszöböt, mesélhetünk bármennyit bármiről, nem tudunk majd hozzászólni a történésekhez. Amennyiben az MKP választói megemberelik magukat május 25-én és az országos átlagnál magasabb arányban vesznek részt a választáson, akkor nem csak arra nyílik esélyünk, hogy újfent hallassuk a hangunkat Brüsszelben és Strasbourgban is, hanem optimista hangulatban tudunk majd nekiveselkedni itthon is az elkövetkezendő kihívásoknak.
Amennyiben én bizalmat kapok a választóktól, természetesen a kisebbségi témakör lesz az egyik prioritásom, a másik pedig a fent megnevezett hazai petíciók menedzselésének ügye. Emellett tovább szeretnék foglalkozni a polgárok biztonságának kérdéskörével és egy hatékony migránspolitika kidolgozásával. Ez utóbbinál abból indulok ki, hogy én vagyok az egyedüli szlovákiai EP-képviselő, aki soha, még bizottsági szinten sem szavaztam meg a kötelező kvótákat.
A migráció problémáját ott kell kezelni, ahol a kiváltó okok keletkeznek, ezt kell végre elfogadtatni az új Európai Bizottsággal is. Ebben a kérdésben szorosan együttműködtem és együtt kívánok működni a jövőben is a Fidesz képviselőivel. Egyébiránt a mögöttünk lévő 5 éves ciklusban is a Fidesszel egy folyosón volt az irodám.
Mit tud tenni annak érdekében, hogy az elkövetkező időszakban Brüsszel és Strasbourg közelebb kerüljön a felvidéki magyarokhoz?
Egyre több embert szeretnék kivinni Brüsszelbe és Strasbourgba, rendszeresen napirenden kívánom ott tartani a mi ügyeinket, s továbbra is – egyedüli EP-képviselőként – rendszeres kiadványokban szeretném tájékoztatni választóimat az európai eseményekről. Néhány új kiadványt is publikálni szeretnék világnyelveken, tájékoztatni az új kollégákat is arról, kik vagyunk és mit szeretnénk.
Itt van ugye a migránsügy, az azonos minőségű élelmiszerek kérdése, a Brexit, vagy épp a Szlovákiával szemben benyújtott különböző petíciók kérdése. Egyik téma sem zárult le egyelőre. Le fog valaha?
Ezeket az ügyeket tovább kell vinni, ez egyértelmű. De ott van az asztalon a Minority SafePack ügye, az Európai Kisebbségvédelmi Kezdeményezés témája. Soha ilyen még nem történt az európai történelemben, hogy több mint 1 millió 200 ezer európai polgár az aláírásával kérte, hogy egy ilyen európai szabályozás megvalósuljon.
Ezt a FUEN-nel, az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniójával együttműködve értük el. Szlovákiából egyébként egyedül az MKP a tagja a FUEN-nek, s európai presztízsünkról árulkodik az a tény is, hogy ez a szervezet a következő kongresszusát idén júniusban nálunk, Pozsonyban és Dunaszerdahelyen tartja.
Az MKP az egyedüli párt Szlovákiából, amelyet partnerként fogad el nem csupán a Fidesz és a KDNP, hanem a Vajdasági Magyarok szövetsége, az RMDSZ és a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége is. Mindez azért fontos, hogy velük együttműködve tudjuk kiteljesíteni a kárpát-medencei magyar együttműködést is.
Nem gondolja, hogy látva a felvidéki magyarság mai állapotát, közéleti ziláltságát, abban inkább itthon várnak több feladat Csáky Pálra, mint Brüsszelben?
Május 25-e után beszélhetünk minden problémáról és minden kihívásról. Addig azonban a mostani vállalt feladatom az abszolút prioritás: hozzásegíteni az MKP-t a sikerhez, az 5 százalékos küszöb meghaladásához.
A FOCUS utolsó felmérése szerint jelenleg ez nem jön össze. Ha úgy alakul, hogy a párt EP-képviselet nélkül marad, marad a politikában?
