Orbán Viktor példája nyomán alakítana nemzeti blokkot az SNS a Smerrel és a HLAS-szal

Nyitókép forrása: Andrej Danko hivatalos facebook-oldala

Miközben Eduard Heger körül egy új jobboldali liberális párt és erőtér formálódik a mainstream sajtó aktív segédletével, a “másik” oldalon is mozgolódás kezdődött. Andrej Danko, az SNS elnöke tárgyalásokat kezdeményezne a Smerrel és a HLAS-szal, hogy magyar mintára egy nemzeti blokkot hozzon létre. Bár az SNS jelenleg elég súlytalan párt, a Smert és a HLAS-t pedig nehéz nemzeti pártokként értelmezni, érdemes odafigyelni ezekre az eseményekre, mert részben emiatt fogalmaznak meg a liberális politikusok bicskanyitogató kijelentéseket Magyarországgal szemben.

Például Rastislav Káčer külügyminiszter csütörtökön az Aktuality.sk-nak nyilatkozott arról, hogy az EU-ban egyedül Magyarországot nem tartja nyugati típusú demokráciának. Mivel az ominózus interjú elején a műsorvezető konkrét kérdésére reagálva nem zárta ki, hogy belép a nagypolitikába valamelyik liberális párt tagjaként, ez a kijelentés már inkább a választóknak szól: a formálódó atlantista blokk politikusaként elhatárolódik a neki konkurens, kevésbé atlantista nemzeti blokktól, mert az szerinte egy nem nyugati liberális demokráciát tart követendő példának.

Ami Andrej Dankot illeti, ő január végén akarja megkezdeni a tárgyalásokat a “nemzeti” pártokkal. Elsőként a Slovenský Patriot nevű párttal, amelynek EP-képviselője és vezetője, Miroslav Radačovský nyíltan és egyenesen kiállt Brüsszelben Magyarország mellett a jogállamisági vita kapcsán.

A tárgyalások második körében akar leülni a Smerrel és a HLAS-szal, és azt szeretné, ha közösen indulnának a következő választásokon.

A Pravda baloldali lapnak nyilatkozva Danko elég homályosan fogalmazott. Azt mondta, hogy jelenleg még csak a “koncepciót” alakítják ki.

“A szándékom az, hogy egy nemzeti blokkot hozzak létre Orbán Viktor példája alapján”

fogalmazott.

Állítása szerint az 5 százalék alatti pártokat is meg akarja szólítani.

Az azonban továbbra is kérdés, hogy lesz-e, és ha igen, mikor lesz előrehozott választás Szlovákiában. A január 21-én esedékes referendum sikeressége és az igenek győzelme nélkül a parlamentben aligha lesz meg a kellő többség a választási időszak lerövidítéséhez. Referendum nélkül ugyanis 90 támogató szavazat kellene hozzá, ám az OĽANO (47 mandátum) és az SaS (20 mandátum) nem akarnak előrehozott választásokat, így blokkolhatják azt. Ha a referendum érvényes lesz, és az igenek győznek, akkor egyszerű 76 mandátumos többség is elég lenne az előrehozott választások kieszközléséhez, ami ez esetben szinte borítékolhatóan meg is történne.

Körkép.sk