Magdolna
  • HUF: 394.10
  • USD: 1.07
  • 11 °C
  • 20 °C

Hirdetés (X)

politika

Energetika, jogállamiság, V4 – Pozsonyban tárgyalt Eduard Heger szlovák és Petr Fiala cseh kormányfő

Üres frázisok mellett akadtak aggodalmat keltő utalások is, főleg V4 tekintetében

Nyitókép forrása:  SITA/Branislav Bibel

 

Egyetértettünk, hogy hatalmas hozzáadott értéket képvisel az a lehetőség az idei évben, hogy egyrészt Csehország átveszi az EU soros elnökségét, és egyúttal Szlovákia július 1-jétől átveszti a Visegrádi Négyek és Slavkovi Hármak soros elnökségét. Csodálatos lehetőség, hogy két baráti, testvéri ország egyidőben közösen határozzák meg az európai politikai tónusát, és formálják irányát – mondta Eduard Heger (OĽANO) szlovák kormányfő Petr Fiala nemrég kinevezett új cseh kormányfő pozsonyi látogatása utáni közös sajtótájékoztatójukon. A cseh kormányfők első külföldi útja hagyományosan Pozsonyba vezet a közös állam történelmi emléke miatt.

 

A találkozó azért is kapott rendkívül nagy figyelmet, hogy Csehországban egyre több magasbeosztású politikai hivatalnok és miniszter fogalmaz meg éles kijelentéseket Magyarországgal és  a V4-ekkel szemben. Korábban Mikuláš Bek cseh EU-ügyi miniszter a V4 meghaladásáról beszélt, és a minap a cseh képviselőház elnöke, Markéta Pekárová Adamová ragadtatta magát arra, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő választási kudarca iránt táplált reményének adjon hangot.

 

A cseh kormányváltással Szlováki V4-beli iránya is megváltozhat, ezt érezve a mainstream sajtó újra elkezdte a csoport fellazulásáról cikkezni (V2+2).

 

Heger a sajtótájékoztatón fontosnak tartotta kijelenteni, hogy

 

  • mindkét ország kormánya erőteljesen proeurópai (ez Szlovákiában a nyugati irányultság megkérdőjelezhetetlenségének szinonimája – a szerk.),
  • a kormányzást „hangsúlyosan a jogállamiság elveire építik” (a korábbi politikai helyezkedésnek megfelelően a szlovák vezető politikusok gyakran elismétlik a brüsszeli retorikát, nehogy felkerüljenek Brüsszel fekete-listájára, mert annak súlyos belpolitikai követkézményei lehetnének – hogy az uniós források megvonásáról ne is beszéljünk. A cseheknél ez annak szinonimája, hogy ők nem olyanok, mint az előző, Babiš-kormány volt…),
  • az emberi jogok tiszteletben tartására (ebbe rengeteg minden bele lehet hallani az LMBTQ jogoktól a roma felzárkóztatásig, már amennyiben úgy szeretnénk…).
  • A szlovák kormányfő szerint cseh kollégájával egyetértettek abban, Európának globális játékosnak kell lennie (vagyis jelenleg nem az, és ebben a formájában nem is lesz, de megint nem foglal állást, hogy „több Európára”, vagy “nemzetek Európájára” lenne-e inkább szükség…).

 

Érdekes, hogy Heger már nem a járvány legyőzését emlegette, hanem, mint mondta, cseh kollégájával behatóan tárgyalt arról, hogyan lehetne együtt élni a járvánnyal, tekintettel az Omikron-variánsra, ami új dinamikát ad a járványnak.

 

Heger nagyon fontos témaként említette az energetikát. Hangsúlyozta a karbonsemlegesség elérésnek fontosságát, ám rögtön egy „de”-vel folytatta a mondatot, kiemelve, hogy minden uniós tagállam más kiindulási helyzetből rugasdzkodik neki ennek a változásnak, és ezeket a különbségeket tiszteletben kellene tartani.

