Krajniak Gombaszögön: A progresszivizmus és a liberalizmus zsákutca, alkalmatlanok a társdalom működtetésére

Nyitókép forrása: körkép.sk

Szociális kihívások, inflációs környezet, Volvo-üzem, bérlakás-program, konzervatív-liberális szembenállás és jövőkép. Nagy vonalakban ezekről a témákról beszélt Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter a Gömbaszögi Nyári Tábor közéleti fórumán, ahova a Körkép.sk meghívására látogatott el. A beszélgetés moderátora Király Zsolt, a Körkép.sk főszerkesztője volt. Magyar ügyekkel kapcsolatban Krajniak viszonylag nyitottan nyilatkozott, pártja elnökének magyarellenes megnyilvánulásaira azonban kitérően reagált. Beszélt arról is, hajlandó-e lenne közösen kormányozni a szlovákiai magyarok érdekképviseletével. Összefoglalónk.

Lakásprogram

A lakásprogram volt a 2020-as választási kampány óta a Sme rodina politikai zászlóshajója, amit rengeteg koalíción belüli alku eredményeképpen még csak nemrég sikerült formába önteni és lassan elindítani. Krajniak szerint a lakások kérdése ma az egyik „legfontosabb stratégiai kérdés” Szlovákiában.

A miniszter szerint az államilag támogatott lakásoknál országos szinten érvényes lesz, hogy bérleti díjuk az adott régióban megszokottnál 30-40 százalékkal olcsóbb lesz, de kevesebbe kerül majd az esetleges jelzáloghitel törlesztőinél is.

    

Inflációs környezet

Elismerte, hogy valószínűleg az inflációellenes intézkedések önmagukban nem tüntetik el a drágulást, amit tapasztalunk. Szerinte legalább még egy évig velünk marad a pénz elértéktelenedése. Ezért úgy véli, hogy folyamatos segítségre van szüksége az embereknek a helyzet kezelésére. Ugyanakkor ezzel magyarázza azt is, hogy Szlovákia adós maradt az olyan invazív intézkedésekkel, amivel például Magyarországon lehet találkozni.

„Fontolóra vettük, és még mindig fontolgatjuk az üzemanyagárak befagyasztását, de egyelőre megfigyeljük, hogy az egyes országok milyen intézkedés mellett döntöttek, és az mennyire vált be. Hát nem tudom. Ha Hernádi MOL-vezér kijelentéseit hallgatom, akkor az az érzésem, hogy jobb, ha drága a benzin, de azért elég van belőle, mintha nem lenne elegendő belőle. Hiszen Magyarország most ilyen helyzetbe fog kerülni”

fogalmazott. Az üzemanyagárakkal kapcsolatban elmondta, hogy amíg Szlovákia az uniós árrangsor legolcsóbb felső harmadában lesz, addig a szlovák állam nem avatkozik közvetlen módon az árképzésbe. Megjegyezzük, Szlovákia a 27 tagállamból benzin tekintetében a 8. legolcsóbb ország, gázolaj tekintetében a 9. legolcsóbb. Más szavakkal, az előbbinél kettő, az utóbbinál egyetlen hely választ el minket attól, hogy az állam beavatkozzon az üzemanyagárakba.

Minimálbér

Krajnaiak a minimálbér kapcsán felvezetésként elmondta, hogy a kormány a szakszervezetekkel kötött megállapodás értelmében a közszférában dolgozók bérét a következő 14 hónapban 21 százalékkal emeli meg, a pedagógusok bérét pedig 29 százalékkal. Feltéve, hogy az állam tartja magát, és a megállapodás értelmében az érintett szektorok szakszervezetei nem fognak sztrájkolni.

Kifejtette, hogy a minimálbérnél a törvény által előírt legkisebb emelés 691 euróra növelte volna az összeget (bruttóban), a szociális partnerek (állam, munkáltatók, alkalmazottak képviselői) végül 700 eurós bruttó legkisebb törvényes fizetésben egyeztek meg.

Krajniak szerint nem igaz, hogy a fizetéseket terhelő adók és illetékek tekintetében Szlovákia az EU élvonalába tartozik (ez kitérő válasz, Szlovákiában a munka értékének nagyjából felét az állam elviszi). Azt is megjegyezte – erősen relativizálva a szlovákiai helyzetet –, hogy épp a magas adószínvonalú országokhoz szeretne Szlovákia felzárkózni jólét szempontjából.

Volvo-üzem

Megkérdeztük a munkaügyi minisztertől, mivel sikerült megfogni a Volvo elektromosautó-gyárának projektjét. Krajniak szerint az egyik legfontosabb tényező az volt, hogy „milyen módszerrel biztosítanánk be és készítenénk fel” a Volvo számára a szükséges szakképzett munkaerőt. Elmondása szerint ennek oka az, hogy a projekt első fázisában 4-10 ezer munkásra lesz szükség közvetlenül és közvetve, a második fázisra azonban ez az igény a duplájára nő.

A miniszter szerint a Volvonak azt is megígérték, hogy ösztönözni fogják a Nyugat-Szlovákiában dolgozó, de egyébként kelet-szlovákiai lakhelyű munkavállalókat a saját régiójukba való visszatérésre. Krajniak szerint a Volvo döntéséhez a lakásprogram is hozzájárult, mert ha egy szakképzett munkaerőt családostul szeretne elhelyezni Kassán vagy környékén, az ilyen igények kielégítésére lesz kapacitás.