Igen, legyen ez figyelmeztető jel mindenkinek. A bármiféle előrejelzéseket egyedül a választópolgárok tudják korrigálni azzal, hogy részt vesznek a szavazáson, s mindegyikük elhoz magával 4-5 társat is.
Egyébiránt én a kérdést sokkal mélyebbnek érzem: a felvidéki nemzeti szempontból elkötelezett politizálás esélyei is múlnak az MKP május 25-ei eredményein. Ha az MKP jó eredményt ér el, akkor az egész felvidéki magyarság érezheti magát nyertesnek, s akkor az MKP jó lelki kondíciókban tud nekiveselkedni az új kihívásoknak. Ha – ne adj Isten – megbotlanánk, az az egész közösség lelkiállapotát viselné meg, s ezt mindenképpen el kellene kerülni.
Jó, de ettől még miért menjenek el a választópolgárok szavazni, és ha elmennek, miért válasszák épp az MKP listáját, azon belül pedig miért karikázzák Csáky Pált?
A politikusok gyakran mondják a választások előtt, hogy a soron következő választás fontos, de most túlzás nélkül állítható, hogy a mostani EP-választás sorsdöntő lesz Európa és a felvidéki magyar közösség számára is. Európa arról dönt, hogy vissza tud-e térni a klasszikus kereszténydemokrata értékrendhez, meg tudjuk-e törni a balliberálisok közel húsz éve tartó ízlésterrorját.
Én ezt nagyon szeretném, ezért küzdök a kampányban is. A felvidéki magyar közösség szempontjából pedig szintén kulcsfontosságú, hogy képes-e a felvidéki magyarság nemzeti értékeink iránt elkötelezett része produkálni akkora erőt, amellyel venni tudjuk az 5 százalékos akadályt. Erre az erőre és erre a közös akaratra jövőt, jövőképet lehet építeni.
Körkép.sk/Király Zsolt
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
krivánszky
2019. máj. 10. 00:19"én menedzseltem le Szlovákia történetének egyedüli érvényes népszavazását az EU-ba való belépésről, s a több mint 300 fős szakmai csapat az én koordinálásom mellett volt képes lezárni mind a 31 belépési fejezetet." - amibol kimaradt a számunkra lényeges: az autonómia, az egyetem, a dekrétumok, lett egy rossz kisebbségi nyelvtörvény és rossz területi felosztás! Csáky ostobának és feledékenynek nézi a választókat! A flamand Nelly Maes, baszk, welszi, galiciai képviselok vetették fel a nekünk fontos kérdéseket a csatlakozási folyamat alatt, Csáky és emberei a szlovák érdekeket képviselték.
krivánszky
2019. máj. 10. 00:33"Az EU-ban minden kérdést fel lehet vetni, s utána ügyesség és kitartás kérdése, hogy milyen szintre tudjuk azt emelni. Öt évvel ezelőtt az elődeim azt mondták nekem, hogy két témának nincs esélye az EU-ban: a beneši dekrétumok ügyét és az őshonos kisebbségek kérdését meg sem lehet említeni. Ehhez képest az EP Petíciós Bizottsága már két levelet is írt a szlovák parlament elnökének, felszólítva őt arra, hogy kövessék a cseh példát és kérjenek bocsánatot a kollektív bűnösség elvének alkalmazásáért." - AZ IGAZSÁG az, hogy 2012 és 2014 között a Fideszes BAGÓ Zoltán patronálta dekrétum ellenes petíció addig nem tapasztalt sikereket ért el a PETI-ben és a JURI-ban. 2014-ben Csáky kijelentette, hogy a petíció szakmailag rossz, pedig nemzetközi jogász, azóta alkotmány bíró, Juhász Imre munkája, majd öt éven át jegelte a petíciót, amivel elszabotálta és hiteltelenné tette a Fidesz eddigi eredményes munkáját, 2018 oszén katalán képviseloi mekeresésre került volna napirendre a petíció, ezt Csáky néppárti párttársa akadályozta meg azzal, hogy az EP választásokra hivatkozva az elnapolást kérte. Csáky szégyentelenül mások eredményeivel hivalkodik, ami ugye semmi egyébb mint csalás.
A kommenteket lezártuk.