Heger széles jobbközép koalíciója nem lesz sem elég széles, sem elég ütőképes. De talán nem is ez a cél

Nyitókép forrása: SITA/Úrad vlády SR

Vladimír Lengvarský volt megbízott egészségügyi miniszter lemondása növelte a nyomást a parlamenten, hogy közelebb hozza az előrehozott választások időpontját, bár erre már csak március közepéig van ideje. A HLAS ezen a téren igyekszik meggyőzni az SaS-t. Az OĽANO kitart a szeptemberi időpont mellett. Robert Fico arról beszélt a Hospodárske Novinynek adott interjúban, hogy az OĽANO-n kívül minden párt a nyári választások mellett érvel. Ugyanakkor Eduard Heger épp most akar kialakítani egy széles jobbközép koalíciót, és neki ebből a szempontból előnyösebb a későbbi dátum – más kérdés, hogy kormányfői ténykedése folyamatosan veszít támogatottságából. A parlament március 14-én nyitja meg a parlamenti ülésszakot, ami egybeesik a júniusi választások megszavazásának utolsó lehetséges időpontjával és a Modrá koalícia közgyűlésével, ahol várhatóan Eduard Hegert fogják megtenni pártelnöknek. Michal Šipoš szombaton a közrádióban arról beszélt, hogy Heger a KDH-t és a Szövetséget is megpróbálja meggyőzni az együttműködésről.

Az elmúlt hetekben a jobbközép széles összefogást Mikuláš Dzurinda exkormányfővel hozták összefüggésbe, a helyzet az elmúlt napokban megváltozott. A Modrá koalícia (korábban SPOLU) kikosarazta Dzurindát, aki most saját párt alapítását fontolgatja. A Modrá koalícia pedig Heger felé fordult, aki Jaroslav Naď védelmi miniszterrel együtt dobbantani akar az OĽANO-ból.

A széles jobbközép koalíció kétségkívül egy atlantista jobbliberális pártformációnak készül, erről mind a célkitűzései, mind a benne lévő személyek is árulkodnak. Valódi jobboldalnak nem nagyon nevezhetjük. Mivel a KDH nemrég teljes mértékben felsorakozott a háborús mainstream mögé, Heger és a KDH szövetsége elvileg könnyen megoldható lenne, de a személyes politikai ambíciók nehézzé teszik a tárgyalásokat.

   

Az is elég egyértelmű, hogy a Heger-projekt maga sem hisz a választási győzelemben. Valószínűleg inkább arra számít, hogy 5-7 százalékos eredmény mellett elég mandátuma lesz, hogy a HLAS-t az atlantista-progresszív pártokkal közös kormányzásba vigye bele, ami a következő választási ciklusban is biztosítja az ország külpolitikai irányultságát.

Bár maga Heger azt mondja, hogy kormányfőként akarja folytatni a választások után is, erre aligha van reális esélye. A választások győztese Peter Pellegrini (HLAS) és Robert Fico (Smer) közül kerül majd ki. Ha a HLAS győz, akkor nem kérdés, hogy Pellegrini elfogadottabb miniszterelnök lesz – Heger újrázása a HLAS egész eddigi ellenzéki narratíváját kukázná.

A Heger-projekt – ha bejut majd a parlamentbe – valószínűleg abból indul ki, amit az SaS-kapcsán lehetett látni. Richard Sulík pártja 6,22 százalékkal az egyik leggyengébb kormányzópárt volt, ám a sajtó hátszelével sakkban tartotta a kormányt és a parlamentet.

A képlet tehát egyszerű: a jobbközép összefogás egyetlen küldetése, hogy a HLAS-nak alternatívát nyújtson a Smerrel közös koalícióval szemben, és ezzel egy balliberális kormánykoalícióba vigye bele.

A Heger-projekt egyébként fontos eszköze annak is, hogy az OĽANO-t a parlamenti küszöb közelébe (ha nem az alá) nyomja. A felmérések szerint ugyanis a legtöbb választót az OĽANO-tól és a KDH-tól viheti el. Ez a potenciál azonban idővel el fog olvadni, ha szeptemberig húzódik a kormányagónia.

Feltéve, hogy az államfő nem nevez ki egy szakértői kormányt. Ebben az esetben Heger miden figyelmét a pártépítésnek és a választási kampánynak szentelheti. Sokat el fog árulni a politikai játszmák céljáról, ha az államfő csak március közepe után hozza meg a döntést a szakértői kormányról – ez ugyanis azt jelenti, hogy szándékosan gáncsolták a nyári választások lehetőségét az időhúzással, időt nyerve az atlantista szövetség létrehozásának. Az államfő kijelentései a júniusi időpontról pedig alibi, amivel háríthatja a felelősséget.

Kikkel működhet együtt a Heger-projekt? Tárgyalások folytak a következő pártokkal:

• ODS – Pavel Macko tábornok pártja, aki Szlovákia legmagasabb beosztású képviselője a NATO-ban,
• Šanca – kis mikropárt mérhetetlen kategóriában, az élén František Oľha áll,
• Robert Mistrík – a 2019-es államfőválasztások független jelöltje, aki végül visszalépett Zuzana Čaputová javára,
• Ján Budaj megbízott környezetvédelmi miniszter, aki mögött jelenleg is van 10 parlamenti képviselő,
• Za ľudí, volt kormánypárt, amit az SaS darabokra tépett, ma pedig már csak három képviselője van a parlamentben,
• Magyar Fórum, Simon Zsolt pártja, amely alapvetően Magyarország-ellenes és liberális-atlantista retorikával rendelkezik,
• bár Šipoš, az OĽANO frakcióvezetője a KDH-t és a Szövetséget is a potenciális partnerek között említette, ennek nem nagyon vannak kézzelfogható jelei; a KDH már jelezte, hogy önállóan indul, a Szövetség pedig a hírek szerint dolgozik a választási programján, ami önálló indulást feltételez.

Így annyira nem lesz széles ez a jobboldali formáció. A jelen állás szerint az OĽANO, az SaS, a KDH és a Szövetség is önállóan indul. Ami pedig a formáját illeti, valószínűleg egy közös választási lista erejéig állnak majd össze, ami önmagában is rengeteg feszültség és buktató forrása lehet – a választások előtt és után is.

Körkép.sk