Vagovič felmondott a közmédiánál. A vezetés fél a politikailag kényes témákól és interjúalanyoktól

Nyitókép forrása: RTVS

Valami nagyon nincs rendben a közmédia háza táján. Legutóbb akkor került be az RTVS vezetősége a hírekbe, amikor leváltották a hírszerkesztők vezetőségét, amiért azok lehozták Robert Fico (Smer) november 17-i beszédét. Most pedig azért kerültek ismét nem túl hízelgő módon a sajtóba, mert Marek Vagovič oknyomozó újságíró távozott az általa indított A felszín alatt (Pod povrchom) című politikai műsorból és búcsút intett az RTVS-nek is. Erről maga Vagovič számolt be részletesen a közösségi oldalán. A helyzet azért érdekes, mert az újságírónak elévülhetetlen érdemei vannak a szlovákiai korrupció, a politika és oligarchák összefonódásának felderítésében. Így a kérdés nagyon beszédes: mi történik a közmédiánál, ha a vezetőség „objektivitásába” sem Fico, sem Vagovič nem fér bele?

Vagovič elmondása szerint az RTVS vezetősége fél a Médiatanácstól, pontosabban a tanács egyes tagjai mögött állóktól, akiknek már az sem tetszett, hogy nemrég műsorába elhívta František Imreczét, a Pénzügyi Főigazgatóság egykori fejét, aki ellen korrupció miatt folyik büntetőeljárás, és aki számos aktív politikusokat is érintő korrupciós ügy koronatanúja.

   

Az is beszédes, hogy az RTVS vezetősége elhalasztotta a Gorilla-ügyben eljáró nyomozócsoport vezetőjével készített interjút – az interjú összehozásán Vagovič három éve dolgozott.

Vagovič leírásából az látszik, hogy az RTVS vezetősége az Imrecze-interjúkor vált kevéséb együttműködővé.

„A közmédia egyes vezetői ugyanis attól féltek, hogy élő ügyekről is beszélni fog, amelyekben koronatanúként szerepel (együttműködő vádlottként). Sőt, még olyan mondat is elhangzott egyesektől: „Mi lesz, ha Pellegriniről is mond valamit?”

írta Vagovič. Az interjú végül lement, de csak a jogi osztállyal folytatott konzultációt követően. A valódi törés akkor jött, amikor a Közmédia Tanácsa is beavatkozott. A testület mögött oligarchák és politikai pártok befolyását lehet sejteni. A Tanács például azt kifogásolta, hogy a közmédia adásába egy olyan személy kerülhetett be, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban. Vagovič ezt az érvet nem tudta elfogadni, tekintettel arra, hogy sok hasonló helyzetben lévő politikus mégis szerepelhet, méghozzá rendszeresen.

Vagovič bejegyzéséből az derül ki, hogy a Közmédia Tanácsa addig fokozta a nyomást az RTVS vezetőségén, amíg az el nem halasztotta Vagovič soron következő interjújának vetítését. Az interjú pedig a Gorilla-nyomozócsoport vezetőségével, Martina Babacsovával készült. Állítólag,

ha nem került volna le a műsorról az interjú, a Tanács nem fogadta volna el az RTVS költségvetését. 

A halasztás egy hónapos lett volna, és ez kulcsfontosságú momentum volt. Egy hónap alatt ugyanis sok minden történhet.

„Minden újságíró, aki olyan személyekkel tartja a kapcsolatot, mint a Gorilla-nyomozócsoport vezetője, pontosan tudja, milyen nyomás alatt vannak és hogyan dolgoznak. Ha beleegyeznek egy exkluzív beszélgetésbe, azt azonnal le kell hozni”

mondta Vagovič, aki az interjút végül nem az RTVS-en közölte, hanem a POSTOJ konzervatív lap internetes adásában, a POSTOJ TV-n. (Nem kell különösebb képzelőerő ahhoz, hogy tudjuk, mi minden történhet egy hónap halasztás alatt, ha valóban vannak ellenérdekeltjei az interjúnak: bemocskolhatják az interjú alanyát vagy készítőjét, végleg elgáncsolhatják a közlését, dezinformációba kezdhetnek azok, akiket kínosan érint a dolog, hogy az interjúban elhangzottak valótlannak tűnjenek vagy új értelmezést kapjanak – a szerk.).

Az eset után Vagovič ultimátumot adott az RTVS-nek: vagy garantálják neki a témák és vendégek szabad megválasztását, vagy nem folytatja. Az RTVS válasza egyértelmű volt: „Együttműködő tanúkat nem lehet” meghívni a műsorba. Ráadásul bejelentették, hogy a műsort a köztévé 1-es csatornájáról a jóval kevésbé nézett 24-es csatornára akarják áttenni. (Megjegyezzük, ezek már olyan manőverek, amelyek nem összeegyeztethetők a sajtószabadsággal, itt egy oknyomozó műsor teljes kivégzéséről és eltemetéséről volt szó – a szerk.).

Vagovič végül a távozás mellett döntött, mint írta, „nem fog engedni az oligarchák és politikai jelöltek érdekeinek”.

Az RTVS is reagált közben a történtekre – de csak miután több politikus is élesen elítélte a történteket.

Az elég óvatosan megfogalmazott közlemény lényegében nem tagadja Vagovič állításait. A műsor elhalasztását és az együttműködő tanúk iránti tartózkodásukat azzal az ilyenkor szokásos szófordulattal magyarázták, hogy „fenn kell tartani a műsorok objektivitását és kiegyensúlyozottságát”. Sajnos azonban egyik előbbi jelzőt sem túl gyakran lehet tetten érni a közmédia műsoraiban – főleg nem a politikai témájú műsorokban.

És ahogy az előre sejthető volt, a műsor nézettségével is elégedetlenek voltak:

„Tekintettel arra, hogy a műsor az 1-es csatornán nem hozta az elvárt nézettséget és sajtóvisszhangot, tervezett folytatására az RTVS:24 csatornán került volna sor (…)”

Itt azért megjegyezzük, hogy egy egy hónapos műsortól aligha lehet objektívan elvárni, hogy két adással az élre tör majd. A köztévé közleményében azt is írta, hogy nem igaz, hogy bármelyik interjúalannyal készített beszélgetést letiltották volna.

„Fontos hangsúlyozni, hogy az RTVS, mint közszolgálati médium, mint minden műsorszolgáltató felelős a közölt tartalomért, és kötelessége teljesíteni az objektivitás, pártatlanság és kiegyensúlyozottság kritériumait. Az RTVS emiatt nem teljesíthette Marek Vagovič azon kérését, hogy szabadon válassza meg a témákat és vendégeket”

írta a közmédia vezetősége.

Felszín alatt címmel új beszélgetőműsort fog moderálni az RTVS-en Marek Vagovič

Körkép.sk