A brüsszeli lap a V4 repedezését vizionálja. Szlovák és cseh politikusok adják alá a lovat

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Laszlo Balogh

„Nem annyira fantasztikus négyesként” emlegeti a brüsszeli balliberális Politico hírportál a Visegrádi Négyek csoportját. A lap ugyanazt vizionálja, mint néhány évvel ezelőtt az összes mainstream médium: a V4 valójában V2+2, és a szétesés küszöbén van. Csak a gondolatmenetet újracsomagolták a közelmúlt változásaihoz igazítva. Így lett Eduard Hegerből a Szlovákiát mainstreambe visszavezető hős miniszterelnök, és Ján Budaj is színt vallott.

A Politico szerint a V4-egység gyengülésének egyik oka a Magyarország és Lengyelország közötti eltérések főleg Oroszország kapcsán, valamint Szlovákia és Csehország „visszakerülése a mainstream országok közé”.

A Politico cikkéhez Mikuláš Bek új cseh EU-ügyi miniszter adta a muníciót, aki nemrég a cseh Hospodářske noviny-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy

   

„Magyarország és Lengyelország ma komoly vitában áll az EU többi tagjával, miközben Csehország és Szlovákia nem pendülnek velük egy húron”

Bek egyébként nem először próbálja aláásni a V4-ről alkotott képet a nyugati vagy épp a hazai sajtóban, legutóbb a Bloombergnek beszélt arról, hogy Csehországnak a V4 kevés, meg kéne azt haladnia.

A Politico azt elismeri, hogy még sok kérdés tartja össze a visegrádiakat (pl. szorgalmazzák az atomenergia zöldként való elismerését). Ám a cikk szerint sok a megosztó tényező is: Oroszországhoz és Kínához való hozzáállásuk eltér, Prága és Varsó megosztott a cseh határ közelében található külszíni szénbánya ügyét illetően is.

A lap nagyobb „kulturális és politikai eltéréseket” vél felfedezni, az okát pedig Prága és Pozsony politikájának megváltozásában látja.

„Eduard Heger szlovák miniszterelnök tavaly vette át a hatalmat, megerősítve ezzel a szakítást a közelmúlt populista kormányaival. Ez egy ideig magányossá tette Szlovákiát a V4-ben, egészen addig, míg Petr Fiala cseh miniszterelnök tavaly év végén hivatalba nem lépett és nyugati irányú váltást ne ígért a kormányzásban”

írja a Politico.

Az mindenképp komolyabb figyelmet érdemel, hogy a Politico Ján Budaj környezetvédelmi minisztert is idézte, aki ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta:

„Személy szerint számomra rendkívül bátorítóan hatott látni a cseh parlamenti választások eredményét. Most kettő a kettő ellen az esély”

mondta Budaj, aki Hegerrel együtt az OĽANO jelöltje és tagja – annak az OĽANO-nak, amely a legerősebb kormánypárt, és amelynek elnöke, Igor Matovič  kormányfőként több szálon is közelített a magyar kormányhoz.

Egy másik, természetesen névtelenül idézett szlovák tisztviselő arról beszélt, hogy a törés a jogállamisággal kapcsolatos álláspontnál következett be:

„Szlovákia és most a csehek máshol állnak Magyarországhoz és Lengyelországhoz képest. Mindkét kormánynak (a prágainak és a pozsonyinak – a szerk.) nagyon erős érdeke fűződik az EU megerősítéséhez, nem pedig aláásásához”

mondta az anonim forrás.

A lap emlékeztetett a magyar álláspontra a V4 egységét illetően. A hivatalos álláspont szerint Szlovákia különutas jellegét az magyarázza, hogy a visegrádiak közül egyedül tagja az eurozónának, így viszonya Brüsszelhez és a németekhez teljesen más, kisebb a mozgástere.

A Politico ellentéteket sejt Magyarország és Lengyelország között is, elsősorban Oroszország miatt, tekintve, hogy Budapest jó kapcsolatokat ápol Putyin orosz elnökkel (megjegyezzük, ha a magyar-orosz kapcsolatok jók, akkor vajon hogyan kellene emlegetni a német-orosz kapcsolatokat…).

Az egyik cseh EP-képviselő pedig arról beszélt a lapnak, hogy az új cseh kormány centrista része nagyobb figyelmet szentelne Szlovákiának, Lengyelországnak, Németországnak és Ausztriának, és egy ilyen szövetség létrehozását preferálná. Úgy látja, Budapest azért szigetelődött el csehországi viszonylatban, mert nyíltan kiállt Andrej Babiš és pártja mellett a cseh választási kampány során. Egyébként az EP-képviselő gondolatmenete egybevág Mikuláš Bek kijelentéseivel.

És ha már Bek, ő gyakorlatilag beavatkozva a magyar és lengyel belpolitikába kifejezte abbéli reményét, hogy a magyar és lengyel parlamenti választásokat követően változhat a visegrádi együttműködés értelme.

A Politico cikkén túl ki kell emelni, hogy Szlovákiát és Csehországot nem először próbálják leválasztani a V4-ről, és eddig sem nagyon jártak sikerrel a mainstream sajtóban az ilyen cikkekkel. Ugyanakkor a helyzet most más, mint négy éve volt. Szlovákiában a sajtóval kiegészülve elég jelentős a liberális politikai túlsúly, Csehországban pedig egy nagyon szélesspektrumú kormányzat azzal próbálja meg bebetonozni hajszálnyi előnnyel szerzett választási győzelmét, hogy azt bizonygatja, nem olyan, mint Andrej Babiš.

Körkép.sk