Kórházreform – Kalavská: rendkívül kicsi az esélye, hogy a politikában maradok

Nyitókép forrása: ta3.com

A kórházreform miatt kibontakozó vitáig nem volt rá példa, hogy a Smer ne támogatta volna teljes mellszélességgel saját miniszterét. Míg Robert Fico a Kočner-üzenetek miatt „toxikussá” váló Glváčot és Jankovskát nyilvánosan védelmébe vette, addig Andrea Kalavská egészségügyi miniszter kénytelen fontolóra venni, továbbra is a politikában akar-e maradni.

Kalavská, aki a Smer egészségügyi minisztere, hónapok óta keserves harcot vív az úgynevezett sztratifikáció, közismertebb nevén a kórházreform törvényének elfogadásáért, amelyet épp a Smer és annak elnöke, Robert Fico ellenez leghangosabban – pedig épp a Smer kormányzása alatt dolgozták ki annak részleteit. A Smer ráadásul nem csak ezt, hanem a gyermekek kötelező beoltásáról szóló tervezetet sem támogatta, így Kalavskának mindkét javaslatot a parlament novemberi ülésére kellett halasztania.

Robert Fico ugyanis tíz perccel a szavazás előtt hívta fel telefonon az egészségügyi minisztert, hogy vonja vissza a javaslatot a novemberi ülésig, mert „nem áll rendelkezésre a szükséges képviselői támogatás”.

   

Kalavská a TA3 hírtelevízió V politike (A politikában) című vitaműsorában elmondta, hogy Fico hívása „nem épp megszokott”, és hogy a reform körüli politikai hangulat „a szakmaiságnak a jelét sem mutatja”. Kalavská ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy orvosként „komfortosabban érzi magát”, mint politikusként. Elismerte, hogy több párt is megszólította őt, de annak valószínűsége, hogy 2020-ban a politikában, „rendkívül kicsi”.

Félrediagnosztizálták a beteget, a kórház nevetséges összegű bírságot kapott

A smeres képviselők azzal a retorikával próbálják meggátolni a kórházreform elfogadását, hogy az a magáncégeket hozza helyzetbe. Kalavská még csütörtökön háromnegyed órás sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy erről szó sincs. Az ő magyarázata szerint a jelenlegi egészségügyi rendszer lehetővé teszi, hogy a magánszektor kórházai „kimazsolázzák” a nagy haszonnal megtérülő kezeléseket, de nem foglalkoznak azokkal az egészségügyi ellátásfajtákkal, amelyek kis nyereséggel kecsegtetnek, vagy veszteségesek – ezek elvégzése aránytalanul nagy mértékben az állami kórházakra hárul, részben emiatt adósodtak el.

Kalavská elmondása szerint a kórházreform egyik hozadéka épp az lenne, hogy a magánszektor kórházai is csak akkor tarthatnák meg a nyereséges ellátásokhoz való jogot, ha a „nem lukratív” kezeléseket is felvállalják.

Komáromban az év végével megszűnik a tüdőgyógyászati járóbetegellátás

Padlón a szlovák egészségügy

Nehezen letagadható tény, hogy szlovák egészségügy padlón van. Általános az orvos- és nővérhiány, a sürgősségi ügyeletek átszervezésével vannak, akik csak hosszú autóút árán tudnak eljutni ezekbe az intézményekbe. A szakorvosok nagy része nyugdíjaskorú, utánpótlás alig van, mert tehetséges fiataljaink külföldre mennek. Vidéken egyes falvakban nemhogy fogászati rendelő, de körzeti orvos sincs.

Az egészségügyi kiadások másidik revíziójának adatai szerint százezer lakosra 168 olyan haláleset jut, amelyek egy jól működő egészségügyben elkerülhetők lettek volna. Összehasonlításképp: a nyugat-európai (EU15) átlaga 76, a Visegrádi Négyek másik három országának (Magyarország, Csehország, Lengyelország) együttes átlaga is csak 145.

A kimutatás eredményét másképpen értelmezve: ha Szlovákia a visegrádi átlagot szerette volna elérni, 2016-ban 1300-zal kevesebb elkerülhető halálesetnek kellett volna történnie. Elkerülhető halálesetnek nevezik azokat az elhalálozásokat, amelyek a beteg megfelelő időben és minőségben történő kezelésével nem következtek volna be. Ez a mutatószám a szlovák egészségügy legfontosabb mutatója.

A Fico-kormány felére csökkentené az elsősegély-ügyeletek számát

Valóban haldoklik az egészségügy?

Körkép.sk