Szlovákia nem zárkózik el az uniós alapszerződések megnyitásának vitájától

Nyitókép forrása: SITA/Branislav Bibel

Úgy tűnik, alábbhagyott a szlovák külügyminisztérium lelkesedése a brüsszeli ötletek iránt. Az uniós vétójog eltörlését jelentő uniós szerződések megnyitásáról továbbra is viszonylag tartózkodóan nyilatkoznak az illetékesek.

A TASR hírügynökség közlése szerint például Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár kijelentette, hogy „Szlovákia nem zárkózik az EU működéséről szóló alapszerződések felülvizsgálatártól, de előre tisztázni kell, milyen hozadékokat várunk ettől a lépéstől és hogy van-e velük kapcsolatban politikai konszenzus. 

Az uniós alapszerződések megnyitásának elképzelését az Európa Jövője Konferencia (CoFoE) vetette fel, bár azt azért érdemes leszögezni, hogy  a konferenciát a globalista liberális erőtér képviselői csak használták fel, hogy saját céljaik eléréséhez újabb indokot teremtsenek.

   

Azt azért mindenképp érdemes kiemelni, hogy Szlovákia uniós csatlakozásánál komoly vita ment arról, hogy mennyire lesz képes Pozsony érvényesíteni nemzeti érdekeit az EU-n belül. A csatlakozást támogatók válasza akkor úgy szólt, hogy ott van a vétójog és a Visegrádi Négyek, az egyik garanciát ad, a másik szavazati súlyt. Ma mindkettő ellen módszeres támadás zajlik Brüsszel és a liberális politikai erőtér részéről.

A külügyminisztérium kritikus

A képlet azonban nem ennyire fekete-fehér. Ivan Korčok (SaS) külügyminiszter és láthatóan Martin Klus sem állt a kezdeményezés mögé feltétel nélkül, ami azért arra enged következtetni, hogy a CoFoE követelései problémásak. Ha másért nem, minimum azért, mert ez a kérdés megoszthatja az uniós egységet, amely már így is gyenge lábakon áll a szankciók következményeinek begyűrűzése miatt.

Klus pénteken arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok elképzelése arról, milyen változtatásokat kellene eszközölni az alapszerződésben, merőben eltérők.

„Személy szerint úgy vélem, hogy a polgárok által kért kulcsfontosságú változtatások nagy részét meg lehet valósítani a jelenlegi alapszerződési keretek között is, és nem lenne jó zátonyra futni olyan évekig tartó vitákon, amelyek esetében irreális lenne kompromisszumot várni. A világjárvány és az ukrajnai háború is megmutatta, hogy az EU-nak megvan a kompetenciája és a képesség a gyors és hatékony megoldások elfogadására és érvényesítésére, méghozzá a jelenleg szerződéses keretek között is”

mondta.

Az alapszerződésekről szóló vita központi eleme a vétójog eltörlése lenne. Az emellett érvelők szerint a vétójog lassítja az európai döntéshozást, és helyette a minősített többséget kellene bevezetni minden kérdésre. A minősített többség két kritériuma az, hogy az illető javaslatot

1. az EU tagállamainak 55 százalékának (27 tagállam esetén tehát 15) kell támogatnia, úgy
2. hogy e tagállamok képviseljék az EU lakosságának legalább 65 százalékát.

A folyamatnak van egy biztonsági ellensúlya, a blokkoló kisebbség, ahol a javaslatot blokkolhatja  az EU népességének legalább 35 százalékát kitevő országok nemleges szavazása.

Nem csak az új tagállamok alkalmazzák a vétójogot

Azt viszont érdemes kiemelni, hogy vétójog nélkül az elmúlt időszakban megvalósulhatott volna a migránsok elosztását szolgáló kvótarendszer, vagy az olajembargó eredeti, még a mostaninál is több kárt okozó javaslata. A vétójog eltörlése alapvetően megkövetelné, hogy Brüsszel több szakmaiságot és kevesebb ideológiát gyakoroljon – ez viszont irreális elvárás a jelenlegi helyzetben.

Az sem mellékes, hogy azért a mainstream által szentként tisztelt régi tagállamok is előszeretettel élnek a vétójoggal. Emlékezzünk vissza, hogy a Fukar Négyek (Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország) hogyan vétózta meg a koronavírus gazdasági hatásai ellensúlyozására létrehozott Új generáció Újjáépítési Alapot, vagy hogyan kaszálták el a németek és franciák (no, meg az olaszok is) a bankunió ötletét

Mivel az alapszerződések megnyitásához, de az azt követő megváltoztatásukhoz is konszenzusos döntés kell (tehát a változtatás folyamatában végig érvényesül a vétójog), kicsi az esély rá, hogy a tagállamok hajlandóak lennének kiadni a kezükből a gyeplőt – főleg azok után, hogy Brüsszel enyhén szólva is hajlamos az ideológiai túlkapásokra (legyen szó a klímapolitikáról, a háborúról vagy genderideológiáról).

Körkép.sk