Krajniak úgy vélte, az is Kelet-Szlovákia felé billentette a mérleget, hogy „az EU azon kevés helyei közé tartozik, ahol még van lehetőség szakképzett munkaerőt találni”. Kifejtette, a Nyugat-Balkánon van szabad munkaerő, de a szakképzett emberek zöme már Nyugat-Európában dolgozik. (Ez nem magabiztos érv, tekintettel arra, hogy korábban arról beszélt, hogy a kelet-szlovákiaiak nagy része meg Nyugat-Szlovákiában dolgozik… – a szerk.).

Utolsóként pedig azt az érvet említette, hogy a Volvonak nagyon megfelelt, hogy a leendő telephelytől alig negyedórányi autóútra van csak a repülőtér.

Munkanélküliség és Dél-Szlovákia

Krajniak szerint Dél-Szlovákia (délről nézve inkább Délkelet-Szlovákia – a szerk.) gazdasági fellendülésében kulcsfontosságú szerepelt fog játszani a Volvo, egyúttal azt is megemlítette, hogy meg akarnak szerezni még egy nagyberuházót valahova a Rimaszombat és Losonc közötti régióba. Ennél többet azonban nem árult el. Két másik beruházás lehetőségét is megemlítette, Dél-Szlovákia és Nyugat-Szlovákia kapcsán, de konkrétumokba nem bocsátkozott.

Kormányválság

Krajnaiak szerint a jelenlegi kormányválság két pártelnök (az SaS-es Richard Sulík és az OĽANO-s Igor Matovič) személyes konfliktusának eredménye. Arról beszélt, hogy a Sme rodina sosem akart lemondásra kényszeríteni egy kormánytagot sem, még akkor sem, amikor nem értettek vele egyet olyan meghatározó kérdésekben, mint a kórházreform vagy a belügyminisztérium vezetése.

„Egy kormányban kompromisszumokat is tudni kell hozni. A lényeg az, hogy mit tartunk fontosnak, mit akarunk a kompromisszum segítségével elérni”

Arra a kérdésre, hogy miért nem támogatja Sulík követelését Matovič leváltását illetően azzal reagált:

„Ön szerint én élvezem, hogy a pénzügyminisztériumban minden héten meg kell harcolnunk minden egyes euróért? Hát nem élvezem. De akkor sem mondok semmit, és elfogadom, hogy ha valamit el akarok érni [az embereknek], (…) akkor néha csendben kell maradni, vagy nem szabad kiborulni, mikor legszívesebben kimondanám a véleményemet. De ez egy koalíciós kormány, valójában ez nem működhet máshogy”

fogalmazott.

Magyar képviselet

Krajniak saját bevallása szerint teljesen nyitott egy magyar párttal való közös kormányzásra a jövőben.

„El tudom képzelni, hogy a Szövetség, vagy bármelyik másik párt, amely a szlovákiai magyarok érdekeit képviseli nemcsak a parlamentben lesz ott, hanem a kormányban is. Ez teljesen természetes, sőt, úgy vélem, hogy ha a politikai és kulturális értelemben legerősebb szlovákiai kisebbség politikai képviselete a kormány része lenne, az annak jele volna, hogy az állam egészségesen működik”

mondta.

Kultúrharc

A liberális-konzervatív kultúrharc kapcsán leszögezte, hogy szerinte a liberalizmus és a progresszivizmus alkalmatlanok a társadalom működtetésére.

„Úgy hiszem, nyilvánvaló, hogy olyan válságok idején, mint amilyenekkel ma Európa szembesül, csak azok a társadalmak élhetnek túl, ahol létezik a ’mi’ öndefiníció, (…) hogy ’mi’ jelentünk valamit. Minden, ami a ’mi’ közösségi felfogás ellen hat, gazdasági, politikai, katonai hanyatlást eredményez”

mondta. Hozzátette:

„Oroszország, az Iszlám, Kína, ezek monolitikus civilizációk, amelyek erős ’mi’ önmeghatározással rendelkeznek. Szerintem az teljes zsákutca, ha megszégyenítjük az egyházakat, a nemzeteket, a társadalmakat, mert mi marad aztán helyettük? Szétszóródott, atomizált, magányos és frusztrált egyének csoportja”

fogalmazott.

Magyarkérdés

Krajniak óvatos távolságtartással kezelte azt a kérdés, ami pártja elnöke, Boris Kollár egy korábbi kirohanására vonatkozott. Kollár egy alkalommal azzal rémisztgette a szlovák közvéleményt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök Putyinnal felosztaná Szlovákiát és a magyar kormány Nagy-Magyarországról álmodik.

Krajniak szerint ez csak példálózás volt az ukrajnai helyzet jobb érzékeltetése céljából. Annak ellenére kitartott ezen álláspontja szerint, hogy a szlovák nemzeti túlkapásoktól nem idegenkedő Kollár az ominózus tévéműsorban nem csak példálózott. Szavait Ivan Korčok liberális külügyminiszter narratíváját átvéve azzal nyomatékosította, hogy Magyarország „itt telkeket vásárol”, és ez már nem vicces.

Körkép.sk