Amerikai hadsereg állomásozhat Szlovákia területén – Korčok és Naď bemutatta a kétoldalú megállapodástervezetet

Nyitókép forrása: SITA/Branislav Bibel

Oroszország és a Nyugat között egyre feszültebb a viszony, tényleges csapatmozgások zajlanak Ukrajna határainál, a sokáig kelet és nyugat között egyensúlyozó Fehéroroszország pedig végleg orosz érdekszférába olvadt be, és ma mesterségesen gerjesztett migránsválsággal próbálja aláásni Lengyelország és Európa stabilitását. Eközben a Nyugat folyamatosan újabb oroszellenes szankciókkal fenyegetőzik, és (egyelőre) akadályozzák az Északi Áramlat 2 új gázfolyosó üzembe helyezését, és Ukrajna NATO-tagságával hergeli az oroszokat, annak tudatában, hogy azt Oroszország semmilyen körülmények között sem engedheti. Ebben az elég bonyolult és nem túl megnyugtató időszakban terjesztette elő Ivan Korčok (SaS) külügyminiszter és Jaroslav Naď (OĽANO) védelmi miniszter az amerikai-szlovák védelmi megállapodásról szóló javaslatot, amely lehetővé tenné az amerikai haderők szlovákiai tartózkodását és csapatmozgását.

Igen, arról a javaslatról van szó, amelyet az előző smeres kormány, elsősorban az oroszbarát Szlovák Nemzeti Párt (SNS) miatt nem volt hajlandó még csak előterjeszteni sem. Sőt, hogy ne kelljen róla tárgyalni, inkább nem kérték az amerikaiak által felajánlott, katonai infrastrukturális fejlesztésekre kínált 100 millió dollár dotációt sem. A dolog mindenesetre elég ellentmondásos volt, hiszen ugyanarról az SNS-ről beszélünk, amelynek akkori védelmi miniszter, Peter Gajdoš amerikai F-16-os vadászgépek megvásárlása mellett döntött, úgy, hogy azok bevallottan támadó gépek, hogy Szlovákia igényeihez képest merő túlzás a megvásárlásuk, és hogy méregdrágák.

Még mielőtt rátérnénk a dokumentum lényegi részére, két dolgot mindenképp érdemes kiemelni. Az egyik az a tény, hogy a megállapodás egy kétoldalú egyezmény, miközben USA és a Szlovákia is ugyanannak szövetségi rendszernek a része (NATO). Adódik a kérdés, miért részesítik előnyben az amerikaiak a kétoldalú egyezményeket Közép-Kelet-Európában. A válasz elég prózai.

   

Ha nem kétoldalú egyezmény ellen, akkor két dolog történne. Az egyik, hogy az európai hatalmak minden egyes műveleti döntés körül politikai táncot kezdenének járni, hogy a számukra legkényelmesebb döntés szülessen. Ha németeknek például épp kényelmetlen lenne egy amerikai gyakorlat Szlovákiában, akkor a NATO-n belül ez ellen fel tudnak lépni. Ez értelemszerűen az USA szempontjából hátráltató tényező.

A kettes számú szempont, hogy a NATO-n belül Szlovákiának is nagyobb a szava. A végtelen politikai viták és huzavonák mögé bújva ki tudja kerülni azt, amire az USA rá akarja venni, vagy szövetségeseket találni ahhoz, hogy megakadályozzon számára (politikai vagy stratégiai okokból) vállalhatatlan dolgokat.

A második dolog, amit érdemes kiemelni, az a tervezetet benyújtó két politikus személye. Ivan Korčok a Smer egykori külügyi államtitkára, később Szlovákia amerikai nagykövete, ízig vérig szélsőliberális és elfogult atlantista politikus, aki mindent a „nyugati partnerek” szemüvegén keresztül figyel – még saját országa érdekeit is. Jaroslav Naď pedig egykor a transzatlanti nem kormányzati szervezeteknél és a NATO központjában is dolgozott, bár bizonyos tekintetben kétségkívül a józanabbul gondolkodó politikusok közé tartozik.

Ellenőrzés Szlovákia meghatározott területei felett

Az Egyesült Államok és Szlovákia közötti megállapodástervezet kétoldalú szerződés, ám a szlovákok számára rendkívül érzékeny kompromisszumokat tartalmaz, mint az infrastruktúrához való teljes hozzáférés, a katonák állomásoztatása, vagy az, hogy amerikai katonákat kisebb vétség esetén szlovák hatóságok nem vonhatják büntetőeljárás alá. Hasonló megállapodás az USA és Lengyelország, illetve az USA és Magyarország között is már köttetett, nagyon hasonló feltételekkel.