 

A szlovák kormányfő szerint Szlovákia és Csehország azok közé az országok közé tartozik, „amelyeknek az energetikai mixében nagy szerepet kap az atomenergia, és ezért a nukleáris energiának szerepe kell hogy legyen a karbonsemlegesség eléréséhez vezető úton”.

 

Védelmi kérdésekben a két miniszterelnök beszélt az Ukrajna körüli feszültségről, és ezzel kapcsolatban Heger kiemelte, hogy Szlovákia és Csehország egyetért abban, hogy a legfontosabb a helyzet „deeszkalációja”, és a kommunikáció megfelelő mederbe terelése.

 

Emberi jogok és jogállamiság… de mindenekelőtt energetika

 

Érdekes módon Fiala cseh kormányfő sokkal egyértelműbben fogalmazott az energetika kapcsán, és kicsit a magyarországi kormány álláspontjához közelítve kijelentette, hogy a két ország célja, hogy a karbonsemlegesség elérése nem a lakosság kárára történjen, hogy ne nőjön az „energetikai szegénység” (Csehország áramellátásában igen nagy szerepe van a szénerőműveknek, Szlovákia a nyitranováki erőmű néhány éven belüli felszámolására már ígéretet tett).

 

Fiala elmondta, hogy újra felelevenítik a két ország kormányai a közös kormányülések hagyományát, amit az elmúlt két évben a pandémia miatt kellett mellőzniük.

 

A biztonsági kockázatok kapcsán „általános kontextusban” Fiala kijelentette,

 

a szabadság, emberi jogok és jogállamiság védelmét fenn kell tartani, ezek a politikájuk részét képezik, és ezek azok védelmét a nemzetközi szintéren is képviselni fogják.

 

Az újságírói kérdésekre válaszolva Fiala elmondta, hogy az Omikronra fel vannak készülve, az új járványhullám tetőzését január második felére várják (Csehországban már az Omikron a domináns variáns). Heger azt emelte ki, hogy a szlovák kormány megpróbál majd rugalmasan viszonyulni a járványhoz, de szeretne egyúttal előre kiszámítható intézkedéseket foganatosítani a lakosság érdekében. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia hátrányból indul az alacsony oltottsági szint miatt.

 

A Visegrádi Négyek jó dolog, de csak ha erősebbé teszi Európát?

 

A Visegrádi Négyekre vonatkozó kérdés kapcsán mindkét kormányfő elkerülte a konkrét válaszadást. Heger a csehek és szlovákok közös történelmével próbálta magyarázni azt, hogy a két ország között szorosabb álláspont-egyezést látni a V4-en belül, ami szerinte természetes. Ugyanakkor, azt is kiemelte, hogy a V4-ne úgy kellene politizálnia, hogy Európát erősebbé tegye a világpolitikában, és hogy a témákat úgy kell megnyitni, hogy azok Európa javát szolgálják.

 

Fiala arról beszélt, hogy a V4 „jó és hasznos” eszköze a közép-európai országok érdekeinek érvényesítésére, ám rögtön hozzá is tette, hogy ezeket az érdekeket pontosan definiálni kell (vagyis eddig nem voltak meghatározva, vagy Fiala újranyitná őket – a szerk.). Megismételte, amit Heger mondott, miszerint a Visegrádi Négyeknek saját érdekei érvényesítésekor konstruktívan járuljon hozzá az EU fejlődéséhez is.

 

Mindkét kormányfő ezzel lényegében átvette az liberális retorikát, amit elég gyakran hallhattunk többek között Ivan Korčok (SaS) szlovák külügyminisztertől is, és amelynek célját úgy összegezhetnénk, hogy az visegrádi országok álláspontját bele akarja kényszeríteni egy olyan retorikai keretbe, ami csak azokat a témákat feszegeti, ami Brüsszelnek kényelmes.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket