Szlovák liberális EP-képviselők: A magyar kormány álhíreket terjeszt a jogállamisági rendszerről

Nyitókép forrása: webnoviny.sk

Az emberek agyába chipeket csempésző egészségügyi dolgozókról szóló álhírekhez hasonlította Magyarország érvelését Eugen Jurzyca, SaS-es EP-képviselő a Rádió Expres műsorában. A liberális politikus szerint a magyar kormány álláspontja jogállamisági kérdésben álhíreken alapul, és semmi kapcsolat nincs az uniós jogállamisági klauzula és a „kulturális-etikai”, valamint a migráció kérdéseivel.

Braňo Závodský műsorvezető mindenesetre elég egyoldalúan válogatta össze a magyar és lengyel vétó kapcsán megszólított beszélgetőpartnereit. Jurzycán kívül a parlamenti választási kampányban már erősen „orbánozó” Spolu – polgári demokrácia EP-képviselője, Vladimír Bilčík volt még adásban, aki a legtöbb esetben egy húron pendült liberális párttársával.

Jurzyca kétszer is kitérő, általános választ adott arra a kérdésekre, hogy az EU egészen pontosan mit is ért a jogállamiság betartása alatt. Bilčík pedig szavát adta (jelentsen ez bármit), hogy szó sincs a tagállamok zsarolásáról migráció kérdésében. Egyébként mindkét politikus Németországtól várják a helyzet megoldását.

   

Bilčík hasonlóképp terelt a jogállamiság definíciója kapcsán, azt azonban megerősítette, hogy vannak intézményei az EU-nak, amely vizsgálhatja a jogállamiság kérdését. Hivatkozott az uniós szerződés kettes cikkelyére, de gyorsan tovább is lépett – nyilván tisztában lehetett vele, hogy a szóban forgó rész csak felsorolja az értékeket, és nem definiálja, tehát minimum félrevezette a hallgatókat, amikor ennek ellenkezőjét állította.

A valóság sajátos értelmezése

Márpedig épp a definíciók hiánya miatt állítja azt Magyarország és Lengyelország, hogy a brüsszeliek a nyugati széljárásoknak megfelelően, a megszokott kettős mércét alkalmazva avatkoznának be a nemzetállamok belügyeibe. De a rádióban nyilatkozó politikusok más fontos részletet is elmulasztottak megemlíteni.

Például nem igaz, hogy kulturális-etikai kérdésekkel nem akarják összekötni az uniós források osztását. Alig két hete Věra Jourová és Helena Dalli uniós biztosok (nem EP-képviselők!) nyilatkozták azt, hogy az LGBTIQ jogok biztosítása hiányában meg kell vonni az uniós forrásokat a tagállamoktól – ahogy tették azt azokkal a lengyel településekkel, amelyek LGBTQ-mentes zónának nyilvánították magukat.

Az sem hangzott el a beszélgetésben, hogy – a két politikus állításával ellentétben – a korrupció elleni harcot és az átláthatóságot sem Varsó, sem Budapest nem ellenezte. Ezek ugyanis részét képezték az eredeti, Magyarország és Lengyelország által is támogatott, nyári maratoni uniós megállapodásnak. Csakhogy az EP és a Fukar Négyek anyagi indokokból ennél jóval tovább mentek, és szándékosan olyan feltételeket követeltek, amelyekről nyilvánvaló volt, hogy minimum Varsó és Budapest nem fogadhatja el. De egyébként más ország sem, egészen pontosan kilenc tagállam, ezek nagy része azonban nem akar konfrontálódni (minek, ha Magyarország megteszi helyettük).

Mindenesetre megkérdőjelezhető – ha nem egyenesen nevetséges – hogy szlovák politikusok beszélnek ítélkező hangnemben Magyarországról és Lengyelországról, hiszen az uniós források osztását és a korrupciót, valamint a bíróságok és az igazságszolgáltatás függetlenségét tekintve kevés ország van nagyobb válságban, mint Szlovákia.

Körkép.sk