A 36 oldalas megállapodás többek között azt mondja ki a 3. cikkelyben, hogy

az USA fegyveres erői műveleti ellenőrzésre jogosultak a ‘meghatározott létesítmények’ és területek felett.

 

Tehetik mindezt annak érdekében, hogy oda az USA fegyveres erői, a hozzátartozók, az USA-vállalkozók, és a közös megállapodás szerinti egyéb személyek beléphessenek, és azokat látogatás, kiképzés, gyakorlatok, katonai mozgások, áthaladás, támogatási és ahhoz kapcsolódó tevékenységek céljára, repülőgépek és hajók üzemanyaggal való feltöltésére, repülőgépek leszállására és javítására, járművek, hajók és repülőgépek átmeneti karbantartására, a személyzet elszállásolására, hírközlésre, a haderők és katonai célú ellátmányok és berendezések elhelyezésére és telepítésére, katonai célú ellátmányok és berendezések előre telepítésére használják.

 

Ugyanez igaz biztonsági támogatási és együttműködési tevékenységekre, közös és együttes kiképzési tevékenységekre, humanitárius és katasztrófaelhárítási tevékenységekre, közös megállapodás szerinti tevékenységeket támogató kivitelezési munkákra, valamint olyan egyéb célokra használják, amelyekben a felek vagy a végrehajtó képviselőik megállapodhatnak, ide értve azokat is, amelyeket az Észak-atlanti Szerződés keretében hajtanak végre.

a fenti szövegrész egybevág az amerikai-magyar verzióval. Abban is egyezik, hogy ideiglenes jelleggel a „végrehajtási megbízott” (esetünkben ez a védelmi minisztérium, amely kvázi közvetít az amerikai fél és a szlovák kormány között) lehetőséget biztosít közterületekre, szlovák állami, önkormányzati vagy magántulajdonban lévő területekre való belépésre.

A fent már említett „meghatározott területek” Szlovákiában a Malacky-Kuchyňa (konyhai) és a szliácsi katonai repülőtér. Ezeket a szövegezés szerint a szlovák kormánynak „költségtérítés” nélkül kell a megállapodás értelmében az amerikai fegyveres erők rendelkezésére bocsátani, amelyeken módosításokat és fejlesztéseket is végrehajthatnak.

Puha szlovák megfogalmazás

A csapat-, felszerelés- és ellátmánymozgások tekintetében a szlovák szövegezés már némileg eltér a magyarországi szerződéstől. A két verzió a következőképp néz ki (vastagon szedett betűkkel jelöltük a különbségeket):

A szlovák szövegezés: „A Szlovák Köztársaság szuverenitásának és törvényeinek teljes tiszteletben tartása mellett az USA fegyveres erői a meghatározott létesítményekben és területeken, valamint az egyéb közösen elfogadott helyeken katonai célú berendezéseket, ellátmányokat és eszközöket („előre telepített felszerelés”) szállíthatnak, telepíthetnek előre és tárolhatnak. A szerződő felek vagy végrehajtási megbízottjaik az e fejezetben meghatározott műveletekről szükség szerinti mértékben konzultálnak”

 

A magyar szövegezés: „Magyarország szuverenitásának és törvényeinek, beleértve nemzetközi jogi kötelezettségeinek maradéktalan tiszteletben tartásával, továbbá egyeztetés mellett és mindkét fél nézeteinek figyelembe vételével, az USA fegyveres erői a meghatározott létesítményekben és területeken, valamint az egyéb közösen elfogadott helyeken katonai célú berendezéseket, ellátmányokat és eszközöket („előre telepített felszerelés”) szállíthatnak, telepíthetnek előre és tárolhatnak.”

A folytatás sem ugyanaz. A szlovák verzió negyedik fejezetének második pontja azt írja, hogy az USA a „végrehajtási képviselőt” értesítik az általuk Szlovákia területére szállítani és ott előre telepíteni szándékolt előre telepített felszerelés fajtáiról, mennyiségéről és szállítási ütemezéséről, valamint az ilyen szállításokat végző USA-vállalkozókról. A magyar verzióban a „végrehajtási képviselő” helyett konkrétan a Magyar Honvédség szerepel.

Az infrastruktúrát érintő résznél azt azért érdemes kiemelni, hogy a megállapodás szerint minden használatba vett épület és nem elmozdítható tartozéka, még azok is, amelyeket az amerikaiak építettek hozzá, a Szlovák Köztársaság tulajdonában marad.

