Gröhlinget nem érdekli a „humanitárius válság”, továbbra is kitart az iskolák nyitvatartása mellett

Nyitókép forrása: SITA/Branislav Bibel

Élő adásban hullott darabokra Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter érvelése az iskolák mindenáron történő nyitvatartása kapcsán. A lockdown bevezetése óta állandó vita tárgyát képezi, hogy a Delta-variáns terjedésének lassítása érdekében a járványszakértők javaslatának megfelelően nem kellene-e országos szinten felfüggeszteni a jelenléti oktatást. Az SaS azonban a javaslatot megvétózta, és egyes kormánypárti politikusok szerint a koalícióból való kilépést is belengették. A járványszakértők javaslata óta már a tanárok szakszervezeti szövetsége is az iskolák bezárását követeli, egyre több a fertőzött a gyerekek körében, de Gröhling egyelőre nem hajlandó változtatni a véleményén.

A Rádio Express műsorában arról beszélt, hogy tavaly is be voltak zárva az iskolák, megsem oldott meg semmit. Ezen kívül mással nem nagyon tudott védekezni. Kiderült ellenben, hogy még a kórházban ápolt 3200 beteg állapota sem hatja meg eléggé. Rádióbeli szereplésén ráadásul az is kiderült, hogy a liberális miniszter képtelen értelmezni a személyes felelősségvállalás fogalmát.

Gröhling azzal érvelt az iskolák nyitvatartása kapcsán, hogy a második hullám idején öt hónapra szünetelt a jelenléti oktatás „mégsem sikerült teljesen felszámolni a járványt”.

   

„Fontos elmondani a reális tényeket. Mikor tavaly októberben bezártuk az iskolákat, 500 esetünk volt. Majd félmillió gyereket hazaküldtünk, és velük 150-200 ezer szülőt, és néhány héttel később hatszoros esetszám emelkedést tapasztalhattunk. Akkor adódik a kérdés, hogy ki terjesztette a vírust?”

fogalmazott. Hozzátette, ha megint bezárják az iskolákat, akkor mi lesz a gyerekek lelki egészségével, az oktatásával és a szocializációjával?

Tagadta, hogy ezért a koalícióból való kilépéssel fenyegette az SaS a többi kormánypártot, bár Braňo Závodský  műsorvezető nyomására végül elismerte, hogy felemlegették, hogy ha a vétó ellenére bezárják az iskolákat, akkor a koalíciós szerződés nem ér semmit.

Mellébeszélés

Arra a felvetésre, hogy az iskolák nyitvatartása növeli a lakosság mobilitását (és vele a kór terjedését), azzal reagált, hogy a felnőtt emberek is munkába járnak. Ezen a ponton azért érdemes a sorok között is olvasni.

Gröhling nem akarja bezárni az iskolákat, de elismeri, hogy ettől nő a lakosság mobilitása, és a vírus terjedése. Azzal terel, hogy más miatt, konkrétan a munkába járó felnőttek miatt is nő a mobilitás és a vírus terjedése. DE nem javasolja ennek a mozgásnak a korlátozását, sőt, semmilyen javaslatot nem tesz, amivel ellensúlyozni lehetne az iskolák nyitvatartását.

A műsorvezető ekkor felhívja a figyelmét, hogy a járványkezelés célja jelenleg az lenne, hogy kezelhető szintre csökkenjen a kórházban ápolt betegek száma, ahol 3200-nál is több fertőzött küzd az életéért.

Műsorvezető: „Most arról van szó, hogy ne legyen 3200 ember a kórházakban koronavírussal. Ez az egyetlen probléma.

Gröhling: „Ez majd megoldódik valahogy. De ha hazaküldjük a fiatalembereket…

Műsorvezető: „…és helyet tudunk csinálni a kórházakban a betegeknek”

Gröhling: „De azt csináljuk meg más módon.

Ezután a Závodský bedobja, hogy Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter humanitárius válságról beszél a kórházakban, mire az oktatási miniszter az oltási hajlandóság növelését hozza fel ellenérvként. (Azonban az oltás azonnali hatást nem hoz, a kórházak pedig most vannak tele.)

Alapvető szövegértési problémák

Végül Gröhling saját alibizmusa miatt keveredett bele a vitába. Závodský azt az egyszerű kérdést tette fel neki, hogy miben kell mérni Gröhling azon kijelentését, hogy az iskolák nyitvatartásáért „személyes felelősséget vállal”. Nyilván ha valaki ilyen kijelentést tesz, az azt jelenti, hogy a történések alakulásától függően pozíciójában marad, vagy lemond. A kérdés arra vonatkozott, hogy mi lenne az a pont, amikor Gröhling vállalva döntése negatív következményét, lemondana.

Konkrét válasz helyett azonban Gröhling arról beszélt, hogy az a személyes felelőssége, hogy nyitva tartsa az iskolákat. Arra a lehetőségre ki sem tért, hogy esetleg emiatt hozzájárul a járványhelyzet súlyosbodásához (például a 20-25 százalékkal nagyobb mobilitás útján). Egyébként megteheti, hiszen nincs olyan állandóan aktuális statisztika, amivel kimutatható lenne az iskolák „hozzájárulása” a járványhoz.

Azt a felvetést is elutasította, hogy esetleg azért mondjon le a miniszteri posztról, mert a vétó ellenére a koalíciós partnerek bezárják az iskolákat. Magyarul: Gröhling tett egy hangzatos kijelentést, hogy vállalja a felelősséget az iskolák nyitvatartásának következményeiért, aztán a szavakkal játszadozva menekülne a számonkérhetőség elől (összemosva a felelősségvállalást a döntéssel).

Szlovákiában jelenleg öt járásban rendelte el az illetékes közegészségügyi hivatal az iskolák bezárást, ebből kettő magyarlakta (Losonci, Rozsnyói). A Losonci járás esetén a hivatal közölte, hogy minden harmadik fertőzött 10-19 éves. Az iskolák átmeneti bezárása mellett foglalt állást a járványszakértők tanácsa, a pedagógusok szakszervezetének szövetsége és az SaS kivételével mindhárom kormánypárt.

Körkép.sk