Nyitókép forrása: SITA/Branislav Bibel
Úgy tűnik, hogy egyelőre nem lép ki a kormányból a Sme rodina, pedig sokan már az újabb kormányválságra készülődtek. Persze, Damoklész kardja továbbra is ott lóg a levegőben, egyelőre annyit tudni, hogy a kormánypártok vezetői tartózkodnak az újabb konfliktustól, de azt nem, hogy hogyan akarják megoldani a több kérdésből álló ellentétet.
A kormánypártok egyeztetése a hírek szerint a múlt heti kemény kijelentések után jóval enyhébb, barátibb hangnemben zajlott. A jogállamba vetett bizalom helyreállításáért életre hívott munkacsoport kapcsán Boris Kollár már a múlt héten kijelentette, hogy nem támogatja, és pártja sem fogja támogatni azt. Kollár ráadásul belengette, hogy kilép a koalícióból, ha nem neki tetszően alakulnak a dolgok.
Az SaS tartózkodott az egyértelmű állásfoglalástól, de az OĽANO kijelentette, hogy nem kizárt a Sme rodina nélküli koalíció. Először Igor Matovič pártelnök beszélt erről, később már Eduard Heger kormányfő, majd Michal Šipoš frakcióvezető is.
Hangos blöff
A Sme rodina messze nincs akkora alkupozícióban, mint az általa megütött hangnem sugallja. A párt preferenciái 7-8 százalék körül mozognak, választóinak egy részét elszívta az erősödő Smer, másik részét a Republika.
Legfőbb ígéreteiből nagyon kevés valósult meg, az egyetlen jelentős eredménye, hogy sikerült kihoznia a börtönből a korrupcióval megvádolt Vladimír Pčolinskýt, akit a Sme rodina jelölt a választások után a SIS igazgatói székébe. Ettől azonban Kollárék választói még nem lesznek elégedettebbek. Főleg, hogy érdemi előrelépés a 20 ezer lakást ígérő bérházprojektben nem történt, a munkaügyi minisztérium élén Milan Krajniak pedig többnyire csak tüzet olt a koronavírus okozta járvány miatt.
Mindennek tetejébe, két hete Mária Kolíková igazságügyi miniszter hat parlamenti képviselővel együtt a Za ľudíból átigazolt az SaS-hez, a liberálisok így a második legerősebb kormánypárttá nőtték ki magukat. Vitázni lehet azon, hogy a választás eredményét, vagy a birtokolt mandátumokat vegyék-e alapul a pozíciók elosztásánál, de az tény, hogy az SaS ha akar, talál indokot arra, hogy Boris Kollár házelnöki pozícióját és a SIS igazgatói székét magának követelje (ezek az íratlan szabályok szerint a második legerősebb kormánypártot illetik).
Ebből a helyzetből kormánybuktatással fenyegetőzni nem volt túlságosan hiteles lépés, az OĽANO pedig nyugodt szívvel vonhatta meg a vállát. És az eredmény nem maradt el.
Változott a retorika
Míg a múlt héten a Sme rodina nagyon keményen elutasította a munkacsoport létrehozását, kedden reggel már enyhítettek a retorikán, és kijelentették, hogy „bizonyos pontok esetén hajlandók a kompromisszumra, de biztosan nem a 363-as törvény esetében”.
A Büntetőtörvénykönyv említett 363-as paragrafusa teszi lehetővé, hogy a mindenkori főügyész saját hatáskörben büntetőeljárásokat állítson le. Ennek a törvénynek köszönhette szabadságát Pčolinský is.
A Sme rodina választói teljes joggal vélhetik úgy, hogy pártjuk politikája gyakorlatilag kimerül saját embereinek mentegetésében. Így volt ez Kollár diplomamunkája kapcsán és a Pčolinský-ügyben is.
A koalíciós pártok találkozójának azonban nem a Sme rodina volt a központi témája, hanem a rendőrháború kapcsán felmerült súlyos problémák, amelyek a kormány korrupciós harcának hitelességét kérdőjelezték meg. Felmerült, hogy a Speciális Ügyészséget és Főügyészséget teljesen szétválasszák. A két hivatal a rendőrháborúban teljesen ellentétes oldalt képvisel, és a Főügyészség nemrég fegyelmi eljárást indított Daniel Lipšic speciális ügyész ellen.
Ezekhez a komoly változtatásokhoz azonban elég nagy politikai stabilitásra lenne szükség, ami nem jellemzi a jelenlegi kormánykoalíciót. Ami pedig a számokat illeti, a Sme rodina nélkül a kormánykoalíciónak 75 mandátuma lenne, tehát frakción kívüli képviselők támogatására szorulnának.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: Boris Kollár koalíció kormányválság Sme rodina
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.