Csapatmozgások és kötelezettségek

Ami a szlovák közvélemény számára azonban igazán nagy jelentőséggel bír majd, az a hadsereg ki- és belépési feltételei. Erről a megállapodás 7. fejezete értekezik. Ennek első bekezdése szerint Szlovákia nem követeli majd a NATO SOFA (A Sofa-szerződés taglalja az USA fegyveres erőinek szlovákiai tartózkodásaira vonatkozó általános feltételeket) parancsok közös nyugtázását. A második bekezdés pedig kimondja:

„A NATO SOFA megállapodással összhangban, a Szlovák Köztársaság mentesíti az útlevél bemutatása és vízumkötelezettség alól a területére történő belépéskor és az onnan való kilépéskor a fegyveres erők részére kiállított személyazonosító igazolvánnyal és érvényes menetparanccsal rendelkező tagjait. Továbbá, a Szlovákia területére történő belépéskor és a kilépéskor Szlovákia mentesíti a vízumkötelezettség alól a polgári állomány tagjait, a hozzátartozókat és USA-vállalkozókat, akik érvényes útlevéllel és az USA Védelmi Minisztériuma által kiállított személyazonosító igazolvánnyal, menetparanccsal rendelkeznek, vagy akik részére az Egyesült Államok illetékes hatósága meghatalmazó iratot állított ki.”

Ez utóbbi bekezdés szintén megegyezik a magyarországi verzióval.

A hetedik fejezet továbbá rögzíti, hogy az amerikai hadsereg tagjai, a kiszolgáló személyzet és családtagjaik nem esnének az idegenrendészet nyilvántartási kötelezettségei alá, lakhelyüket pedig átmenetiként kell tekinteni.

A nyolcas fejezet a két katonai reptéren kívüli logisztikai segítség feltételeit foglalja keretbe. Eszerint Szlovákia saját államérdekeit szem előtt tartva maximális erőfeszítést gyakorol annak érdekében, hogy segítse az USA fegyveres erőit és rendelkezésükre bocsássa a szükséges erőforrásokat és logisztikai támogatást. Míg a két repteret „meghatározott létesítmények” és ezeket ingyen bocsátja az USA rendelkezésére a szlovák kormány, addig az ebben a fejezetben említett logisztikai támogatást az USA megtéríti.

Amerikai járműveket átkutatni tilos

További érdekesség a 11-es fejezet, ami a katonai járművek szlovákiai és Szlovákián keresztüli közlekedését taglalja. Többek között az amerikai járműveket az amerikaiak jóváhagyása nélkül a szlovák hatóságok nem tartóztathatják fel vagy vizsgálhatják át.

„Az USA fegyveres erők által vagy kizárólagosan részükre üzemeltetett repülőgépek, hajók és járművek szabadon ki- és beléphetnek, valamint közlekedhetnek Szlovákia területén, betartva a vonatkozó légi, belföldi vízi és szárazföldi biztonsági és közlekedési szabályokat. Az Egyesült Államok repülőgépei, hajói és járművei mentesülnek az Egyesült Államok hozzájárulása nélküli fedélzetre lépés és belső átvizsgálás alól.”

A kisebb vétségeket az USA maga intézi – Szlovákia lemond a joghatóságról

Ami még mindenképpen érzékenyen érintheti majd a szlovák felet (politikai értelemben), az büntetőjogi fennhatóság kérdése. Erről a megállapodás 12. fejezete értekezik:

„A Szlovák Köztársaság elismeri annak különleges fontosságát, hogy az USA fegyveres erők hatóságai fegyelmi felügyeletet gyakoroljanak a fegyveres erők tagjai felett, valamint az ilyen felügyelet hatását a műveleti készültségre. Ezért az Egyesült Államok kérésére, a kölcsönös védelem iránti elkötelezettség támogatása érdekében, Szlovákia, szuverén mérlegelés alapján lemond az elsődleges büntető joghatóság gyakorlásának jogáról, a NATO SOFA egyezmény VII. cikke 3. bekezdésének (c) pontjában foglaltak szerint.”

Aztán jönnek a keményebb esetek, a vétségek és a súlyos bűncselekmények esetei:

„Konkrét bűncselekmények Szlovákia számára különösen fontos különleges eseteiben a szlovák  hatóságok az USA fegyveres erők illetékes hatóságainak küldött írásbeli nyilatkozattal visszavonhatják a joghatóság gyakorlásáról való lemondást.”

A kisebb súlyú (pénzbírsággal, vagy 3 évnél kisebb börtönbüntetéssel sújtható) bűncselekmények esetében az USA fegyveres erők értesítik a szlovák hatóságokat. A 15. fejezet erre rátesz egy lapáttal, és kijelenti, hogy  az USA fegyveres erőinek tagjai beleértve a civil személyzetet mentességet kapnak a polgárjogi kártérítési felelősségrevonások alól.

Körkép.sk