Marianna
  • HUF: 367.39
  • USD: 1.17
  • 9 °C
  • 13 °C
politika

Jourová, jogállamisági jelentés, uniós mentőcsomag, migrációs paktum – Körkép-összefoglaló

Egyre keményebb politikai játszmák bontakoznak ki a sokmilliárdos uniós mentőcsomag körül

Nyitókép forrása: dw.com

 

A több mint kétbilliárd eurót kitevő pénzügyi keretekről szóló uniós csúcs közeledtével egyre keményebb politikai játszmák bontakoznak ki. Az elmúlt hetekben sorra dobták fel a legkényesebb témákat, a jogállamisági vitától az uniós forrásokon keresztül migrációs paktumig. Most Magyarország emelte a tétet azzal, hogy az Európai Bizottság egyik alelnökének távozását követeli.  Mi állhat a meglepő lépés hátterében? És milyen megoldás születhet a jogállamiság kérdésében? Körkép-összefoglaló.

 

Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének küldött levelében Věra Jourová távozását követeli. A magyar álláspont szerint Jourová hivatalával összeegyeztethetetlen véleményt fogalmazott meg Magyarországról. A közelgő EU-csúcs, az új uniós migrációs paktum és a jogállamisági klauzula körüli vita mind közre játszanak abban, hogy Budapest Jourová távozását követeli a brüsszeli arroganciát tükröző interjút követően.

 

A cseh bizottsági alelnök egy szeptember 25-én megjelent, a baloldali (szocdemek felé húzó) der Spiegel német lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy Orbán Viktor „beteg demokráciát épít” Magyarországon, illetve – és ez jóval meggondolatlanabb húzás volt – utalt rá, hogy a legutóbbi magyar választás lehet az utolsó, amit még szabadnak lehet mondani.

 

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy bár Jourovát Andrej Babiš cseh kormányfő delegálta az Európai Bizottságba, ez az alelnököt nem gátolta meg abban, hogy saját hazája ellen fogalmazzon meg kemény kijelentéseket, és magát a kormányfőt támadja.

 

Az sem mellékes, hogy az utóbbi időben magyar és Magyarországot érintő kérdésekben Jourová olyan személyek tanácsát kéri ki, mint a momentumos Donáth Anna és Cseh Katalin. Márpedig az alelnököknek minden körülmények között fenn kell tartaniuk minimum annak látszatát, hogy politikai kérdésekben színtelenek.

 

Orbán Viktor: Vera Jourová megsértette Magyarországot, távoznia kell pozíciójából

 

Cseh reakciók

 

Bár a magyar kormány nem először inti meg az EB valamelyik alelnökét (három éve Frans Timmermans ellen emelt kifogást annak Magyarországot érintő antiszemitizmus-vádja miatt), a mostani helyzet annyiból komolyabb, hogy Magyarország jelezte, megszakítja Jourovával a politikai kapcsolatokat.

 

Sokat elárul, hogy Orbán Viktor levelének nyilvánosságra kerülése után Andrej Babiš cseh kormányfő nem reagált a magyar követelésre. Más cseh politikusok azonban elmondták véleményüket. A ČTK hírügynökség közlése szerint a liberális Kalózpárt vezetője, Ivan Bartoš szerint Jopurová kijelentése Magyarországról igaz volt, és nincs ok arra, hogy leváltsák hivatalából.

 

A brit konzervatív párt mintájára létrehozott ellenzéki ODS elnöke, Petr Fiala szerint Jourovának hasonló állhatatossággal kellene véleményt formálni a cseh kormányról is. Ugyanakkor a patrióta, szuverén nemzetállamok együttműködését szorgalmazó, ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) Orbán Viktor álláspontjával ért egyet, Tomio Okumara pártelnök szerint Jourová ténykedése nem szolgálja Csehország érdekeit.

 

Jogállamisági jelentés

 

A magyar követelés jogossága egy dolog, más kérdés, hogy aligha lehetett arra számítani, hogy az Európai Bizottság eleget tesz Budapest kérésének. Elég nehéz elképzelni, hogy a Bizottság hajlandó lenne ilyen nyíltan szembemenni az Európai Parlament fősodrával, és precedenst teremteni abban, hogy egy tagállam nyomására eltávolítja egyik alelnökét. Ugyanakkor az éremnek mindig több oldala van.

 

A dolog hátterében valószínűleg az összeurópai jogállamisági jelentés állhat, amelynek kidolgozásában Jourová vezető szerepelt vállalt. Egyelőre nem tudni, mi kerül bele a Csehországgal foglalkozó végleges szövegbe, de Andrej Babiš Orbán kijelentését követő hallgatása minimum azt jelzi, Jourovának nincs stabil hátországa.

