Az MKP készen áll a fúzióra, de több feltételt is megfogalmazott a Szövetség-Aliancia értékvállalása kapcsán

Nyitókép forrása: repforotó/facebook.com/Magyar Közösség Pártja

Pozsonyban ülésezett az MKP Országos Tanácsa, amely vasárnap délután egyelőre nem tudott kész, végleges alapszabályt elfogadni a formálódó hárompárti Szövetség-Alianciával kapcsolatban. A javaslat eddig letárgyalt részei ugyan átmentek a szavazáson, de további elvárásokat és javaslatokat fogalmaztak meg egyes pontjaihoz. A zárónyilatkozat így egyelőre csak tézisekről szól.

Az ülés utáni sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy néhány, már korábban letárgyalt kérdést újra meg kell nyitni. Az OT olyan kérdéseket is érintett, mint az új párt tárgyalási nyelve, az alelnök szerepe, az OT nyilatkozata pedig minimumelvárásokat is tartalmaz a Szövetség-Alinacia értékvállalása irányába.

Forró örül a fúziónak

Ez volt az Országos Tanács első ülése azóta, hogy a Most-Híd, az MKP és az Összefogás 2020. augusztus 20-án aláírta az egyesülésről szólü szándéknyilatkozatot.

   

„Örömmel jelenthetem be, hogy az MKP készen áll a fúzióra a másik két párttal”

jelentette be Forró Krisztián, az MKP elnöke az OT ülése utáni sajtótájékoztatón. Mint mondta, megvitatták az alapszabály tartalmát, döntéseket hoztak vele kapcsolatban, amelyeket a következő napokban fogják megtárgyalni a másik két partnerrel.

Nézetkülönbségek

Az Országos Tanács elnöke elmondta, hogy az OT-n való részvétel 85 százalékos volt, és több vitára és nézetkülönbségre is sor került. Az ülés végén elfogadott zárónyilatkozatban nagy hangsúlyt kapott az MKP étékrendi irányultsága. A dokumentum leszögezi, hogy a Magyar Közösség Pártja kiáll a

• a természetes régiók mentén kialakítandó megyék, például a Duna menti megye létrehozása, a magyar nyelv regionális nyelvként való elismerése,
• a Beneš-dekrétumok kollektív bűnösségre vonatkozó részeinek megszüntetése, 
• a  magyar katolikus püspök kinevezése, 
• és a magyar nemzeti jelképek szabad használata mellett.

Az MKP felszólítja a kormányt

A nyilatkozatban az MKP kijelenti, hogy Szlovákia kormányától elvárja a politikai feszültség csökkentését és az érdemi munka előtérbe helyezését. A magyar párt támogatja a politikai korrupció felszámolását, felszólítja a szlovák kormányt, hogy

„tegyen meg mindent az EU új programozási időszakára jóváhagyott források akadálymentes merítése érdekében, és biztosítsa az előző programozási időszakból fennmaradt források mihamarabbi, átlátható felhasználását.”

Az MKP felszólítja a szlovák kormányt, hogy

• a COVID-világjárvány okozta gazdasági problémákra ne a polgárok adóterheinek növelésével próbáljon megoldást találni, hanem az állami kiadások ésszerű karcsúsításával és az EU által biztosított mentőcsomag felhasználásával.
• szenteljen fokozott figyelmet a lakosság COVID-világjárvány okozta egészségügyi problémáira, beleértve a post covid-tünetek gyógyítását.
• számolja fel a Szlovák Földalapban tapasztalható klientelizmust és alkosson meg olyan szabályozást, amely kizárja a korrupciós visszaélések lehetőségét.

A nyilatkozatban azt is leszögezi, hogy az MKP a közös politikai érdekképviselet megteremtésében érdekelt, „tudatosítva azt, hogy egy közös párt nagyobb hatékonysággal képes közösségünk ügyeit sikerre vinni. „Majd azal zárja, hogy

„A Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsa elfogadja a közös párt alapszabályának eddig lefektetett rendelkezéseivel és közös programjának téziseit. Támogatja a tárgyalások folytatását és a közös párt, a Szövetség mielőbbi létrehozását.”

Berényi világosabban beszélt

A sajtótájékoztatón ennél valamivel több információ is elhangzott. Berényi József, az MKP alelnöke elmondta, hogy az alapszabály-javalat egyes részeinek elfogadásán túl két fontos célkitűzést is határozatban erősítette meg. Az egyik, hogy az

Országos Tanács a Szövetség-Aliancia megalakulásának feltételeként szabja a párt logójában a magyar trikolór színei, a piros, fehér zöld látható módon megjelenjen. (Ebben még nincs egyezség a három párt között.)

A másik feltétel, amely a Szövetség-Alincia létrejöttének feltétele, hogy az új párt tárgyalási nyelve a magyar legyen. Természetesen ott, ahol erre igény van, az illetékes szerv dönthet úgy, hogy a tárgyalásait más nyelven folytatja.

Az OT határozatban kötötte ki, hogy az új párt célkitűzései között szerepelnie kell annak, hogy törekedni fog a területi önkormányzás létrehozására a tömbmagyarság, és az egyéni autonómia biztosítására a szórványmagyarság és a peremvidéken élők esetén. 

Javaslatként fogalmazódott meg az MKP részéről az „alulról építkezés elvének megerősítése”.

Vita a szakmaiságról

Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke elmondta, hogy a fontos kérdés a pártegyesülés kapcsán az alelnök szerepe, akinek az MKP szerint az lenne a feladata, hogy koordinálja a közös párton belüli ügyvitelt – és nem több.

A Körkép.sk információi szerint ennek hátterében az MKP és az Összefogás közti vita áll, mégpedig arról, hogy ki irányítsa az Aliancia-Szövetség jövőbeli, szakmai politizálását. A szakmai alelnök pozíciója ugyanis az Összefogás szerint őket illet. A Körkép.sk úgy tudja, ez Mózes Szabolcs lenne, és az Összefogás irányítani az újonnan létrehozandó, egyfajta think-tank-ként funkcionáló szakmai holdudvart. Ezzel azonban nem ért egyet Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke, aki így elveszítené politikai súlyát.

Farkas arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több szó esik kormánykörökben a megyerendszer átalakításáról és a municipalizációról (település-összevonás), és ebben a kérdésben hangsúlyosan kell az MKP-nak és később a Szövetség-Alinaciának képviselnie azt az OT-döntést, hogy természetes régiók mentén jöjjenek létre az új megyehatárok.

Körkép.sk