Nyitókép forrása: sme.sk

 

Eduard Heger (OĽANO) kormányfő kiállt a Szputnyik V szlovákiai használata mellett a brüsszeli Politico.eu portálnak adott interjújában. Annak ellenére – írja a portál -, hogy elődje, Igor Matovič épp az orosz vakcina miatt volt kénytelen távozni hivatalából.

 

„Valamennyi oltást a járvány elleni küzdelem eszközének tekintünk” – fogalmazott Heger, hozzátéve, hogy az orosz vakcina „szükséges a lakosság immunizálása szempontjából”.

 

Heger a lapnak azt is elmondta, hogy a Szputnyik V nélkül Szlovákia június végére a lakosság 52 százalékának beoltásával végezhet, míg az uniós célkitűzés 70 százalék. A szlovák kormányfő azt is leszögezte, hogy  ha a magyarországi OMCL-tanúsítvánnyal rendelkező labor megállapítja az orosz vakcina biztonságosságát, akkor május első felében megkezdődhet az oltás Szputnyik V-vel.

 

 hirdetes_810x300  
Előzmények 

 

Szlovákiában március elején érkezett az első adag Szputnyik V vakcina, amely kormányválságot robbantott ki. A hetekig tartó belpolitikai válság során a két legkisebb kormánypárt először az egészségügyi miniszter (Marek Krajčí) lemondását, majd a kormány átszervezését, végül Igor Matovič akkori kormányfő távozását követelte, a kabinet borításával fenyegetőzve és az előrehozott választások belengetve. A válság felszínre hozta a kormánypártok közti ideológiai különbözőségeket is.

 

Kialakult egy Richard Sulík – Zuzana Čaputová – Peter Pellegrini tengely, és az ellenzéki sajtó elkezdett arról értekezni, hogy egy SaS-szel, az Za ľudí liberális szárnyával és a Progresívne Slovenskoval kiegészült HLAS jó alternatívája lehet a jelenlegi kormánynak. Egy ideig úgy tűnt, hogy a Za ľudí kettészakad, és konzervatív fele marad a kormányban az OĽANO-val és a Sme rodinával, a liberálisok pedig ellenzékbe kerülnek. Végül Matovič lemondásával és a négyeskoalíció fennmaradásával ért véget a válság, de az ellentétek továbbra is megmaradtak – különösen a Szputnyik V kapcsán.

 

Szputnyik-ügy

 

Most, hogy a lakosság vakcinázása a népesebb korosztályokat is elérte, elkezdődött a konfliktusoktól sem mentes verseny a vakcinagyártók között, amely a politikára is hatással volt. Az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyása nélkül Szlovákiában sokan nem akarnák alkalmazni a Szputnyik V-t. Ugyanakkor épp a felmagasztalt EMA volt az, amely engedélyezte az AstraZenecát, aminek használatát aztán a sajtóban megjelent, egyébként elképesztően ritka trombózisos esetekre hivatkozva uniós tagállamok sora függesztette fel, vagy korlátozta.

 

Közben Szlovákiában az Állami Gyógyszerfelügyelet az előrejelzett két hetes vizsgálati időszak helyett hat hét után sem volt képes érdemi álláspontot kialakítani. Aznap viszont, mikor Igor Matovič már mint pénzügyminiszter Moszkvába utazott a vakcináról tárgyalni, pár perccel a találkozó előtt a ŠÚKL negatív felhangú álláspontot közölt a Szputnyik V kapcsán. A politikai befolyásoltság alig volt kérdéses: a ŠÚKL nyilatkozata nem tartalmazta például, hogy az addig elvégzett 14 kulcsfontosságú laborteszten az orosz oltóanyag hiánytalanul jól szerepelt.

 

Nem sokkal később Matovič felkérte Magyarországot, hogy vizsgálják ki a Szlovákiába érkezett orosz vakcinát – Magyarország ugyanis rendelkezik olyan európai tanúsítvánnyal bíró laborral, amellyel Szlovákia nem. Gyimesi György OĽANO-s képviselő nemrég kijelentette, hogy kis szerencsével május első hetében zöld utat kaphat a Szputnyik V Szlovákiában.

 

Mediális hangsúlyeltolódása

 

A  szlovák és angol nyelvű mainstream lapok természetesen minden keleti vakcinát támadnak. A Hegerrel készült interjú kivonatában a Politico például megjegyzi, hogy a brazil gyógyszerfelügyelet elutasította az orosz vakcinát. A teljes képhez viszont hozzátartozik, hogy Brazília nem épp a vakcinázás éllovasa, nemrég pedig a nyugati lapok a politikailag túlságosan befolyásolt egészségügyi hatóságok miatt panaszkodtak rá. Persze, ez nem akadályozta őket abban, hogy hivatkozási alapként használják fel a brazil döntést a Szputnyik V ellen.

 

A portál az orosz vakcina hatékonysága helyett azt hangsúlyozza, hogy Szlovákia lakossága milyen nagy arányban érez kötődést Oroszországgal. Ezt alátámasztandó idézte a GLOBSEC nyugatorientált szlovákiai agytröszt legutóbbi felmérését, amely szerint Szlovákia lakosságának 15 százaléka orosz oltást szeretné. A GLOBSEC szerint ez az arány Magyarországon is csak 4 százalék (a felmérésről és annak hibáiról korábbi cikkünkben olvashat).

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.