 

Budapest meglepően agresszív frontnyitása egyúttal növel a visegrádiak alkupozícióját. A legfontosabb téma továbbra is a koronaválság elleni 750 milliárdos csomag és a tőle elválaszthatatlan 1100 milliárd eurós uniós költségvetés kérdése. Ebbe akar az Európai Parlament politikai célokból szigorú jogállamisági feltételeket szabni.

 

A tagállami vezetők többsége azonban attól tart, hogy az EP kekeckedése miatt csak késve tudják elindítani a gazdaság megmentéséhez szükséges csomag merítését. Ugyanakkor van négy ország, a Fukar Négyek (Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország), akik nyilván örülnének, ha az egész újjáépítési alapot újratárgyalnák.

 

Taktikai előnyszerzés

 

Brüsszel közben egymásra halmozta a legvitásabb kérdéseket, így próbálva meg sarokba szorítani a jogállamisági klauzulát elutasító tagállamokat. Az EP szigorú feltételeket akart, a soros német elnökség azonban Lengyelország és Magyarország kedvére téve némileg megpuhította a végleges javaslatot. Erre a bizottság bedobta a migrációs paktum új verzióját, nyilván abban a reményben, hogy Magyarország majd megelégszik, ha a paktum kérdésében győzelmet arat, csak menjen át a jogállamisági klauzula.

 

Csakhogy Budapest egy váratlan húzással sakkot adott az Európai Bizottságnak: megnyitotta a nemzetállam kontra Európai Bizottság hatásköri vitát, ami legalább akkora port kavarhat, mint mikor a német Alkotmánybíróság összecsapott az Európai Központi Bankkal.

 

Ez a jelenlegi felállás, miközben napokon belül megkezdődik az EU-s csúcs, amelyen pontot szeretnének tenni az újjáépítési alap és a költségvetés kérdésére.

 

A jogállamisági feltételek kérdésében nemrég kiszivárgott a német tervezet, ami az Európai Parlament követeléséhez képest jelentős, V4-ek felé mutató engedményeket tartalmaz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az uniós képviselők reményeivel ellentétben nehezebben lehet majd a mechanizmust a nem balliberális kormányok megregulázására használni.

Az EP eredeti javaslata az uniós kifizetések megvonásával vagy visszatartásával fenyegette a tagállamokat, amennyiben az EU bizonyos szervei megállapítják, hogy a „rendszerszintű hiányosságok” veszélyeztetik a jogállamiságot. Itt már nem csak azzal lehetne visszaélni, hogy ki hogyan értelmezi a jogállamiság fogalmát, hanem azzal is, hogy az EU mely szervében és kik ítélkeznek majd az adott tagállam felett. Az új, puhított verzió már nem tartalmazza a „rendszerszintű hiányosság” kifejezést.

A Bruxinfo összefoglalója szerint a különbség abban áll, hogy míg az első verzióban a hiányosságok létét kell megállapítani, a másodikban azt, hogy ezek a hiányosságok negatívan befolyásolták az uniós források rendeltetésszerű felhasználását – és ez jóval nehezebb feladat. Változott az egész mechanizmus kulcseleme is. Az Európai Parlament verziója szerint a források megvonását a Bizottság elrendelhette volna, újraindításukhoz pedig az Európai Tanács minősített többségi szavazására lett volna szükség. Vagyis, először leállították volna a pénzek folyósítását, majd hónapokon át tartó eljárás végén a tagállamnak maga mellé kellett volna állítania legalább 14 tagállamot, akikkel együtt az EU népességének 65 százalékát lefedik, hogy feloldja a szankciókat. Ez bármely európai kormány számára lehetetlen feladat lett volna.

A németek új verziója megfordítja a dolgot: az Európai Bizottságnak először bizonyítania kell a jogállamiság megsértését, csak ezután kell szavaznia az Európai Tanácsnak minősített többséggel a szankciókról. A pénzek tehát az eljárás végéig nem állnak le, és a tagállamnak még a szavazásnál is lehetősége van élni a blokkoló kisebbség eszközével, ha maga mellé tud állítani annyi tagállamot, hogy az EU népességének 35 százalékát lefedjék. Megjegyezzük, ez sem lenne éppenséggel sétagalopp. Magyarország és Lengyelország egyébként a szankciók megszavazásánál konszenzusos szavazást javasol – a vétójog megtartásával.

 

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

B, Gy.
2020. Sze. 30. 16:56

Nagyon sok Brusszelben a bohoc.Ha nem volna migracio a ketmarmadat el lehetne kuldeni mert nem volna mivel foglalkozniuk akkor nem lenne jogallamisagi vita sem mert az is csak egy felfujt szarsag, nincs ra konkret meghatarozas.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket