Itt az újabb csavar: Sulík már nem akar tárgyalni egy új kormánytöbbségről

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

Richard Sulík, az SaS elnöke újabb látványos fordulatot mutatott be, és csütörtökön a Denník N-nek nyilatkozva kijelentette, hogy jelenleg nem akar még tárgyalni sem az új kormánytöbbségről. Annak ellenére, hogy ő volt az, aki felvetette Eduard Heger visszahívott kormányfőnek a lehetőséget. Az szinte biztos, hogy az új többség kialakításának lebegtetése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az OĽANO hajlandó volt engedni az SaS-nek a költségvetés kapcsán. Magyarul: az SaS bedobta a csalit, Heger és az OĽANO liberálisai pedig ráharaptak, most pedig hoppon maradtak.

Richard Sulík pártja, az SaS 2020-ban 6,22 százalékkal jutott be a parlamentbe, súly szempontjából csak a harmadik párt volt a négyes koalícióban, ennek ellenére 2021 tavaszán sikerült kiharcolnia Igor Matovič távozását a miniszterelnöki székből. Ezután a Za ľudí frakciójának szétrobbantásával 13-ról 20 főre növelte képviselői számát, és 3-ról 4-re miniszterei számát (választások nélkül).

2022 nyarán kormányválságot robbantott ki, ősszel kilépett a kormányból, karácsony előtt egy héttel pedig megbuktatta a kormányt, de azt is úgy, hogy közben eltávolította a bukott kormányból Igor Matovičot, és saját előnyére módosíttatta a költségvetést. Az SaS minden hitelét elvesztette, de minden célját elérte, amit eddig kitűzött.

   

A kormány megbuktatásának másnapján az előrehozott választások ellen szólva egy új kormányzótöbbség mellett érvelt. Ez a megbuktatott Hegernek nyilván vonzó ajánlat volt, hiszen azt jelentette volna, hogy akár a következő rendes választásokig egy demisszióban lévő kormány élén állhatott volna úgy, hogy az SaS közreműködésével meglett volna a többség a parlamentben. Ez volt december 16-án, a költségvetés ekkor még a levegőben lógott.

Végül Heger megállapodott Sulíkkal a költségvetésről is, amit a parlamentnek sikerült is elfogadnia csütörtökön, december 22-én. Pár órával a szavazás után aztán kiderült, hogy Sulík kitáncolt az új kormányzótöbbség ötlete mögül.

A SME és a Denník N napilapoknak (mindkettő balliberális sajtó) nyilatkozva azzal magyarázta az újabb csavart, hogy ő a múlt pénteken (tehát a kormány megbuktatásának másnapján) tényleg felajánlotta Hegernek az új kormányzótöbbséget. Ezután viszont felvetette az ügyet az SaS frakciójában is, és ott „kulcsfontosságú személyiségek” fogalmaztak meg fenntartásokat az ötlettel szemben, ezért 2 nappal később (azaz vasárnap, december 18-án) azt mondta Hegernek, hogy jelenleg ez nem téma.

Kormányzótöbbséget! Ja, mégsem

A dolog abban sántít, hogy ezt a fejleményt elhallgatták a nyilvánosság elől, akkor is, amikor közösen álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az egyezséget a költségvetés kapcsán (december 21-én).

A dolog jelenleg úgy néz ki, hogy Sulík elérte a költségvetés módosítását, Igor Matovič lemondatását, az OĽANO-frakció szétzilálását (a Ján Budaj körül csoportosuló 10 képviselő elhagyta a frakciót, ők végig az SaS-szel való megegyezést követelték) azzal, hogy elhúzta a mézesmadzagot az OĽANO előtt, de az utolsó pillanatban visszavonta ígéretét.

És nem először tett így. Lehet, hogy a sajtó nagy része azt sulykolja, hogy Igor Matovič kitépte a lemondónyilatkozatát az elnöki palota illetékesének kezéből, de ezzel csak el akarják terelni a figyelmet arról, hogy mit mondott erről Matovič és Heger a kormány bukásának estéjén: a közjáték egyrészt nem úgy történt, ahogy Sulík a sajtóba bedobta, másrészt Matovič azért nem mondott le végül, mert Sulík jelezte, hogy nem tudja garantálni, hogy az SaS megtartja a kormányt a bizalmi szavazáson, akkor sem, ha egy hónappal elhalasztanák a szavazást.

Vagyis Sulíknak voltak követelései, de az alkuk mindegyikéből kibújt, ahogy most is. Eduard Heger lényegében nevetségessé vált, vagy azért, mert Sulík balekjának tűnik, vagy azért, mert Igor Matovič bábjának.

Itt a nagy finálé

Még egy dolgot azonban mindenképp érdemes kiemelni. Az SaS korábban is jelezte, hogy elutasítja az előrehozott választásokat, és inkább egy Rastislav Káčer–Karel Hirman (az egyik a külügyminiszter, a másik a gazdasági tárca vezetője) vezette ügyvivő kormányt preferálna.

Márpedig ha nem lesz kormányzótöbbség, de Sulíknak sikerül továbbra is megbénítania az OĽANO-t (például egy újabb ígérettel távol tartania az előrehozott választások támogatásától), akkor nem lesz a választási ciklus lerövidítéséhez szükséges 90 mandátum. Az SaS és az OĽANO együtt 67 képviselővel bír, vagyis a parlament másik fele csak 83-mal.

Ha nem lesz alkotmánymódosítás, akkor – ahogy azt Boris Kollár házelnök csütörtökön szintén kijelentette – ügyvivő kormány jön, amelynek tagjait Zuzana Čaputová államfő nevezné ki. A sokat emlegetett progresszív puccs jelenleg nem is olyan légbőlkapott elképzelés, ahogy azt a liberális sajtó próbálta beállítani…

Körkép.sk