Károly, Karola
  • HUF: 360.66
  • USD: 1.21
  • 1 °C
  • 7 °C
politika

Az ellenzék népszavazással buktatna kormányt, sok esélyük nincs a sikerre

Van három fő akadály, aminek legyőzésére ez az ellenzék teljességgel alkalmatlan

Nyitókép forrása: sme.sk

 

A koronavírus miatti korlátozó intézkedések miatt ugyan ismét van kormányellenes hangulat egyes választórétegek körében, a helyzet azonban nagyot fordult a 2016-os választások óta. Ma Robert Fico és a Smer, Peter Pellegrini és a Smer 2.0-nak gúnyolt Hlas és a parlamentből csúfosan kibukott SNS referendumot szorgalmaznak a választási ciklus lerövidítésére. Van esélyük?

 

2016-ban kettős morális (nem választási) csalással került ismét hatalomra a Smer. A Sieť és a Most-Híd is választóik kifejezett akarata ellenére paktált le Ficoékkal. Nem sokkal később a Sieť felbomlott, a Most-Híd pedig a választási eredményénél jóval több képviselői helyre tett szert a sieťesek felszívásával – sokan már ezt is nettó választási csalásként értelmezték.

 

Már akkor is egymást érték a tüntetések, amelyeket Robert Fico akkori otthonában, a Bonaparte előtt tartottak. A megmozdulások hetekig tartottak, és a választási eredmény elleni tiltakozás volt, de a korrupció elleni harc motiválta.

 

Esélytelen marketingfogás

 

Ma jelentősen megváltozott a helyzet. A kormányt nem választási csalás vagy korrupciós ügyek miatt távolítaná el egy választói réteg a hatalomból, hanem szabadságuk vélt korlátozása miatt, amit szerintük a koronavírus elleni intézkedések szolgálnak. A rengeteg szélsőséges elemet is felvonultató tömeg hangulatát a mai ellenzék, a Smer, az ĽSNS, az SNS és a Hlas is meglovagolta.

 

Ezek a pártok a tüntetéseken túl mással is igyekeznek politikai tőkét kovácsolni a járványellenes hangulatból. Referendumot kezdeményeznének a választási ciklus lerövidítése céljából.

 

A lépés sokkal inkább marketingfogás, ami nem nagyon kecsegtet valódi kormánybuktató eredményekkel. Három rendkívül nehéz akadályt kell legyőzni ahhoz, hogy egy ilyen kezdeményezés kormányváltással érjen véget.

 

Az akadályok

 

Össze kell gyűjteni 350 ezer aláírást. Ez az alsó határ ahhoz, hogy Zuzana Čaputová államfő egyáltalán fontolóra vegye a népszavazás kiírásának lehetőségét. Nem lehetetlen összeszedni ennyi szignót, de nem is olyan könnyű, ráadásul hónapokig tart – ez idő alatt pedig rengeteg minden történhet a politikában.

 

Ha össze is gyűlik a megfelelő számú aláírás, és megtartják a népszavazást, annak érvényesnek is kell lennie. Az érvényességi küszöb Szlovákiában 50 százalék, és az ország alig három évtizedes történetének nyolc népszavazásából mindössze egyetlen egy volt sikeres: az uniós csatlakozásról szóló 2003-as referendum, amely mögé a teljes releváns politikai spektrum besorakozott.

 

Nehéz elképzelni, hogy a jelenlegi ellenzék képes lenne sikerre vinni egy népszavazást, még akkor sem, ha a kormánypártok között sem épp idillikus a hangulat. A helyzet ugyanis, ahogy különböző mértékben, de az SNS, a Smer, az ĽSNS és a HLAS egymás konkurenciái. A Hlas a Smer szavazótáborát csábította el, előtt a Smer és az ĽSNS az SNS-t fosztotta ki. A Smer jelentősen radikális spektrumba tolódott, ahol eddig az ĽSNS egyeduralkodó volt. Egy népszavazás esetén egyszerűen egymásnak esnének, mert nem tudnának megegyezni, hogy melyikük sikere legyen a referendum lebonyolítása.

 

És még csak nem is kötelező érvényű

 

De ha ezen a ponton túl is lendülnének, és valamilyen csoda folytán a referendum érvényes lenne (vagyis a választópolgárok legalább fele részt venne rajta), és a többség a választási ciklus lerövidítése mellett tenné le a voksát, még akkor is ott van az a kényelmetlen tény, hogy alkotmányjogi szempontból a parlamentet nem kötelezi semmire.

 

Más szavakkal, a parlamentnek nem kell figyelembe vennie ebben a kérdésben a referendum eredményét – bár nyilván ennek is politikai ára lenne. A fő probléma mégis az, hogy a kezdeményező ellenzéki pártok ismét erőtlenek az utolsó lépés megtételéhez. A választási ciklust kizárólag alkotmányos többséggel (90 támogató szavazat a parlamentben) lehet lerövidíteni. Márpedig ekkora többséggel ma a kormánypártok, és nem az ellenzék rendelkezik. Nem egyéneknek, hanem egész pártoknak kellene saját kormánya ellen szavaznia, ami enyhén szólva sem túl életszagú.

 

Az ellenzéknek tehát marad a csalóka remény csepegtetése az elégedetlen választók körében. Robert Fico pedig gyorsan sutba dobta korábbi nyilatkozatait, amelyek szerint az ellenzék ne puccsal, hanem választási győzelemmel akarjon kormányra kerülni.

 

Egyébként maga Igor Matovič is kezdeményezett referendumot a választási ciklusról, még 2018-ban, a Kuciak-gyilkosság után. Később kihátrált belőle, de az a helyzet merőben más volt. A Most-Híd ugyanis először belengette az előrehozott választások kieszközlését, aztán végül megelégedett azzal, hogy Kaliňák és Fico a héttérbe vonult, és Pellegrini lett az új kormányfő. Az érvek között már akkor is felmerült az a kérdés, hogy vajon lenne-e elég képviselő a parlamentben egy bizalmatlansági indítvány után a választási ciklus lerövidítéséhez. Erre kapcsolódott rá Matovič kezdeményezése – bár nyilván később kénytelen volt belátni, hogy nem sok esély van a sikeres kivitelezésre.

 

Körkép.sk

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket