Korčok: Egy működő Európai Unió Szlovákiának előbbre való, mint a működő Visegrádi Négyek

Nyitókép forrása: SITA/MZV/Tomáš Bokor

Ivan Korčok (SaS) külügyminiszter azt állítja, hogy a magyarországi támogatásokkal nincs baj, mégis azzal tölti az októberi hónapot, hogy minden releváns szlovák nyelvű médiumnak interjút ad arról, hogy Magyarország szlovákiai földeket és ingatlanokat vásárol. A szlovák hírportálok pedig teszik a dolgukat: nagy szalagcímekben hirdetik, hogy Orbán Viktor szlovák földeket vásárolna, és szlovák épületeket vesz meg. Korčok arról beszél, hogy Szlovákia és Magyarország között nincs konfliktus, de minden mondatát azzal folytatja, „de vannak” bizonyos problémák. Azt állítja, hogy nem akar többet, mint korrekt kapcsolatokat, a magyarországi támogatások kapcsán pedig valamilyen brüsszeli módon ködösen megfogalmazott szabályokat emleget. Ám ha valóban ez lenne a célja, akkor nem lenne szükség erre a feltűnő sajtóhadjáratra a Magyarországról érkező támogatások és most már a Visegrádi Négyek egysége ellen.

Nyilván az SaS-nek van mit csinálnia, hogy elégtelen minisztériumi tevékenységét ellensúlyozza hangzatos, kényelmes, figyelemelterelésként jól szolgáló témákkal. Richard Sulík gazdasági miniszter és pártelnök a járvány legdurvább hulláma idején Dubajban szabadságolt és elbagatellizálta az egészségügyi vészhelyzetet, most az energiaválság idején méregdrága gazdasági kiállításokon vesz részt ugyanott. Miközben az emberek nem tudják, miből gazdálkodják ki a borítékolhatóan emelkedő rezsiköltségeket, Sulík futurisztikus, és földi halandók számára elérhetetlen hidrogénmeghajtású autókkal pózol.

Az oktatási tárca háza táján sincs minden rendben, a főiskolai reform késik, egyezségre egyelőre nincs kilátás. Branislav Gröhling miniszter elkeseredett harcot vív, hogy ne kelljen bezárnia az iskolákat az egyre súlyosbodó járványhelyzet közepén, hiszen ezt ígérte néhány héttel ezelőtt. Ám a vírus olyan tempóban terjed, hogy ígéretét csak úgy tudná betartani, ha a járvány feltartóztatása helyett a COVID-automatát módosítgatná, mindig feljebb tolva a veszélyhelyzeti ingerküszöböt.

   

Ivan Korčok pedig nagyjából abba a helyzetbe került, hogy egyszemélyben kell a Visegrádi Négyek bomlasztójának lennie. Kvázi meg kell fizetnie annak az árát, hogy Brüsszel csonk nélkül rábólintott Szlovákia terveire arról, hogyan akarja elkölteni az újjáépítési alapból járó milliárdokat. De még a magyarokat nem szívlelő szlovákok is fájdalmasan nyögtek fel, amikor meghallották, ahogy Ursula von der Leyen „követendő példának” nevezte Szlovákiát jogállamiság terén.

El kell ismerni, hogy a szlovák külügyminiszter nincs könnyű helyzetben. Néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök a migráció kapcsán olyan nézőpontokat tett politikai témává, amelyek a nyugati kormányoknak igen kényelmetlenek voltak. Charles Michel, egykori belga miniszterelnök koalíciós kormánya a marrakesi migrációs paktum miatt esett szét. Az ő nézőpontjából azért bukott meg, mert Orbán Viktor felhívta az európaiak figyelmét az egyezményre, és a belga kormányban volt egy kis párt, amely egyetértett vele, és kiugrott a koalícióból. Michel ma az Európai Tanács elnökeként nehezíti meg a magyar érdekek érvényesítését.

Korčok helyzete nem kevésbé problémás. Egyrészt, a régi szlovákiai status quo szerint az ő feladata garantálni Szlovákia nyugati irányultságát. Emiatt azonban lényegében csak visszhangozza a Brüsszelből érkező narratívákat. Eközben Szlovákiát oltakozásban, beruházások és immáron gazdasági növekedés terén is jobbról leelőzte Magyarország, egy keresztény konzervatív kormány vezetésével. Erre a szlovákiai liberálisoknak valahogy reagálniuk kell, mert az ő kudarcukat jelzi Magyarország sikere. Tehát témák kellenek.

Nincs konfliktus… de lesz

Korčok több interjút adott azóta, hogy október elején közös sajtótájékoztatót tartott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel. Ám a legutóbbi, csütörtök este Aktuality.sk-n megjelent videó volt a legbeszédesebb. A szavak jelentése korrektséget, de a hanghordozás vele ellentétes szándékot jelzett.

„Szeretném leszögezni, hogy nincs a két ország között konfliktus, de (…) mindez azt jelzi, hogy Szlovákia releváns témát tett az asztalra”

fogalmazott Korčok, és nagyjából hasonlóképp telt a bő fél órás interjú többi része is. A magyar kormánnyal jó viszonyt akar, de vannak problémák, nem tiltakozik, de tudni akarja, miért vásárol ingatlanokat Magyarország Szlovákiában. Ez utóbbi kapcsán egyébként Korčok elismeri, hogy a kassai épület esetében már kapott választ, mégis azt a benyomást kelti, hogy sok a megválaszolatlan kérdés. Aztán kénytelen bevallani, hogy egyébként neki, külügyminiszterként nincs a kompetenciái között, hogy ezeket a dolgokat hivatalosan figyelemmel kövesse.

Magyarul: a liberális kézben lévő szlovák külügy belekapaszkodott egy témába, és azt igyekszik minél nagyobbra fújni. Miközben mérsékelt hozzáállást színlel, a sorok között azt az üzenetet sugallja: Magyarországnak hátsó szándékai vannak, és csak a liberális külpolitika meg az EU védelme védheti meg Szlovákiát.

Ha nem így lenne, valószínűleg nem kéne Magyarország által megértett és elfogadott „nem konfliktust jelentő” dolgokról beszélni minden hírportálon, portálonként legalább húsz percet.

Honnan fúj a szél

A szokásos klisék után Korčok az interjú második felében azért elárulja, honnan fúj a szél. Kijelentette többek között, hogy ő (tehát a szlovák külügyi irányvonal jelenlegi képviselője) a Visegrádi Négyekből nem akar egy Európai Unióval szembenálló tömörülést. És azt is kerek perec kimondja, hogy

„Számomra az iránytű, amely alapján tájékozódom a fontos döntésekben az az, hogy az a tevékenység, amit a V4 vagy az S3 kitűz maga elé Szlovákia számára hozzáadott értéket képvisel, vagy sem. Mert ezek olyan ráadás platformok csak. (…) „

fogalmazott, majd arról beszél, hogy Szlovákiának is ugyanolyan önálló véleményt kell kialakítania a Visegrádi Négyeken belül, „mint a magyaroknak”. Ezt már nem mondja ki, de a sorok között és a mesterségesen fenntartott témák fényében ismét világossá válik, hogy ez az „önálló” vélemény természetesen liberális és EU-narratívát ismétlő véleménynek kell lennie, amely szemben áll a magyarokéval.

És miközben arról beszél, hogy mennyire fontos Szlovákia önálló véleménye és hogy csak saját érdekeit kövesse a V4-en belül, egyszer csak kijelenti, hogy az is fontos, hogy a V4 képes-e olyan célokat kitűzni, ami „jó Európának”. Tehát Korčok igyekszik teljesen összemosni a szlovákiai érdekeket az uniós érdekekkel. Ám ezzel még mindig nincs vége. Leszögezi:

„Olyan hangok kezdenek megjelenni Közép-Európában, amelyek szerint a Visegrádi Négyekből valamilyen közép-európai blokk alakulna ki az Európai Unióval szemben. Márpedig ez Szlovákiának nem lehet érdeke. Alapvető, életbevágó szlovákiai érdek egy létező, összetartó és működő Európai Unió. Egy működő Európai Unió Szlovákiának előbbre való, mint a működő Visegrádi Négyek„.

fogalmazott. Majd arról beszél, hogy milyen tarthatatlan lenne, ha hasonló csoportok szaporodnának el az Európai Unión belül, szerinte ugyanis ilyenek nincsenek. Pedig vannak, hiszen ott van a Fukar Négyek csoportja, akik közösen blokkolták tavaly az újjáépítési alap elfogadását, és hát ott van a nemrég szlovák közbenjárásra is létrehozott Slavkovi Hármak (Ausztria, Csehország, Szlovákia). Sőt, a külpolitikai szaklapok teljesen legitim módon különböztetik meg a régi és új tagállamokat, vagy a délieket és északiakat.

Ezek után már meg sem lepődhetünk, ha a lengyel-EU vita kapcsán Korčok azt hangoztatja, le kell jönni a barikádról, és tárgyalni kell. Persze, nem az EU-nak, Brüsszelt ugyanis védelmébe vette, tehát akiknek le kell jönniük a barikádról, csak a tagállamok lehetnek.

Körkép.sk