Nyitókép forrása: korkep.sk
A Pátria Rádió szombati vendége Őry Péter, az MKP OT elnöke és Balódi László, most-hidas parlamenti képviselő volt. A két politikus az önkormányzatok aktuális helyzetéről és problémáiról beszélt. Fontos hangsúlyozni, vitának nyoma sem volt, még véletlenül sem próbálták meg egymást sarokba szorítani.
A műsor felvezetőjében az a kérdés került előtérbe, hogy az önkormányzatok számára jók, vagy rosszak voltak-e a 2019-es év kormányzati döntései.
Durva kiindulási alapok
Emlékeztetőül, a tavalyi évben az önkormányzatok számtalan kritikát fogalmaztak meg a kormány intézkedéseivel kapcsolatban. Adócsökkentést ugyanis kizárólag az önkormányzatok terhére vezettek be (az önkormányzatok költségvetésének gerincét az állam által továbbutalt személyi jövedelemadók képezik).
Különösen a Most-Híd azon javaslata háborította fel a polgármestereket, amely csökkentette a természetes személyek adómentes alapját, és így egyúttal az önkormányzatok bevételeit is. A Most-Híd azzal érvelt, hogy az önkormányzatoknak országos szinten akkor is több tízmillió euróval magasabb bevétele lesz, mint 2018-ban.
Ez a félrevezető retorika – amit egyébként a műsorban Balódi is átvett – azonban nem veszi figyelembe, hogy ez a több tízmillió eurós plusz bevétel nem egyenlően oszlik meg, vannak jobb és rosszabb helyzetben lévő települések.
Balódi: ne sajnáljuk az emberektől
„Ez nem érvágás az önkormányzatok részére, de segítség az embereknek”
jelentette ki Balódi László, aki egyébként Hodos polgármestere is. Hozzátette, hogy az állam által önkormányzatokra ruházott további kötelezettségek teljesítése „egy ügyes és kompetens” polgármester számára nem lehet probléma.
Bugár ismét az önkormányzatokat támadta: “Hamisan érvelnek” – mondja
Őry: A probléma rendszerszintű
Őry Péter (ő Csallóközcsütörtök polgármestere) szerint az önkormányzatok finanszírozásának problémája rendszerszintű. Több évtizedre visszatekintve elmondta, hogy a települések először a 2000-es évek elején kaptak (vettek át) állami kompetenciákat, majd évekig várták, hogy a jogi decentralizáció után a fiskális decentralizáció is megtörténjen (ez a kompetenciák teljesítéséhez szükséges források biztosítását jelentené).
Ez utóbbi azonban végül – a 2008-09-es gazdasági válságra hivatkozva – nem valósult meg azóta sem.
Őry szerint az országos politika szereplőit nem érdekli az önkormányzatok helyzete, és ezért nem is értik az összefüggéseket. Mivel egyetlen adónemből kapnak a települések pénzt (jövedelemadó), időről időre torzulások fordulnak elő a finanszírozásban. Hasonló a helyzet a bérköltségekkel is.
Példaként az áfa 1 százalékos emelését hozta fel, ami a települések költségeit növelte, de mivel ebből az adónemből nem kap pénzt, a bevételei változatlanok maradtak.
Őry szerint a jelenlegi pénzelosztási rendszer ráadásul különbséget tesz a települések között lélekszám és tengerszint feletti magasság szerint is. Mint mondta, Csallóközcsütörtök és Hodos is nagyjából 50 ezer eurótól esik el évente emiatt.
Kiemelte, hogy a kormányzat intézkedései miatt nőnek a bérköltségek, az úgynevezett ingyenebéd miatt új munkaerőt kell felvennie az iskola fenntartójának – az önkormányzatnak. Megjegyezte, hogy nem csak a nagyvárosok (Pozsony és Kassa) növelték adóit, hanem a szlovákiai települések 90 százaléka is adót emelt (igaz, nem olyan drasztikusan, mint a főváros).
Negyven Besztercebánya megyei polgármester és képviselő tüntetett a Most-Híd javaslata ellen
Jöhetnek az üres frázisok
Balódi azzal védte a Most-Híd által elfogadtatott adócsökkentési intézkedést, hogy azzal (mi azért kihangsúlyozzuk: átlagosan) 90 euróval több maradhat az emberek pénztárcájában. Balódi megpróbált érvelni az ingyen ebédek mellett is, mondván, hogy lehetősége van a településeknek a munkaügyi hivatalon keresztül minimális önrész mellett támogatást kapni új alkalmazottak béréhez.
Erre reagálva később Őry megjegyezte (egyáltalán nem ellenségesen), hogy a munkahivatalok említett projektjébe ma már nem mindenki fér bele, és több település nem tud támogatást szerezni egy új alkalmazott felvételéhez.
Az önkormányzatok finanszírozási és egyéb problémáira a megoldást Balódi a Most-Híd választási programját idézve az „erős önkormányzatok megvalósításában, több anyagi forrás bevonásában és a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatásában” jelölte meg.
Őry szerint a közigazgatási rendszernek vissza kellene térnie a természetes régiók felosztásához, és úgy véli kisebbségi önkormányzati rendszerre lenne szükség.
Nem érezni, hogy választások előtt vagyunk
A beszélgetés sajnos nélkülözött minden kritikai felhangot, a két, egyébként politikai rivális egyáltalán nem próbálta meg megszorongatni a másikat. Őrynek rengeteg lehetősége lett volna Balódin és a Most-Hídon számon kérni az önkormányzatok helyzetét (hiszen négy évig voltak kormányon), ezt nem tette meg. Mintha nem szűk két hónap lenne hátra a választásokig…
Pedig az önkormányzatok helyzetével egyre többet foglalkoznak. A kormány intézkedéseire hivatkozva Pozsony és Kassa drasztikus adóemelést jelentett be. A városok sorra léptek ki az elmúlt évben a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetségéből, mert úgy érezték, hogy a szervezet nem képviseli őket megfelelően – a ZMOS-nak egyetlen olyan kormányzati intézkedést sem sikerült megakadályoznia, ami hátrányosan érintette a településeket.
A legtöbb település nem tud mit kezdeni a kiadásnövekedéssel, miközben a regionális különbségek miatt sok település bevételei foglalkoztatásnövekedés híján nem tudnak emelkedni.
Közben pedig újabb válság érkezik, és az első adónem, amelyen keresztül a közszféra megérzi majd a hatását, az a jövedelemadó lesz. Persze, ez az országos politikusokat nem feltétlenül zavarja, mert az az összeg az önkormányzatokhoz kerülne…
A nagyobb városok kilépnek a ZMOS-ból, szerintük nem képviseli az érdekeiket
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: Balódi László jövedelemadó önkormányzatok önkormányzatok finanszírozása Őry Péter települések
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.